Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-338
A nemzetgyűlés 338. ülése 1924. évi november hó 19-én, szerdán. 283 után ezeknek a bejegyzett indítványoknak, melyeknek száma ezidőszerint azt hiszem, körülbelül 50-re rug, fontosabbjai megindokoiitassanak, mert hiszen az elnök, aki a házszabályok őre és védelmezője, nagyon jól kell, hogy tudja azt, hogy az a jog, amely az egyes képviselők számára biztosíttatik, nem illuzórius. Most vegyük a helyzetet. Én nem kutatom — mert per longum et latum meg fogjuk még tárgyalni ezt a kérdést a nemzetgyűlésen —, hogy Scitovszky Béla elnök urnák a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása közepette élőterjesztett házszabálymódositó indítványa puccsszerű volt-e; én csak azt állapítom meg, hogy Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke módot nyújtott arra. hogy egy, a többségi párt álláspontját képviselő nemzetgyűlési tag indítványa a t nemzetgyűlésen megokoltassék. Scitovszky Béla elnök ur végig hallgatta minden párt kívánságát az összes padsorokból, mellyel^ kérték a többségi párttól és az elnöktől — és javaslataikat napirendi vita alakjában terjesztették elő —, hogy most már engedjék meg azt, hogy az ellenkező álláspont^ is megokoltassék itt a nemzetgyűlésen, tehát a r Rupert Rezső és azt hiszem Farkas István képviselőtársaim által előterjesztett választójogi indítványok megokolására időpont állapittassék meg. Ezt több, mint két héten keresztül kérte az ellenzék, pedig kérhette teljes joggal, mert azt az elnök ur sem vitathatja^ velünk szemben, hogy a házszabálymódositás és a választójog között bizonyos okozati összefüggés ne volna. (Upy van! balfelől.) Ha tehát a ház elnöke az egyik indítványnak a plenumban való megokolására módot nyújtott, akkor ugyanannak a házelnöknek, aki nem a kormány szolgája, hanem a nemzetgyűlésben a szólásszabadság védelmezője (Baross János: Kellene lennie!), és a nemzetgyűlés minden képviselője és minden pártja jogainak őre. erkölcsi kötelessége, hogy módot nyújtson arra, hogy a nemzetgyűlésen az ellenvélemény is legalább megokoltassék. (Upy van! balfelől.) Én tehát most nem terjesztek elő napirendi indítványt, hárem az elnök előtt a parlamentarizmus erkölcsi szabályaira hivatkozom és kérem az elnök urat. hogy amint más alkalommal az ellenzéket vette igénybe ugyanily célból, taláb'^n módot ar^a, hogy az a jogos ellenzéki kívánság, amely a házszabályokon nyugszik, teljesíttessék. Emlékeztetem az elnök urat, hogy amikor a ministerelnök urnák a külföldi kölcsön végett el kellett távoznia az országból, az ellenzék az elnöki felhívásra kétségtelenül a legelőzékenyebben hozzájárult ahhoz a bizonyos hallgatási időszakhoz. (Baross János: Kár volt! Nagy kár volt!) Most tehát várjuk az elnök úrtól, hogy hasonló álláspontra helyezkedik és teljesíteni fogja a nemzetgyűlés ellenzékének azt az igazán csekély kérését, hogy az ellenvéleményt a nemzetgyűlésen megokolhassa. Annyival is inkább várjuk ezt az elnök úrtól, mert az ő háta mögött a többségi párt ül és az elnök ur a házszabályok kezelésére nézve feltétlenül birja a többségi párt bizalmát. De várjuk ezt az elnök úrtól azért is, mert a mi nemzetgyűlésünk, amelyre Európa összes törvényhozó szervei között a legtöbb feladat hárul, sajnos, az a parlament, amely időben a leggazdagabb. (Upy van! Upy van! a balodalon.) Mi itt négy napon keresztül naponkint három órát, egy héten tehát 12 órát és egy hónap alatt 48 órát tárgyalunk. (Baross János: És még azt mondják, hogy mi obstruálunk.) Mi annyit pihentünk, amenynyit a világ egyetlen parlamentié sem pihent, bár annyi kötelesség hárul reánk, mint egy parlamentre sem. (Baross János: Sürgős szükség van a szájkosárra! — Barthos Andor: Tavaly sem volt semmi szünet!) Azt hiszem ennélfog-va, joggal remélhetjük azt, hogy az elnök ur a pihenő három napból egyetlen egyet végre az ellenzéki indítványok megokolására juttat. Második kérelmemet a többségi párthoz intézem. Ha a többségi párt méltányolja az általam remélt elnöki kezdeményezést, méltóztassék az ellenzéknek módot nvuitani arra, hogy a házszabálymódositással szemben, ezek az ellenkező, de a házszabályulódositással a múltnál fogva kapcsolatban lévő indUvanvok megokolta ssanak. Egy uralmon lévő pártnak lesrszebb erén ve az önmérséklet; a sic volo, sic jubeo elve lehet célszerű, lehet hasznos,, de erkölcsileg sohasem helyes. (Baross János: És a vóo-én nem célravezető!) Mi várjuk a többségi párttól, hogy ebben a tekintetben eleget fog tenni az ellenzék kívánságának. Harmadik kérelmem a belügyminister úrhoz szól. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) ügy látszik, rövidesen véget ér a fővárosi törvényjavaslat vitája. Mi nem nézzük most, hogy ez a törvényjavaslat demokratikus-e vagy sem, mert hiszen erre vonatkozó kifogásainkat, azt hiszem, elégsé elmondtuk itt a nemzetgyűlésen, de el kell ismernünk, hogy Budapest székesfőváros Magyarország összes törvénvhatóságai köziig egyedül jut abba^ a helyzetbe, hogv a törvényjavaslat elfogadásával a törvényellenes helyzet és a kormánvbiztosi rendszer meerszünik. Ne feledjük azonban, hogy hasonló helyzetben vannak az ország összes vidéki törvényhatóságai is. (Baross János: ügy van! Téliesen törvénvenkivüli állapotban vannak!) Ebben a tekintetben nem terjesztek elő tényállást, mert ha a belügyminister urat kérem meg arra, hogy e helyzet okait a nemzetgyűlés előtt feltárja, hasonlókat fog^ ebben a tekintetben mondani, amint amiket én mondok. Én csak azt kérdem Magyarország belügyministerétől, helyes dolog-e törvényellenes helyzetben hagyni továbbra is a vidéki törvényhatóságokat, különösen most. amikor különösebb feladatok előtt nem is állunk 1 ? Arra kérem a belügyminister urat. hogy váltsa be szavát és hozza ide a nemzetervülés elé az erre vonatkozó javaslatot is. (Helyeslés a baloldalon.) Mi. az ellenzék, vállaljuk a belügyminister ur előtt a felelősséget, hogyha azokat az engedményeket, amelyeket a demokráciának a belügyminister ur a fővárosi törvényjavaslatban tett. beilleszti a vidéki törvényhatósági javaslatokba is (Baross János: Ezt nem akarják! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál:... mi a map-unk részéről meg fogjuk tenni ugyan ellenvéleményeinket és kifogásainkat, de elősegítjük azt — mert hazafias kötelességünknek tartjuk —, hogy a Vidéki törvényhatóságokban is megszűnjék a törvényellenes állapot. Ügyszeretetet várunk a belügyminister úrtól, azt, hogy a közigazgatás működését ne pártszempontból fogja fel, hanem a közigazgatás és a nemzet érdekének szempontjából. Ezeket akartam elmondani. (Baross János: Nagyon helyes!) Elnök: Az elnöki namrendí indítvánnyal szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur nem tett elleninditványt. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az elnöki napirendi indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Ipen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. - Következnek az interpellációi. Ki az első interpelláló képviselő ürj? NAPLÓ XXVII. 41
