Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

A nemzetgyűlés 338. ülése 1924. évi november hó 19-én, szerdán. 263 amely a választással kapcsolatos falragaszokra vonatkozik és a második mondat között, amely a párt-gyűlésekre Mvó falragaszokra vonatkozik, egy pont van téve és ez ug*y tűnik fel, mintha ez a pont elválasztaná az utána következő szöveget az előzőtől. Azért én ezt a két mondatot egy mondatba szeretném; összefoglalni a következő módon: Az első bekezdés helyébe az alábbi szöveget javaslom, (olvassa): „12. §. A választással kapcsolatos falragaszok, (plakátok) és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, a pártgyüléseket hirdető falragaszok (plakátok) és röpcédulák a gyűlések helyén, idején, a szónokok, jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kivül semmiféle más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak." Ezzel semmi lényegbeli változás nem történik ezen a szakaszon (Saly Endre: Dehogy nem!), csupán a szöveg helyesebben módosíttatott. Ismétlem, hogy én ezt a szakaszt rendkivül helyesnek, átgondoltnak és okosnak tartom és ennélfogva' a pártom részéről is elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző: Farkas István! Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Ennek a szakasznak ilyen értelemben való tárgyalása azt a felfogást fedi, amelyet a képviselő ur ngy fejezett ki, hogy ő ezt a szakaszt védgátnak tekinti arra nézve, hogy agitáció ne lehessen. Tökéletesen igaz, ez a szakasz nem szolgál más célt, mint azt a célt, hogy a választási agitáció megnehezittessék és lehetetlenné tétessék. Én nem tudom, hogy egy törvényhozásnak vagy egy törvényhatósági testületnek erkölcsi érdeke lehet-e az, hogy olyan körülmények között szülessék meg és jöjjön létre s a választás ugy folytattassék le, hogy annak időtartama alatt a mozgási szabadság még szűkebb legyen, mint más körülmények között. Mert ez a rendelkezés nyilván azt jelenti — ha benne marad ebben a törvényben —, hogv még az a szűkre szabott sajtószabadság sem áll fenn a választás tartama alatt, amely különben fennáll akkor, amikor nincs választás. Hiszen plakátot, röpiratot, gyűlési felhivást minden körülmények között lehet kiadni a fennálló jogszabályok szerint, mig ez a rendelkezés túlmegy azokon a jogszabályokon, amelyek általában a röpiratok és a plakátok kiadását szabályozzák, és szűkíti azt a területet, amelyen ezeket ki lehetne adni választások időtartama nici TJT» Miről van tehát szó? Arról, hogy amikor egy testületet — akár a nemzetgyűlést, akár egy képviselőtestületet — választ a közönség, akkor elzárják még azoknak a minimális szabadságjogoknak élvezete elől is, amelyek ecyébként megvannak. Hogyan lehet ezt beállítani? Hol van ilyesmi a világon? Mutassanak a világon egy országot, egyetlen Macedóniát, egyetlen Balkánt, ahol a közszabadság a választások tartama alatt szűkebb, mint ahogyan egyébként szabályozva van abban az országban! Mi leszünk az a Balkán, akik irányt mutatunk (Lendvai István: Láttuk 18-ban! Akkor irányt mutattak!), hogy nálunk olyan nagyszerűek ezek a megválasztott képviselőtestületek, hogy itt a vezetőknek egyetlen életérdeke az (Nagy zaj a közéven), hogy a nép ne tudja, ne merje a száját kinyitni, mert másképen borzasztóan félnek, rettegnek a nép véleményétől. (Zaj a középen és a balközépen — Lendvai István közbeszól.) Én elmehetek a József városba, engem megválasztanak, de önt kirúgják, t. képviselőtársam ! (Zaj a középen és a balközépen.) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasitoni! Farkas István: Ön csak töredékek alapján jöhet be, én meg nagy, tízezres szavazatokkal jöttem be és jövök be ezután is, nyugodt lehet! Ha ön abban a helyzetben volna a Józsefvárosban, mint én, akkor nem erre az álláspontra helyezkednék ! De oka van félni ! Ezt a rendelkezést a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás és a néptől való az a félelem diktálja, nehogy megírják, hogy mi történt a fővárosnál, inert akkor kétségbeesnék a t. magisztrátus, hiszen akkor elvész, megsemmisül. Ezért van az, hogy egy lelépő testület nem mer önmagáról véleményt nyilváníttatni és azt a rendelkezést hozza, hogy ne lehessen annyi plakátot, röpiratot kiadni, mint amennyit általában a törvény szerint lehet, hanem a szabadság szűkítve legyen. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellentmondások középen és a balközépen.) Ez nagyon sötét rendelkezés és arra való, hogy a korrupciót gyakorolja, annak célját szolgálja. Azoknak a pártoknak, amelyeknek a nép körében gyökerük van, amelyek a nép érdekét képviselik, amelyek számolnak a nép kívánságaival és vágyaival, egyetlen célíuk lehet, az, hogy a népnek minél szélesebb rétegei világosittassanak fel a választások tartama alatt. Önök ettől félnek. Önök előtt mindenki félrevezető, aki nem áll be az ébredők közé, aki a vértörvényszék elé nem áll ki. Tessék kijönni a placcra, tessék konkrét adatokkal világosítani fel a népet. (Zaj a közéven.) De félnek ettől és tisztára félelem diktálja ezt a rendelkezést ! De azt mondja a képviselő ur, hogy ez a rendelkezés demokratikus is, mert itt vannak a körlevelek. Demokratikus természetesen a plutokráciának, mert a gazdag pártoknak nincs szükségük röpiratra, azok tudnak nyomatni és szétküldeni körlevelet minden választónak, mert a plutokráciának erre pénze van; viszont a szegény pártoknak röpiratokkal és népgyülésekkel kell dolgozni. (Zaj a középen.) Egy körlevél szétküldése a választók közé legalább is tízszer annyiba kerül, mint egy röpirat kiadása és nyilvánosságra hozása. Ez aztán az a demokrácia amely azt a plutokratikus érdeket szolgálja (Zaj és ellentmondások a középen.), amelyet a képviselő ur nagyszerűen véd, és istápol, amelynek szolgálatában olyan nagyszerűen akarja beállítani ezt a szakaszt. (Lendvai István: Ugyan ne falazzon a zsidóknak!) Az az ön mestersége, nem az enyém ! Ezt a rendelkezést, amely a közszabadságokat korlátozza, ha más okból nem is, de abból a szempontból kellene elitélni, mert lehetetlenség, hogy választás alatt szűkebb legyen a sajtószabadság, mint amilyen más időszakban. Ilyen nincs sehol a világon, mindenütt az ellenkezőjét látjuk: a választások időtartama alatt nagyobb a szabadság, mint általában: mindenhol kiterjesztőleg túlmennek azokon a jogszabályokon, amelyek általában a közszabadságok tekintetében fennállanak, túlmennek a gyűlések rendezésére nézve is, mert a rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy választások alatt a gyűléseket nem lehet olyan szigo-