Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-335

194 A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. a kezemben egy felszólamlás, amelyben egy Horovitz Bernát nevii ur érdekében felszólalt először dr. Ballagi Ernő ügyvéd ur azon a címen, hogy az illető régi jogon választó, felszólalt Kiss Ferenc volt elöljáró azon a címen, hogy az illető optálási kérvényét beadta. (Zaj a szélsőbaloldaIon. — Vanczák János: Hogy kerül önhöz az aktái) És felszólalt Bródy Ernő volt képviselő ur abban az értelemben, hogy az illető több mint négy éve lakik Budapesten. Méltóztatnak tehát látni, három felszólamlás történik egy ember érdekében és mindegyik más argumentumot állapit meg, amely más argumentum egyik beadványban sincs egyetlen okmánynyal sem alátámasztva. (Vanczák János: Persze, ha igy elhurcolják a beadványokat, már régen kivették belőlük az okmányokat.) Megengedi mélyen t. képviselőtársam,... (Propper Sándor: Áz ilyen akta zsebben hordható!) Nem hordható zsebben, de nekem, mint a központi választmány tagjának, argumentáció céljára kiadja a központi választmány, (Propper Sándor: Akárki megkaphatja?) mint megbizható embernek, és ezt a központi választmány bármely tagja megkaphatja. Ne méltóztassék ezzel a dolog érdemi részéről elterelni a figyelmet. Azt igazolom, hogy ha bárki felszólalhat bárki érdekében, akkor teljes tárgyismeret nélkül szólal fel és mindennemű okmány mellékelése nélkül, már pedig okmányok mellékelése nélkül a kérelmet elbirálni sem lehet. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ebben az esetben például az illetőről, akinek érdekében felszólaltak, a bejelentőhivatal azt mutatta ki, hogy nem lakik Budapesten. Vagy mondok egy argumentumot ad horninem. Nem tudom, tudja-e mélyen t. Rothenstein képviselő ur, hogy az ő választójoga érdekében B. Virág Géza nevű ur felszólalt a központi választmánynál, dacára annak, hogy Rothenstein képviselő ur a névjegyzékben fel volt véve. (Rothenstein Mór! Tévedés! Felszólamlás van ebben az ügyben, mert engem kihagytak! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Petrovácz Gyula: Konstatálom, hogy a képviselő ur a választók névjegyzékébe fel van véve. (Rothenstein Mór: Értesítést kaptam, hogy kihagytak !) Igenis fel van véve, és ennek dacára a képviselő ur érdekében egy idegen fél felszólalt. A kezemen keresztülment legalább 25—30 olyan felszólamlás, amelyeknek mindegyike ugy intéztetett el, hogy a felszólamlás tárgytalan, mert az illető a választói névjegyzékbe amúgy is fel van véve. (Rothenstein Mór: Miért nem értesítettek erről?) Ha úgyis benne van, miért értesítsék ? (Rothenstein Mór: Mert az előbb értesítettek, hogy kihagytak.) Általában a felszólamlások nagy száma, amire az urak minden alkalommal hivatkoznak, ezekből a tételekből adódik össze. Először is abból, hogy egy és ugyanannak a félnek érdekében hárman, négyen, sőt öten is felszólalnak, tehát igy a felszólamlások számát szaporítják; másodszor pedig abból, hogy olyanok érdekében szólalnak fel, akik vagy amúgy is fel vannak véve a névjegyzékbe, vagy amúgy sem vehetők fel, mert vagy elköltöztek, vagy meghaltak, tehát nincs választójoguk Budapesten. Nem tudom, okos és célszerű dolog-e ezzel a felesleges munkával terhelni az adminisztrációt. De egyébként is általános elv az, hogy közjogi jogosítványnál helyettesítésnek nincs helye. Nem lehet valakinek más helyett szavazni, más helyett közjogi funkciót gyakorolni, nem lehet más helyett állampolgárságot kérni stb. (Propper Sándor: De más helyett kihagyni sem szabad.) Ezekben az ügyekben csak az illető fél maga járhat el, senki más. évi november 13-án, csütörtökön. Az ilyen felszólamlási módszer ellenben igenis alkalmas arra, hogy embereket halásszanak a pártok céljaira. Nem az egyéni választók védelme, hanem a pártszaporitás érdeke diktálja azt, hogy ezek a fogadatlan prókátorok ugy tüntessék fel magukat, mintha a népjogok védői volnának és igy halásszanak maguknak párthíveket. Ez az oka annak, amiért az urak oly erősen ragaszkodnak ahhoz, hogy mások érdekében is eljárjanak. (Vanczák János : Maguk meg a templomban halásszák a híveket ! Ez szabad ?) Vázsonyi Vilmos képviselő ur előadta az ő javaslatát, amellyel ő a lajstromoknak hivatalból való összeállítását lehetőnek képzeli. Azt mondotta, hogy évről-évre felszólitandók volnának a különböző hivatalok és hatóságok, hogy mutassák ki a kezelésük alatt levő intézetben, hivatalban stb. levő választók számát és ezt évről-évre juttassák a központi választmány tudomására. Azonkívül felszólitandók volnának az iparhatóságok, hogy az ő területükön működő vagy jogositványnyal bíró iparosok névjegyzékét nyújtsák be, és felszólittatnának különösen a betegsegélyzőpénztárak, társládák stb., hogy az ő tagjaik sorában lévő munkásságot évről-évre jelentsék be a központi választmánynak, és akkor azt mondja a képviselő ur : igy hivatalból r összeállittatnék a lista, anélkül hogy az egyénnek jelentkeznie kellene. Ez az én igénytelen felfogásom szerint nem hivatalból való összeállítása a választók névjegyzékének, hanem ez épen olyan bevallás alapján való összeállítása, mint amilyen bevallás alapján való összeállításnak hibáiról eddig itt többen többször felszólaltunk. Nem birjuk mi azt elhinni, hogy ezek a bevallások mindig abszolút igazságot tartalmaznak, különösen nem hiszem el például a Munkásbiztositó Pénztár bevallásának abszolút hozzáférhetetlen voltát, mert meg vagyok győződve, hogy ott azért, hogy valaki választó lehessen, igenis hajlandók őt bejelenteni, igenis hajlandók nem helyes adatot bevallani. A választói névjegyzék összeállításának csak az a módja a helyes, amelynél a bevallási rendszerrel egyszersmindenkorra szakítottunk. A bevallási rendszer csődöt mondott; az előző választói névjegyzéknél beigazolódott, — számosan felsoroltunk eseteket itt — hogy a legkülönbözőbb választói kritériumokat irták be a választók számlálólapjaikba, hogy igy bejussanak a választók névjegyzékébe. Ez nem csökken akkor sem, ha a bevallást nem maga a választó tartozik végezni, hauem helyette valamely közület végzi el, különösen, ha közület nem hatóság. Én ugy látom, hogy még a hatóságok beadványaiban is előfordulhatnak tévedések, ellenben ilyen társaságok által beadott névjegyzékeket én magam részéről a választói névjegyzék alapjául elfogadni hajlandó nem vagyok. Azt mondja a képviselő ur, hogy büntetés terhe alatt kell ezeket a dolgokat bevallani. Bocsánatot kérek, most is büntetés terhe alatt történtek ezek a bevallások. Tessék nekem előmutatni azt az egyetlen egy választót, akit hamis bevallásért megbüntettek. (Propper Sándor: Majd ha Önöket megbüntetik azért, hogy kihagytak 100.000 választót ! Majd ha önöket becsukják azért !) Ugy a központi választmánynál, mint az összeíró küldöttségnél tömegesen derült ki, hogy az illető neve alatt beadott összeirás nem tartalmazott való adatokat. Méltóztassék nekem egyetlen egyet bemutatni, akit ezért megbüntettek volna, holott a központi választmány is feljelentett egy csomó ilyen embert. A büntetéstől való félelem tehát nem fogja visszatartani ezeket a közületeket attól (Propper Sándor: Elsősorban a központi választmányt kell becsukni listahamisitásért !),