Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-315
A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. 75 sen olyan szépen kiépitő és ahhoz oly görcsösen ragaszkodó államférfi, mint a ministerelnök ur, tudja jól, hogy ő neki bizonyos nexusai vannak Kun Béláékkal. (Nagy zaj, derült-* ség és ellentmondások a jobboldalon.) Be is fogom bizonyitani. A háborús összeomlás után, igenis, Magyarországon a ma Európában már érvényben levő és Bethlen ministerelnök ur által is hangoztatott polgári demokráciának, jogegyenlőségnek a megvalósítására alakult egy kormányzat, de épen Kun Béláék akadályozták meg, hogy céljait megvalósíthassa. Kun Béláék voltak tehát azok, a bolsevista agitáció és az egész kommunista rendszer, amely a magyar polgári demokráciának a kialakulását megakadályozta. Viszont ugyebár, ha nem jött volna polgári demokrácia közbe, akkor egyszerűen folytatódhatott volna a munkapárti rezsim, amelynek egy nem javított, de rosszabbított kiadását itt van alkalmunk üdvözölni. (Zaj a jobboldalon.) Ehhez kell egy kis logikus gondolkodás is! (Rupert Rezső: Ez kényelmetlen! — B. Kaas Albert: Nem! Csak abszurdum! — Dénes István: Régi munkapárti ember, haza beszél. — Bessenyey Zénó: Szégyen az? — Dénes István: Nem mondtam! — Rupert Rezső: Csonka-Magyarország pártja! — Szabó Sándor: CsonkaMagyarországért maguk felelősek!) Amint Kun Béláékkal a bolsevista rezsim akadályozta meg a polgári demokrácia kiépítését, azonképen a történelmi folyamat az volt, hogy az ellenforradalomnak viszont a Kun Béláék léte, kormányzása adott létjogosultságot, tehát nem a polgári demokrácia megvalósitási kisérlete, hanem a bolsevista kísérlet és a polgári demokrácia elgáncsolása hozta létre a kurzus-rendszert, azon az alapon ülnek önök itt; ha tehát valakinek hálával tartoznak, a magyar reakció bizony a bolsevistáknak köszönettel és hálával tartozhatik. (Felkiáltások jobbfelől; Szégyen ilyeneket mondani! — Rupert Rezső: Ez történelem! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán. Nagy Vince: Azt mondotta tegnap az igen t. ministerelnök ur, hogy azért is nyugodtan lehet szovjet-szerződésről beszélni, mert a kormány vértezve áll a kommunizmussal szemben. ő tehát játszik azzal a hazárdériával, hogy diplomáciai jogokat enged egy budapesti követségi palotában a bolsevista rendszernek, mert nyugodt és biztos abban, hogy nem fertőzheti meg a bolsevista miazma Magyarország organizmusát. (Dénes István: Közben a munkásotthonokat bezárva tartják esztendőkig! — Br. Kaas Albert: Legfeljebb az ilyen beszédek ingathatják meg a hitét!) Tessék tudomásul venni, hogy a reakció igenis mindenféle szélsőséggel, az anarchiával és a bolsevizmussal kacérkodik, hogy a reakciót mereven fentarthassa. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egyedül egy tiszta polgári demokrácia adna mentességet mindenféle szélsőséggel szemben. (Zaj a jobboldalon.) Ha nem üzletemberek profitérdeke indokolja a bolsevistákkal való szerződés megkötését, hanem politikai szempontok, amelyekről azonban nem adott felvilágosítást a ministerelnök ur, (Dénes István: Megsúgta, hogy a románok ellen megy!) de, ha szerinte ez a demokrácia felé való haladást jelenti, akkor mi kijelenthetjük, hogy ez szöges ellentétben áll álláspontunkkal és azt gondoljuk, hogy az ilyen kötésekkel... (Kováts-Nagy Sándor: Kötés?) Kötésnek hívják azt jogi nyelven 1 . Nem felkötésről van szó mindig, nem Orgoványról beszélünk! (Zaj.) Arról van szó, hogy a ministerelnök urnák ez a kísérlete, ez a kapkodása, aniikor a polgári demokráciával itthon sem, külföldön sem tud megegyezni, csak kacérkodik vele, de ugyanakkor a kommunista rendszerrel köt kereskedelmi szerződést, ez abból a jólaiéifogott kormányzati és hatalmi érdekből történik, amely érdekből történt a német r( akoíéWknak a kommunistákkal való összefogásap-högy az egyedül lehetséges, belpolitikailag is elképzelhető, óhajtandó, építő irányzatnak, a > polgári demokráciának kialakulását és uralpinrajutását megakadályozza. (Egy hang a jobboldalon: Láttuk, hogy építettek akkor!) Lehetetlen a ministerelnök ur figyelmét fel nem irivnom arra, hogy annak a polgári demokráciának megvalósítása és kiépítése, amelyet hirdet ugyan a ministerelnök ur Genfben, de: itthon épen az ellenkezőjét teszi, nemcsak CsonkaMagyarországnak, hanem elszakított magyar testvéreinknek érdeke is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Lehetetlen, hogy a Herriot és MacDonald által inaugurált demokratikus európai rendszer, amely hatását éreztetni fogja minden országban, ma még reakciósnak látszó országokban is, oda ne vezessen, hogy békés utón, anélkül, hogy bármiféle fegyveres beavatkozásról volna szó, a szomszédos államok demokráciáival is baráti kézfogásban egyesüljünk. Végre is a szomszédos államokkal és a nyugateurópai demokráciákkal kell megegyeznünk, náluk baráti szimpátiákat keltenünk, s akkor lehetetlen, hogy a Népszövetség és a nyugati európai hatalmak által inaugurált demokrácia ne vezetne oda, hogy az a trianoni béke, amelyet ez a kormányzat elfogadott, kölcsönös megegyezéssel, megértéssel és ellenértékek szolgáltatásával a bennünket és az egész szét téphetetlen magyar nemzetet^ ért jogsérelmeket illetően ne orvosoltassék. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezek után felolvasom interpellációmat a ministerelnök úrhoz. '(Mozgás. Olvassa,): „Komolyan gondolta-e a ministerelnök ur mindazt, amit Genfben f. évi szeptember 1.1 -én a nemzetek szövetségének ülésén elmond ott ? (Mozgás a jobboldalon. — Kováts-Nagy Sándor: Mondta is komolyan! — Zaj. — Propper Sándor: Még mindig 300 ember ül börtönben forradalmi cselekményekért, forradalmi bíráskodás alapján ! — Zaj.) Ha igen, hajlandó-e a hirdetett demokrácia alapfeltételeinek megvalósitása céljából az általános, egyenlő községenként!, titkos, a nőkre is kiterjedő választói jogról szóló, a választások tisztaságát biztosító törvényjavaslatot haladéktalanul benyújtani ? (Mozgás a jobboldalon.) Hajlandó-e a numerus claususról szóló törvényt eltörlő javaslatot beterjeszteni, (Zaj a joboldalon) az esküdtszék intézményét visszaállitani, az internálás intézményét megszüntetni, az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságot biztosítani, a politikai elfogultságból született igazságszolgáltatási és fegyelmi ítéleteket revízió alá vétetni, a politikai pereket megszüntetni, a politikai elitélteknek amnesztiát kieszközölni, az orosz szovjettel való szerződés tervét elejteni, a nagy tőke garázdálkodását, amely a hiteluzsorában nyilatkozik meg, letörni, a dolgozók rétegeivel szemben emberségesebb adópolitikát kezdeményezni, a földbirtokreformot becsületesen, gyorsan és a jogosítottak gazdasági és pénzügyi támogatásával végrehajtani (Élénk helyeslés a bál- és szélsőbalra