Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

130 A nemzetgyűlés 33í. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. diktatúra idején a tantestületben, kollégáikkal társalgás közben, a tizpercnyi szünet alatt, olyan kollégákkal, akiket nem lehetett felizgatni, mert ellenforradalmi érzelműek voltak, vitatkoztak azon, hogy jó, vagy rossz-e a kommün. Ezeket az embereket, akik saját kartársaikkal, értelmes emberekkel, tanári szobában vitatkoztak efölött, azon a címen, hogy ők gyülekezetben, nyilvánosan izgattak, három- és ötévi börtönbüntetésre Ítélték. Ellenben ismétlem, ha nyíltan felhívást intézek gyilkosságra, akkor csak kétesztendei államfogházra lennék büntethető. Ezt az anomáliát a kormány ma is fentartja és az egységespárt és a kormányt támogató pártok a kormányt ennek a rettenetes ellenmondásnak fentartásában készségesen támogatják (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ébredőknek csinálták!) és tűrik, hogy a bíróság ma is még hozzon hallatlan, vérlázító ítéleteket. Itt van nálam egy német nyelven megjelent összehasonlító büntetőjogi nagy munka, amelyet átnéztem, hogy a politikai jogokból való felfüggesztést, mint mellékbüntetést milyen bűncselekményekhez fűzik a külföldi jogok. Azt láttam, hogy sehol másutt, kivéve a régi Németországot, mert a mai Németországban már más a helyzet, csakis a régi Németországban volt meg az, hogy politikai bűncselekményeket tekintettek olyanoknak, amelyek miatt a politikai jogoktól való megfosztás, mint mellékbüntetés szintén kimondható. Általában a politikai jogoktól való megfosztást. a politikai jogok felfüggesztését, mint mellékbüntetést, nem politikai bűncselekményhez fűzik a törvények, nem politikai bűncselekmények esetében szabják azt ki, hanem nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények esetében, amelyek aljas motívumokból keletkeznek. A politikai bűncselekmények nem aljas motívumok. Ha aljas mbtivum fűződik egy politikai bűncselekményhez, akkor az megszűnt tisztán politikai bűncselekmény lenni. A tiszta politikai bűncselekmény nem aljas indokból származik. Azokkal szemben, akik politikai bűncselekményeket követnek el, különösen olyan jelentékteleneket, mint valamely hatóság megsértése, vagy az izgatás, ezekkel szemben nem a politikai jogok felfüggesztését kellene kimondani, hanem ellenkezőleg, lehetővé kellene tenni az illetőknek és rá kellene venni őket, hogy politikai iogaik gyakorlása utján törekedjenek arra, hogy azokat a kérdéseket, amelyek miatt elégedetlenségüknek meg nem engedett módon kifejezést adtak, rendes, törvényes utón választójoguk gyakorlása és esetleges^ megválasztásuk révén gyakorolják. Egyáltalában nem kifogásoljuk, hogy közönséges bűncselekmények fesetében alkalmaztassék a politikai jogok felfüggesztése. A büntetőtörvénykönyv ezt úgyis elrendeli. Ellenben a büntetőnovellával szemben a legélesebben elitéljük, hogy az izgatáshoz ás hasonló tiszta politikai bűncselekményekhez, illetve azok büntetéséhez a politikai jogok felfüggesztését mint mellékbüntetést akarja behozni a kormány. A büntetőnovella tárgyalásával kapcsolatosan a nemzetgyűlés hivatása lesz hogy ebben a kérdésben döntsön. Az ellen azonban, hogy most ezzel a javaslattal, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának uijászervezéséről szóló ^ törvényjavaslattal kapcsolatosan a Bethlen-féle rendeletben foglalt reakciós rendelkezések megerősíttessenek és a törvényhatósági bizottsági választók összeirásánál és az ebben való választhatóság elbírálásánál irányadók lehessenek, ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk. A Bethlen-féle rendelet tűrhető rendelkezései is igazságtalanságot szülnek a gyakorlatban. A Bethlen-féle rendelet kimondja, hogy nem választható az, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre Ítéltek. Nyereségvágyból elkövetett bűntett? Ugyebár a zsarolás is nyereségvágyból elkövetett bűntett? Nem kell-e azonban a legnagyobb igazságtalanságnak tartanunk azt, hogy azok is elveszítsék választhatóságukat ezen a címen örök időkre, akiket az ötöstanácsok ítéltek el zsarolás ciménf Hiszen tudjuk, hogy az ötöstanácsok zsarolás címen olyan embereket is sújtottak súlyos büntetéssel, akik voltaképen, vagy nem is voltaképen, hanem a szó európai, civilizált jogászi értelmében egyáltalában nem követtek el bűncselekményt. Aki a diktatúra alatt mint lakáshivatali elnök vagy politikai megbízott lakást rekvirált és teljesen tisztességesen, korrektül járt el, nem lépte át a lkkásrekvirálásra nézve megállapított szabályokat, az szerintem nem követte el a zsarolás bűncselekményét és ha az ötöstanácso"k mégis zsarolásban marasztalták el, ez voltaképen igazságtalanul történt. Igazságtalan lenne, hogy ezeket az embereket — és százszámra vannak ilyen emberek — most ezen a cimen örökre meg lehessen fosztani a választhatóságtól. Nem öt évre, nem tiz évre, hanem — még egyszer hangsúlyozom — örökre, mert itt benne van az, hogy akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt két évet meghaladó szabadságvesztésre Ítéltek, az soha többé választható nem lesz. Múltkor említettem annak a szegény rendőrnek az esetét, aki a moinkástanács, a kerületi elöljáróság kiküldöttjeként elment, hogy a fegyverrekvirálásnál egyszerűen aszszisztáljon, jelen legyen. Ezt a szegény rendőrt zsarolás címén elitéltek, tehát örökre ki van zárva a választhatóságból. Ellenben a bíró, aki nemcsak jelenvolt, de aki a rekvirálásnál hatósági tevékenységet is fejtett ki, akit azonban nem büntethettek, mert nem emelt ellene vádat a kormány ügyésze, ez a bíró továbbra is megválasztható lesz. Ezek lehetetlen esetek. Vagy el kell ejteni ezt a választhatóságtól örökre megfosztó okot, vagy pedig, ha megtartják, ki kell mondani, hogy az ötöstanácsok által hozott Ítéletek nem jönnek figyelembe. Csatlakozom Kupert Kezső képviselőtársam indítványához. A magam inditványa két pontban nem áll ellentétben az ő indítványával, három pontban pedig kiegészíti indítványát. A 4. § következő kiegészítését indítványozom (olvassa): „Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy bűntett, vétség, vagy kihágás miatt történt elitéltetés csak akkor és csak annyi időre kizáró ok, ha és amennyi időre jogerős ítélet megállapította a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését. Vád alá helyezés, főtárgyalás kitűzése, vagjr fegyelmi határozat pedig egyáltalában nem, előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság pedig csak akkor kizáró okok, ha jogerős határozattal rendeltetnek el. \ A jelölést nem akadályozza és a választhatóságot nem zárja ki az, hogy a jelölt egyévi időtartamon túl él az ország területén kivül". Néhány szóval óhajtanák még a belügyminister ur egy kijelentésére válaszolni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A belügyminister