Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

56 4 nemzetgyűlés 315, ülése 1924, viselkedik, kénytelen leszek vele szemben a házszabályokat szigorúbban alkalmazni, Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Ami már most a három gyermekes családanyák csoportját illeti tudok eseteket, ahol nem törvényes házasságban élő egyének bevallottak három gyermeket, vagy részükre pártjuk bevallott három gyermeket csak azért, hogy választójoguk legyen. Ezek konkrét dolgok. így Polgár Zsóíi VII., Egressy ut 13, Junger Ilona VII., Ilka u. 9, (Irosz Borbála VII., Törökőr dűlő 2495, Szántó Karolina VIII., Baross-u. 25 IIL 25. Nagy Brigitta VII., Utász u. 6. I. 11., Bajor Teréz VII., Erzsébet körút 55. f. 6., Tóth Katalin VIL, Komócsy-u. 39/26. 4. sz., Szávcsuk Anna VII., Komócsy-ueca 3. fsz. 34. És így tovább! Csak néhány esetet hoztam fel, amikor házasságban nem élő egyénekről van szó. (Pikler Emil: Azért lehet három gyermekük! .De- ; rültség.) Én meg vagyok győződve, hogy nincs ] nekik három gyermekük, csak beírták a három gyermeket, hogy választójoguk legyen. Tudom azt, hogy a törvény ugy rendelkezik, hogy csak törvényes házasságból eredő gyermekekről le- ; liet szó. (Pikier Emil: Minden gyermek törvenyes, mihelyt a világra jön! A természet törvényei szerint jön a világra, tehát törvényes! — Wolff Károly: Az anyáról van szó és nem a gyermekről! — Nagy zaj.) Ezeket a gyermekeket tisztán csak a választói jog megszerzése szempontjából írták be. (Meskó Zoltán: Válasz- ', tási gyerekek! — Derültség.) Találtam olyan nőt, aki a Károly csapatkereszt címén volt vá- ; lasztó. Bernáth Ede Sándorné sz. Priszner j Regina, Utász-ucca 7. Méltóztassék utána nézni, j A XXII. választókerületben lakik és ezen a eímeiii szavazott a vörösökre. (Nagy zaj a .szélsőbaloldalon. — Pikier Emil: Honnét tudja! — Zaj.) Mert Regina! T. Nemzetgyűlés! Már most arról van szó, hogy ezt a választójogi névjegyzéket fogadjuk-e el bázisul a községi választásokra, vagy pedig egy uj névjegyzéket fektessünk-e feli Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy semmi kifogásunk sincs az ellen, ha egy uj választójogi névjegyzék fektettetik fel, de egy követelméryünk van hozzá és ez az> hogy minden adatot okmányilag kelljen igazolni az illető választónak, hogy ne lehessen hamis adatokat beírni és igy jogokhoz jutni, hanem a választó minden adatot okmányilag igazolni

1 tartozzék. Ilyen feltételek mellett készséggel hozzájárulunk ahhoz, hogy uj választói névjegyzék állitlassék össze, mert nekünk nincs szükségünk arra, hogy hamis alapokon, hamis bázison történjék meg a választás, hanem azt akarjuk, hogy a legigazságosabb bázis alkalmaztassák. Ilyen értelemben járuljanak önök is hozzá, mi nem vetünk neki gátat. Hogy azonban egy ilyen munkálat végrehajtása mennyi időt vesz igénybe és mennyire fogja elhalasztani a választások időpontjának lehetőségét és mekkora költséggel jár és hogy fog-e a pénzügyminister ur erre a célra egy vagy több milliárdra rugó fedezetet adni: erre én nem vagyok hivatva válaszolni. Ha megfelelő idő és pénz áll rendelkezésre e célra, egy uj névjegyzéktől sem riadok vissza. Befejezésül engedelmet kérek arra, hogy a szociáldemokrata párt vezérszónokának Farkas István igen t. képviselőtársam beszédének néhány mondatára válaszolhassak. Ö a város lezülléséről beszélt és kijelentette, hogy mit ért haladás alatt. Azt mondotta Farkas István igen t. képviselőtársam, hogy lezüllött ennek a városnak közigazgatása, közélelmezése, köz- ' évi október hó 8-án, szerdán. lekedése, közegészségügye és közoktatásügye. -De én már óvatos ember és régi róka vagyok, mert én tudom, hogy ők a köz alatt mindig a zsidót értik. Amikor azt mondják, hogy a közigazgatás lezüllött, ez azt jelenti, hogy fájnak nekik a közigazgatási tisztviselők, akik zsidók voltak és nem lettek újból megválasztva. A közoktatásügynél fáj nekik az a zsidó tanitó, aki nem kapott ujabb megbízást. A közegészségügynél a kerületi zsidó orvosok fájnak, akiket szintén nem választottunk meg újra. A közlekedés leromlását illetőleg fáj a székesfővárosi közlekedésügyi részvénytársaságnak keresztény kezekbe való átvétele. Mikor közről beszélnek mindig ez a téma van a háttérben. Azt mondotta a mélyen t. képviselő ur, hogy ő haladást csak balfelé tud elképzelni, jobbfelé nem. Vannak ilyen félszeg úszók a halak világában is, de ezek nem normális halak. Farkas István képviselő urat egyébként elfogadom a választások tekintetében teljes szakértőnek. A szovjet alatt 1919 április 7-én történt ugyanis a Forradalmi Kormányzó Tanács XXVI. számú rendelete alapján a munkás- és katonatanácsok megválasztása. A budapesti választások központi vezetőségéül Büchler József, Farkas István és Hirossik János elvtársakat nevezték ki. Ennek következtében Farkas képviselő urnák megvan a választási szakértelme. (Derültség.) Hogy milyen volt a választás, erre vonatkozólag méltóztassanak megengedni, hogy felolvassam a Forradalmi Kormányzó Tanács XXVI. számú rendeletéből a következő részt, amely Budapest székesfővárosra vonatkozik. (Olvassa): „Budapesten a kerületek kerületi tanácsot alakítanak. A választás általános, egyenlő és titkos. — Választói jog. — A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18 életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb emiitett munkásoknak, alkalmazottaknak munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették. Választók és választhatók más állam polgárai is, ellenben nem választó és nem választhatók azok, a) akik nyereségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munkanélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők — „egyszerűen csak kereskedők" —, d) lelkészek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók". Az általános, egyenlő és titkos választójognak itt méltóztatnak látni a teljes fotográfiáját: általános választójoga van annak, aki velem van, ejlenben abszolúte nincs választójoga annak, aki nincs velem. Ezt a módszert alkalmazták sikerrel. (Rupert Rezső: A kormányt támogatja, Bethlent támogatja! Letagadja? Az meg nem tisztességes és egészséges dolog: kormánypártinak lenni és otthagyni Bethlen Istvánt a kátyúban ! Ezek férfiak ! — Zaj. — Ernszt Sándor: Ne meséljen, különb, mint maga!) Mi, mint teljesen független párt, elvet támogatunk, nem személyt, kormányt; ha a javaslat a mi felfogásunknak megfelel, támogatjuk, ellenkező esetben nem. A szavazási eljárásra, vonatkozólag a kÖvetkező rendelkezések voltak, azt mondja: „A sza-