Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-338

260 A nemzetgyűlés 338. ülése 1924. désnek volt mindenha a. leghatalmasabb munkása és előmozdítója, de a küzdelmek és a veszély óráiban is mindig a nemzettel tartott. A magyar katholikus egyház fejeinek, méltóságainak a nemzethez való hűsége vérrel van beirva nemzeti történelmük annaleseibe. A katholikus egyházfők, kiket alkotmányunk is nagy közjogi méltóságra emelt, nemcsak egyházi hivatásuk teljesítésében rótták le a haza iránt való kötelességüket, de át voltak és vannak hatva ama rendeltetéstől is, melyet az első apostoli király alapításukkor szánt nekik. Szabad erre rámutatnom, sőt kötelességem ezt hirdetni ebben az ünnepélyes pillanatban és főleg azon válságos időben, melybe nemzetünk sodortatott. Ez a rendeltetés a nemzet életébe oly mélyen vág, hogy például magához a primási méltósághoz és jogkörhöz egyenesen a nemzet szuverenitását is kifejező hatalom: a királykoronázási jog kapcsolódik, ami a legnemzetibb kiváltságát alkotja a hercegprimási méltóságnak. De nemcsak a legkimagaslóbb aktusban hanem az egész történelem folyamán ilyen szorosan fonódott össze a magyar katholikus «gyház és a nemzet élete — bizony mondhatom;, életérdeke. És egy nemzet, mely hagyományainak tiszteletében és a megszentelt jog erejében él, nem veszhet el, ha még annyi sebet ejtenek is nemzeti életén és jogain. Mementóul, de egyben biztatásul is mondom ezt szeretett nemzetemnek, mikor Isten kegyelméből egy haladó emberi életnek elvégre is határmesgyójén állok. Isten kezében van, hogy meddig, de a neinzetek, melyek nem halnak meg, kell, hogy nemzedékről-nemzedékre átszármaztassák ama eszméket, melyeket atyáitól örököltek, mint nemzeti életük és fenmaradásuk biztos zálogait. Eme hitem ós simeoni figyelmeztetésem legyen válaszom a nemzet képviseletének üdvözlésére. Evvel rovom le leghívebben polg*ári kötelességemet is nemzetem iránt. A Nagyméltóságú Elnök Ur utján a magyar neinzetgyülésnek hálásan megköszönöm, hogy a nemzeti lélek tradicionális érzelmeinek jubileumom alkalmából oly ünnepélyes és magasztos szavakkal adott kifejezést. Fogadja nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását» Esztergojn', 1924 november 18-án. Csernoch János s. k. bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek", ^ Elnök: A hercegprímás ur őeminenciájának köszönő levele tudomásul vétetik. (Éljenzés.) Bemutatom Hódmezővásárhely város közönségének feliratát! az alkotmányjogi reformok mielőbbi keresztülvitele, illetve az iránt, hogy az országgyűlés tagjainak száma az ország területének és lakosságának megfelelően a mainál kisebb számban állapittassék meg. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ki adatik a kérvényi bizottságnak. Következik az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az inditványkönyvet felolvasni

1 szíveskedjék. Hebelt Ede jegyző: Az inditványkönyvben a következő bejegyzés foglaltatik (olvassa): „Cserti József: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjesszen be kimutatást arról, hogy a vitézi szék az ország közvagyonából, a vagyonváltságföldből hány holdat osztott szét, pontosan kimutatva a 15 holdnál nagyobb birtokok számát és hogy ilyen birtokokat névszerint kik kaptak?" ".'•'." évi november hó 19-én, szerdán. Elnök: Miután Cserti képviselő ur indítványát Írásban is benyújtotta, s ezáltal a házszabályokban előirt kellékeknek megfelelt, az indítvány ki fog nyomatni, szét fog osztatni

1 s indokolására határnapot később fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatba hozni. Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Hebelt Ede jegyző: Az interpellációs-könyvben a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa): Szakács Andor — a ministerelnökhöz és a földmivelésügyi miiiisterhez — a földmives nép helyzete és a „16 pont" tárgyában; Kiss Menyhért — a pénzügyministerhez —az életbiztosító társaságok és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság biztosításainak valorizációja tárgyában; Csík József — a közoktatásügyi miiiisterhez — a kántorok sérelmei tárgyában; Csik József — a fölmivelésügyi kormányzathoz — a földreform hibái ós hiányai tárgyában; Homonnay Tivadar — a kereskedelemügyi ministerhez — a Budapesti Helyiérdekű Vasutaknak a rákosszentmihályi lakosokat érintő egyes igen sérelmes rendelkezései tárgyában; Rupert Rezső — az összkormányhoz — az őszi vetéseket megsemmifeitő egérkárok és a hesseni légy pusztításai miatt bekövetkezhető gazdasági katasztrófa és a teendő óvintézkedések tárgyában: Szabó József — a pénzügyministerhez — a kisiparosság anyagi érdekeit veszélyeztető igazságtalan adókivetések tárgyában; Haller József — a belügyministerhez — a rendőrtisztviselői tiszti tanfolyam tárgyában; Cserti József — az összkormányhoz — a kántortanítók súlyos sérelmei tárgyában; Várnai Dániel — a kereskedelejmügyi ministerhez — a Just-izzólámpagyár erőszakos beszüntetése tárgyában ; Haller József — a pénzügyministerhez — a wekerletelepi igazságtalan lakbéremelés tárgyában; Szabó József — a kultuszministerhez — az iskoláztató szülők igazságtalan megadóztatása és egyéb anomáliák tárgyában; Eckhardt Tibor — a ministerelnökhöz — a Duna-Tisza közén tervezett fegyveres puccs tárgyában; Eckhardt Tibor — a ministerelnökhöz — az Ébredő Magyarok fegyvereinek eredete tárgyában; Esztergályos János — az összkormányhoz — a folytonos kényéi-drágítás tárgyában; Zsirkay János — kultuszministerhez — a budapesti orvostanhallgatónők sérelme tárgyában; Esztergályos János — a népjóléti ministérhez — a kilakoltatások tárgyában; Peyer Károly — a népjóléti ministerhez — a bányapénztárak reformja tárgyában; Malasics Géza — a népjóléti ministerhez — a győri kanonoki házakban lakók kilakoltatása tárgyában; Zsirkay János — az összkormányhoz — a közalkalmazottak anyagi helyzete tárgyában; Dénes István — a földmivelésügyi ministerhez — a mezőgazdasági cselédeknek a földreformból való kizáratása tárgyában és Dénes István — az összkormányhoz — *a köz- és magántisztviselőkérdés megoldása tárgyában. Elnök: Javaslom, hogy az interpellációk