Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-315
92 A nemzetgyűlés 315, ülése 1924, Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Mindig egyenesen meg szoktam mondani, amit akarok és gondolok. Ezúttal mély sajnálattal és megdöbbenéssel kell megáll api tanom hogy „ez a beszéd, amely nem volt egyenes beszéd... (Ellenmondások jobbfelől. — Bessenyei Zénó: Ez sem volt egyenes! — Drozdy Győző: Mondja meg ezek után, Lovászy hazajöhet-e vagy sem? — Hedry Lőrinc: Nem! — Drozdy Győző: Minket nem érdekélnek a kis kommunista nyulak, hanem csak a kiváló magyar emberek! Kis kommunistákat hazaengednek, de a jó magyar embereket nem engedik haza! — Perlaki György: Megmutatta Pécsett, hogy jó magyar ember! — Hedry Lőrinc: A pécsi szereplése Lovászynak!) T. Nemzetgyűlés! Fentartom erkölcstelenségnek, politikai zsarolásnak tartom azért, mert megszorult egyének kihasználásáról van szó és törvénytelen dologról van szó. Álljon fel a ministerelnök ur, vagy álljon fel az igazságügyminister ur s legyen szives engem, mint laikust felvilágosítani: melyik és mikor hozott törvény hatalmazza fel a kormányt arra, hogy igy megszabja állampolgároknak azt, hogy mikor, milyen körülmények között, milyen köztevékenységet fejthetnek ki? Ha egyetlen törvényre vagy szabályra hivatkozik a ministerelnök ur, s meggyőződöm annak jogosságáról, akkor én neki igazat fogok adni. Tudtommal ilyen törvény nincs, tudtommal ez semmi egyéb, mint a hatóságnak, a biróságnak a jelenleg uralmon lévő kormány politikája javára való kihasználása. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez semmi egyéb, mint vagy anarchia, vagy bolsevizmus, vagy valamilyen efféle forradalmi cselekmény — tessék választani az epitetonok közt, én szabad választásukra . bizom; de hogy ez nem jogrendbe való, hogy ez nem törvényes alapon áll, hogy ehhez erkölcsi alapon álló kormánynak joga nincs, az természetes. Ebben pedig nekem minden jogász és minden laikus ember is igazat fog adni. Ami az internálást illeti, azt mondtam volt, hog-y tízezrével lettek az emberek internálva, és most a ministerelnök ur bejelentése az, hogy csak két internált van. Ez sem megnyugtató, mert megmarad a rendszer. Különben is, ha csak kettő van, ennek az intézménynek fenntartása a közvagyonnak olyan pazarlását jelenti, amire magyarázatot adni nem lehet. Miért méltóztatik fentartani egy olyan nagy apparátust, amelyben 80—100 ember — prßfoszok, irodisták — van foglalkoztatva, és amely sok pénzbe kerül? Miért van erre szükség, amikor csak két internált van? Azt mondja a ministerelnök uv, hogy ha majíd mi is közreműködünk abban, hogT itt az országban helyreálljon a nyugalom és a békülékeny szellem, akkor változik a helyzet. Amig a kormány benne hagy a munkásság testében ilyen kelevényeket, feszitő ékeket, fájó sebeket, elvárhatja-e tőlünk, elvárhatja-e a munkásságtól azt, hogy szeretettel csüggjön ezen az irányzaton, amikor tudja, hogy másodrendű polgár, amikor büntetik őt azért is, amit maga a kormány cselekszik? Hiszen künn vannak olyan emberek, akiket azért fogtak perbe, amit most önök lakáshivatala is vigan csinál: elveszi a lakásokat az egyik embertől és odaadja a másiknak, s ez akkor büntetendő cselekmény volt, most nem f az. Ez szabja meg a mértéket. Politikai kérdés ez, t. ministerelnök ur. ön mindent belmnsx, beleévi október hó Bán, szerdán. vezet a politikai posványba, mindent elpolitizál; most legutóbb a hatóságokat és a biróságokat is. Nem tudok belenyugodni abba, hogy hatóságokkal igy üzleteskedjenek, felhasználják azokat politikai célok alátámasztására és előmozdítására ; ennek semmi szankciója nincs. Mit fognak csinálni pl. akkor, ha egy állam, ahol néhány száz emigráns él, azokat onnan kiutasitja? El fognak menni az illetők a követségre, alá fognak irni egy nyilatkozatot és egyszerűen haza fognak jönni és itthon lesznek, történjék ami történik, de hazajönnek. Nem lehet ezt a külügyi szolgálat Prokrusteságyába, vagy a bürokrácia keretei közé szorítani. Ha egy magyar állampolgár háza akar jönni, akkor itthon van a helye. A kormány pedig nem tehet nekünk szemrehányást. Ha pedig nekünk szemrehányást tesznek azért, mert volt interna ló-tábor, akkor méltóztassék nekünk iskolát mutatni, hogy hogyan kell kormányozni. Miért méltóztatnak akkor ezt az intézményt most fentartani? Ha nekünk ezt bűnül róják fel, akkor sokszorosan bűne az ennek a kormánynak, amely olyan szép jelszavakat irt a zászlójára: „keresztény nemzeti", „keresztény nemzeti és kisgazda", „földmives és polgári" s nem tudom hányféle cimet; amely jogrendet és törvényes alapot hirdet és mindenben fokozottabb mértékben, súlyosabban, barbárabb módon csinálja azt, amit a forradalmaktól rossz néven vesz. (Ellenmondósok jobbfelől.) Ez, t. ministerelnök ur, jóra vezetni nem fog. Tessék ezt a kérdést lezárni, tessék ezzel a kérdéssel leszámolni. Ne tessék előirni polgároknak, hogy mikor, mivel foglalkozzanak; ha kriment követnek el, tessék velük szemben a. törvény szerint eljárni, de semmilyen politikai handléskodásnak helye nincs. Én nem veszem tudomásul & választ. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a ministerelnök urnák Propper Sándor képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásjjl venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló? Forgács Miklós jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a következő interpellációs napon mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni (Igen!) A nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját elhalássza. Ki a következő interpelláló? Forgács Miklós jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: Ugyanezt kérem a harmadik interpellációmra nézve is! (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik? Forgács Miklós jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik? Forgács Miklós jegyző: Hegedűs György! Hegedűs György: T. Nemzetgyűlés! Aki a mai interpellációkat végighallgatta és meglátta azokat a rugókat, amelyek ezeket a felszólalásokat mozgatták, és megtalálta azokat a célokat is — mert lehetetlen, hogy meg ne találja azokat —, amelyek érdekében ezeket elmondták,
