Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

2 A nemzetgyűlés 314. ülése 1924. évi október hó 7-én, kedden. kas István, Rupert Rezső, Bozsik Pál, Benárd Ágost, Csilléry András, Szabóky Jenő, Hegedűs György, Hébelt Ede, Jankovieh-Bésán Endre gróf. Dénes István, Gömbös Gyula, Bell Miklós, fíekhardt Tibor, Kiss Menyhért és Ulain Ferenc képviselő urak egy-egy rendbeli, Peyer Károly, Lendvai István, Rassay Károly, Zsirkay János és Zsilinszky Endre képviselő urak két-két rendbeli, Pikier Emil képviselő ur három rendbeli, Vanezák János képviselő ur nyolc rendbeli; a győri kir. főügyészségtől: Rupert Rezső, Györki Imre, Saly Endre, Szeder Ferenc képviselő urak egy-egy rendbeli és Lingauer Albin képviselő ur két rendbeli; a szegedi kir. főügyészségtől: Ulain Ferenc képviselő ur egy rendbeli; a budapesti m. kir. államrendőrség mellett működő ügyészi inegbizottaktól Szeder Ferenc képviselő ur egy rendbeli; Pécs sz. kir. város tiszti ügyészi hivatalától Simon János képviselő ur egy rendbeli; a gyöngyösi kir. járásbíróságtól Bozsik Pál képviselő ur egy rendbeli; Győr sz. kir. város ügyészi hivatalától Szeder Ferenc képviselő ur egy rendbeli, végül Miskolc város tiszti ügyészi hivatalától Reisinger Ferenc képviselő ur egy rendbeli mentelmi ügyében. (Propper Sándor: Bíínös testület ez! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A mentelmi megkeresések a házszabályok 188. $-ának első bekezdése értelmében áttétettek a mentelmi bizottsághoz. Bemutatom a ministerelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott népjóléti és munkaügyi minister ur átiratát, amellyel — az 1923 : XXVII. te. 1. §-ára, való hivatkozással — az állami címerek hasznaiba tásáért fizetendő engedély díjak ujabb felemeléséről szóló 5492/3924. M. E. I. számú rendeletét megküldi. Az átirat a rendelettel együtt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amelyben értesít, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság folyó évi június hó U-én tartott ülésében Hegyeshalmy Lajos képviselő ur összeférhetlenségi ügyében az előkészítő eljárást befejezte. Egyben az előkészítő eljárás folyamán felvett iratokat további intézkedés végett megküldi. Miután a házszabályok 17«. §-a értelmében a Ház elnökének feladata, hogy az itélőbizottság kisorsolását 8 nap eltelte után egy naptárilag megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ennélfogva a Hegyeshalmy Lajos képviselő ur összeférhetlenségi ügyében az itélőbizottság kisorsolását az október 16-án, csütörtökön tartandó ülés napirendjére tűzöm ki, amikor is a tanácskozásra megállapított idő utolsó félórája kezdetén megejtendő kisorsolás alkalmával kisorsolandó itélőbizottság a sorsolás megejtése után az ügyet azonnal tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és a tárgyalás napjáról Hegyeshalmy Lajos képviselő ur és a 40-es névjegyzékbe foglalt képviselő urak a házszabályoknak megfelelő módon értesíttetni fognak. Bemutatom Békés vármegye közönségének meghívóját, amellyel gróf Tisza István arcképének folyó évi október hó 11-én a vármegyei székház nagytermében történő ünnepélyes leleplezésére a nemzetgyűlést meghívja. Tudomásul vétetik. Bemutatom a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság meghívóját, amellyel Gárdonyi Géza arcképének folyó évi október hó 30-án történő ünnepélyes leleplezésére a nemzetgyűlést meghívja. Tudomásul vétetik. Bemutatom Somogy vármegye közönségének feliratát a 15 éven aluli gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyektől való távoltartása tárgyában ; Veszprém, Borsod, Gömör és Kishont vármegyék közönségének feliratait a vármegyei tisztviselők státusrendezése ügyében ; Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesitett vármegyék közönségének feliratát az állami birtokok bérbeadása ellen ; Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyesitett vármegyék közönségének feliratát a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló 1923. évi XXIV. te. hatályon kivül helyezése iránt ; a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara feliratát a csemegeszőlő-termelés előmozdítása tárgyában; továbbá Zala vármegye közönségének feliratát az alkotmányjogi reformok mielőbbi keresztülvitele és a jövő országgyűlés tagjai számának csökkentése iránt. A feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adatnak ki. A házszabályok 239. §-a értelmeben bemutatom a folyó évi szeptember hó 30-áig függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. Tudomásul vétetik. Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk, felhivom a képviselő urak figyelmét arra, hogy mai ülésünk végén, a napirend megállapítása előtt, határozatot kell hozni Berki Gyula képviselő urnák folyó évi július 3-án benyújtott azon indityánya felett, hogy a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje egy órával meghosszabbittassék. Berki Gyula képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólani. Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés Î Indítványomat, hogy az ülések egy órával meghosszabbitassanak. ezennel tisztelettel visszavonom. Elnök : Minthogy Berki képviselő ur indítványát visszavonta, ennélfogva az ülés végén az indítvány felett való határozathozatal elmarad. Szabó Imre képviselő ur a házszabályok 188. §-a alapján mentelmi jogsérelmet kivan bejelenteni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Azért kértem a szót, hogy mentelmi jogom megsértését bejelentsem. Ha csak a sablonos, általunk már megszokott mentelmi sérelemről volna ebben a kérdésben szó, akkor én egy pillanatra sem venném igénybe a nemzetgyűlés figyelmét. Ebben az esetben azonban tervszerűen előkészített gyűlés feloszlatásról, azonkívül más mentelmi sérelemről is kell beszélni. A Pest környékéhez tartozó Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör és Kerepes községek szociáldemokrata választói előtt akartam beszámolni parlamenti munkánkról szeptember 28-án. Már a gyűlés megkezdése előtt nyilvánvaló volt, hogy a hatóság képviseletében ott megjelenő Szentmiklóssy László reudőrkapitány. akit egyébként már Salgótarjánról ismerünk, {Úgy van ! a szélsőbaloldalon), olyan provokatív módon vonultatta fel a hatósági közegeket, nevezetesen a rendőröket, csendőröket, civilruhába öltöztetett közegeket, hogy ez a ténykedés magában is elégséges volna arra, hogy egy törvényhozó a választóival való érintkezésében feszélyezve érezze magát. Az a mód, ahogyan ez a hatósági tisztviselő a közegeit ott felállította, — a szó szoros értelmében szuronyos csendőrökkel és felfegyverezett rendőrökkel vétetett körül — azt jelenti, hogy valóságos terror alá helyezi nemcsak a választókat, hanem magát a képviselőt is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez a genfi, demokrácia ! — Lendvai István : Mi ébredők nem félünk a csendőröktől, már megszoktuk őket ! ~ Zaj.) Mi ettől nem ijedünk meg, mert már megszoktuk. Mind-