Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-335

208 A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. ország élére, amely kisebbségi kormánynál kétséges lesz az, hogy képes lesz-e olyan választójogot keresztülhajtani, amely a nemzet akaratának megfelel. E kérdés megoldásra vitelét tehát most tartom aktuálisnak, amikor önök még többségben és uralmon vannak. Leghelyesebbnek vélem az önök elbirálása alá bocsátani, hogy az általános titkos választójog törvénybe iktattassék, azért, mert ez önöknek programmjuk volt. Önöknek kötelességük ezt végrehajtani. Önök ezt az országot nem bocsáthatják abba a lehetetlen helyzetbe, amelybe két esztendővel ezelőtt került. A múlt nemzetgyűlésen az utolsó pillanatokban kapták elő ezt a nemzet életszükségletét képező törvényjavaslatot. Figyelmeztetem és kérem a túloldalt, ne hozzák a nemzetet újra ebbe a lehetetlen helyzetbe, mert megint előáll az, hogy rendelettel kénytelen majd a kormány választatni, amely rendeleti választásnak következménye lesz, hogy a hozandó törvényeket itten belül senki sem fogja tisztelni. Ha pedig belül nem tiszteljük a törvényeket, azok kivül is elvesztik hitelüket. Épen ezért javaslom, hogy ezt jól megfontolva és jól meggondolva, kezdjük meg annak a törvényjavaslatnak tárgyalását, amelynek alapja Rupert Rezső inditványa volna. Ehhez az indítványhoz hozzászólva, a ministerelnök ur megnyugtathatja a kedélyeket a javaslat beterjesztésének idejére és annak alapvető részére vonatkozólag. Tisztelettel kérem indítványom, elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Neuberger Ferenc! Neuberger Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Már napok óta tapasztaljuk, (Pikler Emil: Még fogják hallani!) — és ez szinte komikussá is vált — hogy dacára annak, hogy a ministerelnök ur megígérte, hogy rövid időn belül a nemzetgyűlés elé fogja hozni az uj választójogi törvényjavaslatot, mégis mindennap megszakitani igyekeznek a komoly tárgyalást azzal az inditványnyal, hogy tűzessék napirendre a választójog. A kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy milyen javaslatokat kivan letárgyaltatni és, hála Istennek, egyelőre van többség, amely a kormányt ebben támogatja is. En tisztelettel ajánlom, hogy az elnöki napirendi indítványt méltóztassék elfogadni. Elnök : Több szónok feliratkozva nincs, kérdem, kivan-e még valaki szólni 1 (Szakács Andor szólásra jelentkezik.) Méltóztassék, képviselő ur, feliratkozni. A képviselő ur következetesen mellőzi a jegyzőknél való jelentkezést. Nagyon kérem, hogy ezt a rend biztosítása érdekében méltóztassék megtenni. (Hegymegi-Kiss Pál : Én ha jelentkezem is, nem olvasnak fel !) Ez nagy hiba, és gondoskodni fogok arról, hogy ez a jövőben elő ne fordulhasson. Hegymegi képviselő ur ma jelentkezett ? (Hegymegi-Kiss Pál : Nem ma ! Az elnök ur sem máról beszélt Szakács képviselő ur esetével kapcsolatban !) Szakács Andor képviselő urat illeti a szó. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Nem akartam a jegyző urak hatáskörén semmiféle sérelmet elkövetni. Nem jelentkeztem a napirendhez azért, mert abban a véleményben voltam, hogy a szokásos két-két felszólaló már biztosítva van. Mivel azonban az elnök ur konstatálta, hogy más nincs feliratkozva, éltem azzal a házszabályszerü jogommal, hogy szólásra jelentkeztem. Ezzel semmiféle kötelességmulasztást vagy hanyagságot el nem követtem, aminthogy nem is tartozom a Ház hanyag tagjai közé. Méltóztassanak megengedni, hogy legmelegebben pártoljam Rákóczi Ferenc t. barátomnak azt a javaslatát, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat után a napirend második pontjául tüévi november 13-án, csütörtökön. . zessék ki Rupert Rezső képviselő ur és társai indítványának a megokolása az általános, titkos választójog megalkotása tárgyában. A múlt ülések egyikén voltam bátor az igen t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy az inditványozási jog a képviselőknek egy evidens joga. Ha azonban az igen t. többség még a legfontosabb indítványok megokolását sem tűzi napirendre, olyan indítvány megokolását, amelyet a Ház számos tagja aláirt, tehát a maga akaratával és hozzájárulásával előzetesen támogat, akkor a képviselőknek ez az inditványozási joga teljességgel megsemmisül és érvénybe egyáltalában nem léphet. Nem arról van szó, hogy a nemzetgyűlés állást foglaljon az általános titkos választójog mellett, vagy hogy az indítvány napirendretüzése már magában foglalná azt, hogy az egész nemzetgyűlés manifesztál ennek valamelyes irányú megoldása mellett. Nem. Csupán arról van szó, hogy egy képviselőtársunknak — aki talán évekkel ezelőtt, mindenesetre egy évet meghaladó idővel ezelőtt egy fontos indítványt jegyzett be a nemzetgyűlés inditványkönyvébe — alkalmat adjunk az indítvány megokolásának előterjesztésére és annak elmondására, hogy miért tartja azt fontosnak és oly értelemben megokoltnak, ahogy az az ő indítványában foglaltatik. Végtére is csakugyan nem rendezkedhetünk be arra, hogy tudomásul vegyük a ministerelnök urnák incidentaliter, a házszabályreviziós-bizottságban közbeszólás formájában tett igéretét. Általában a ministerelnöki ígéretek a választójog dolgában már évtizedek óta napirenden vannak. Khuen-Héderváry Károly volt ministerelnök ur' itt a képviselőház termében jelentette ki, amikor egyszer boldogult Justh Gyula sürgette az általános titkos választójog törvény beiktatását : »Vagyok olyan hive az általános titkos választójognak, mint a képviselő ur ! »és mégsem terjesztette a Házelé soha az erre vonatkozó törvényjavaslatot. (Östör József: Mert meghalt!) Nemcsak azért, mert meghalt, mert hiszen élt ez után hosszú éveken keresztül és nem terjesztette be soha ezt a törvényjavaslatot. A ministerelnök ur azt mondja, hogy majd a maga idején beterjeszti a választójogi javaslatot. Igen ám, de az emberek élete, sajnos, mulandó, s a nemzetek életében fordulhatnak elő olyan események, amelyek elkerülhetetlenné teszik a nemzet közvéleményére való apellálást. Ha tényleg bekövetkezik az a helyzet, amelyre Rákóczi Ferenc t. képviselőtársam rámutatott, hogy a nemzetgyűlés olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja munkásságát bármi okból — akár a többség felbomlásakövetkeztében, (Mozgás a jobboldalon.) akár kormányváltozás következtében — folytatni és apellálni kell a nemzetre, akkor nem találunk a magyar törvénytárban érvényes választójogi törvényt, amelynek alapján a választást megejthetnék. (Halász Móric : Van ilyen törvény !) Igaza van a t. képviselő urnák, nemzetgyűlési választójogunk van, amely a mi felfogásunk szerint érvényes és törvényes, ez pedig a Friedrich-féle választójogi rendelet. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) amelyet az előző nemzetgyűlés első törvénycikkében szentesitett és nemzetgyűlési választójoggá kijelentett. Ezt azonban, sajnos, a jelenlegi kormány megsemmisítette, érvényen kivül helyezte. Hogy kétségtelen, mindenki által, még a többség és a jelenlegi kormány által is respektált nemzetgyűlési választójogunk legyen, amelynek alapján megválaszthatják majd a következő nemzetgyűlést, és hogy általában véve rendeztessék ez az egész kérdés, okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a