Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-336
226 r A nemzetgyűlés 336. ülése 1924. évi november hó 14-én, pénteken. pártok szavazatainak arányában osztanák fel. Ez azután híven kifejezné a felfogásokat és a közakaratnak oly megnyilvánulási lehetőséget adna, amelyet semmiféle mesterkedéssel meghamisítani nem volna lehetséges. Nem hiszem, hogy a nemzetgyűlés egy ilyen abszolút megbízható és igazságos expediensbe belemenne, ezért ezt a javaslatot nem is teszem meg, de az arányos megoszláshoz ragaszkodnunk kell, mert a sok rossz között ez fejezi ki leghívebben az igazságot. Farkas képviselő ur javaslata szerint, amely aritmetika alapján osztja fel a kerületekben a mandátumok számát, a pluralitásnak rejtett, vagy nyilt formája teljesen ki van zárva, nem degradálja a választó polgárokat azért, mert más kerületekben laknak és nem taksál túl polgárokat azért, mert más kerületekben laknak, hanem mindegyiket egyenlő értékűnek mondja ki és egyenlő értékűnek tételezi fel a főváros akármelyik kerületében lakó bármely polgárt, ugy hogy ez felel meg legjobban az igazságnak. En tehát ehhez csatlakozom és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy abban az esetben, ha valóban az igazságot és arányosságot keresi, s ezt akarja ebben a törvényben is megvalósítani, Farkas István képviselőtársam indítványát fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Nemzetgyűlés! Ebben a javaslatban két kardinális kérdés kerül eldöntésre; az egyik, amelyet a Keresztény Gazdasági Párt képvisel, az, amely tíz közigazgatási kerületre baziroz, a másik pedig, amely a hivatalos álláspontot is képviseli, az, hogy különböző variációban 22 választókerületre osztassék, fel a főváros kerülete. Petrovácz igen t. barátom számbeli adatokkal beigazolta, hogy az ilymódqrr való megoldás a keresztény választóközönség ellen irányul. Ha ebben a kérdésben még valamelyes kétely fennállott volna, azt igen t. Farkas István képviselő ur eloszlatta akkor, amikor egy indítványt tett, amely a 22 választókerület a lap j á r a helyezke dik. A mélyen t. belügyminister ur ebből láthatja* hogy ez a javaslat, amelyet előterjesztett, néma kereszténypártoknak kedvez, mi ezt nem is kértük tőle, mi tisztán csak az igazságot akarjuk, hanem kedvez a szociáldemokrata pártnak és a liberális pártoknak, mert hiszen a mélyen t. urak ebben a kérdésben eszmecserét folytattak és ennek a kompromissziumnak az eredménye én szerintem az a javaslat, amelyet Farkas István képviselő ur előterjesztett. Ez nyilvánvalóan bebizonyítja, hogy ez a javaslat, amely a plénum előtt fekszik és amely 22 választókerületre kívánja a székesfőváros területét felosztani, nem a kereszténypártnak, hanem a szociáldemokratáknak, illetőleg a liberálisoknak kedvez. (Ugy van! Ugy van! a balközépen.) Amennyiben a mélyen t. Nemzetgyűlés nem fogadná el Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam abbeli indítványát, hogy a székesfőváros 10 közigazgatási kerületre osztassék be, amennyiben nem fogadná el Csilléry képviselőtársam azon indítványát, amely tulajdonképen a Szabó Zoltán képviselőtársunk által benyújtott javaslathoz módosításként terjesztetett be, abban az esetben van szerencsém tiszteletfel előterjeszteni egy ujabb indítványt, amely a következőképen szól (olvassa): „Indítványozom, hogy a VII. választókerület 10 mandátumot, a XX. kerület pedig 14 mandátumot nyerjen". — Ebbeli indítványomat csupán két konkrét számadattal kívánom alátámasztani, amely szerint a VII. választókerület szavazóinak száma 8365, ezzel szemben a XX. választókerület szavazóinak száma pedig 13.987. Azt hiszem, hogy ezzel a két elütő számmal indokát szolgáltattam indítványomnak. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szakács Andor! Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Az eddigi vita során leginkább piyan javaslatokat volt alkalmunk megismerni, amelyek Budapestet különböző parcellák szerint akarják beosztani választókerületekre. A magam részérői egyik megoldást sem tartom ideálisnak és nem tartom abszolút igazságosnak. Valamelyik megoldás felé hajlanék a véleményemmel, ha jobb és igazságosabb megoldást nem tudnék. Azonban kínálkozik egy olyan megoldás, amely a geometrikus beosztás helyett, ameJk hosszadalmas kiszámításokkal jár, megadja a lehetőségét annak, hogy a törvényhatósági bizottsági választások Budapest egész lakosságára nézve a lakosság erejéhez és súlyához mérten igazságosan érvényesüljenek. En egy olyan megoldást ajánlok, amelyet a szembenálló pártok is egyforma megnyugvással tehetnek magukévá. Ez a megoldás pedig abból áll, hogy Budapest egész területét egyetlenegy választókerületnek nyilvánítsuk, úgyhogy a székesfőváros egész területén egy listával történjék a választás. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a megoldás nemcsak azért kínálkozik előnyösnek, mert igy minden párt és minden nagy irányzat erejéhez képest érvényesül teljes szabadságával a választáson, hanem^ azért is, mert semmiféle zavaró és mesterséges beosztást kívánatossá nem tesz. Igazságos azért is, mert a geometrikus beosztások mellett jelentkezhetik Budapesten egy irányzat akár elhaló, akár kezdődő irányzat, amely a jelenlegi választói kerületi beosztás mellett nem igen tud nagy tömegeket a táborába hozni, jólehet a közvélemény bizonyos része a háta mögött áll. Hogy konkretizáljam, megtörténhetik, hogy minden közigazgatási választókerületben van 1—2—3 ezer ember, vagy választó egy bizonyos irányzat mellett. Ez a 3000 ember a mostani beosztások mellett nem állhat össze és nem érvényesítheti a maga akaratát, ezek száma és ereje minden egyes kerületben elforgácsolódik, és még töredékszavazattal sem rendelkeznek, holott az esetben, ha Budapest egy választókerületnek nyilvánittatik, ezek is egy táborba állva, esetleg nem egy, hanem öt avagy tiz képviselővel jelenhetnek meg a törvényhatósági bizottságban. Ennélfogva azt a tiszteletteljes indítványt teszem (olvassa): „Alkosson a magyar főváros egyetlenegy választókerületet". Történjék tehát a választás egész Budapesten egy listával, mint ahogy ez a külföld nyugati nagy városaiban már meghonosodott és igy minden párt és minden irányzat erejének megfelelő kilátással vehet részt a választásban s nincs kitéve annak, hogy... (Nagy zaj. — Hegymegi-Kiss Pál: A kerületi választmánnyal most is zavar lesz!)... szavazatai az egyes választókerületekben ezerszámra megsemmisülnek épen a geometrikus beosztás következtében. Igy nem történhetik megfáz, hogy mindenféle mesterkélt geometrikns beosztással majdnem teljesen
