Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-327
462 r A nemzetgyűlés 327. ülése 1924. évi október hó 29-én, szerdán. kon, hogy azután, ezekre a befektetésekre hivatkozva, kierőszakolja a bérlet jóváhagyását. Ez egy általánosan használt és mindenütt gyakorolt recept. Ezt láttuk Weiss Manfréd birtokánál, ugyanezt láttuk másutt, egyéb birtokoknál, amelyeknek bérlői megszerezvén egy földbirtokot, azzal akarják a földreformot kijátszani, hogv azon a birtokon a nekik nagyon is könnyen hozzáférhető tőkével hatalmas invesztációkat eszközölvén, közgazdasági érdekekre és a termelés érdekeire való hivatkozással akadályozzák meg a magyar nép jogos igényeinek kielégítését. Én kijelentem, hogy tekintet nélkül arra, hogy báró tornyai Schossberger Lajos a saját hibájából mit invesztált azon a birtokon és mit nem, ennek a szerződésnek jóváhagyását semmi körülmények között sem tartom megengedhetőnek, épen ezért a földmivelésügyi minister úrhoz a következő interpellációt vagyok bátor intézni. (Olvassa:) 1. Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur a nógrádvármegyei gazdasági felügyelőt haladéktalanul utasitsa az iránt, hogy a váci püspökség magyalosi birtokának bérbeadási ügyét kisérje éber figyelemmel, s ha az elsőfokú hatóság a birtoknak báró Schossberger Lajos részére való bérbeadásához hozzájárulna, éljen e határozat ellen törvényes határidőn belül felterjesztéssel a földmivelésügyi ministerhez/? 2. Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur ez esetben a bérbeadás jóváhagyását megtagadni! (Meskó Zoltán: Mit szól hozzá Schandl Károlyi — Lendvai István: A katholikus nagygyűlések szónoka! — Schandl Károly, a földmivelésügyi ministert helyettesítő államtitkár: Kiadta az utasítást a megfellebbezésre! — Esztergályos János: A püspök ellen fegyelmit indítani 1 ! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek ! Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák! Szólásra következik"? Perlaki György jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: Igen t. Nemzetgyűlés! Miután a katonai leszerelés G bt cl kisebbségi kérdés témájával részletesen és behatóan óhajtanék foglalkozni, kérem, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel kegyeskedjék a t. nemzetgyűlés megeaigedni, hogy ezt az interpellációmat a legközelebbi interpelláció s napra halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, határozatként kimondhatom, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Eckhardt képviselő ur ezt az interpellációját a legközelebbi interpellációs napra halaszthassa és interpellációját a legközelebbi alkalommal mondhassa el. Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Lakó Imre! Lakó Imre: T. Nemzetgyűlés! Abban a szerencsében van részem, hogy mind a két minister ur, illetve a minister ur helyettese is jelen van, akihez interpellációmat intézni akarom. Csak kérem őket, ami nem igen szokott megtörténni a gyakorlatban az olyan interpellációknál, amelyeket csak írásban vesznek tudomásul, gondoskodjanak róla, hogy az élőszóval hallott interpellációnak lehetőleg foganatja legyen és a megfelelő eljárást megindítani szíveskedjenek. Nem vagyok az az ember, aki minden gravament felfúj és ugy igyekszik a maga igazságát, vagy vélt igazságot előtérbe tolni, hogy azt mingyárt a nyilvánosság elé viszi. Én inkább azt tartom helyesnek, ha az illetékes vagy magasabb fórumokhoz fordulok és ott kérem a dolgok eligazítását. A csendes és biztos munkának embere .vagyok, inkább háromszor, négyszer is áljárok egy ügyben, vagy segítek, de most olyan súlyos sérelmekről van szó, amelyek nagy tömegeket érintenek, sok száz embernek minden indok nélkül bajokat és keserves szenvedéseket okoznak és részben a mai nehéz időkben segítséget nyújtó nemzetvédelmi törvényeknek kijátszására irányulnak. Olyan közigazgatási tények fordulnak elő, amelyek azt, amit eddig építettünk, lerombolják, igy tehát, mivel a magam ereje gyenge, kénytelen vagyok ebben a dologban a nemzetgyűlésnek és a kormányférfiaknak nyilt felhívással a segítségét kérni. Röviden elmondom az esetet, amelyek a maguk kirívó egyszerűségükben szebben beszélnek minden ékesszólásnál. Zala vármegyében, különösen annak letenyei járásában az történik, hogy minden nap a járás községének lakosságát százával, vagy ahol a község kisebb, 50—60 embert sorba becitálnak a főszolsrabirói hivatalba, ebeket megbüntetik valami kicsiny, igazán jelentéktelen dolog miatt, amely valami szabályrendeletbe, vagy ministeri rendeletbe ütközik. (Dénes István: Vagy mert földet merészelnek kérni! — Bartos János: Tévedés!) Pedig egyszerű figyelmeztetéssel el lehetne intézni az egészet. Vagy pedig becitálják őket olyan dolgok miatt, amelyekről a nép igazán nem tehet, mert gazdasági Viszonyai lehetetlenné tesznek iszámára minden más eljárást. Egyenkint nem sorolom fel az eseteket, mert ez sok időt venne igénybe, (Halljuk! Halljuk! halfelöl.) de különösen felemlítem, hogy a letenyei járás földmivelői végig vannak büntetve, például szalmaelhelyezés miatt. (Hegymegi-Kiss Pál: Ez karcagi módszer!) A bűnük az, hogy a szalma, vagy a szénatermés nincs a pajtájuktól vagy a szomszéd szalmájától 15 méter távolságra. (Reischl Richárd: Ez a szabályrendelet! — Rakovszky Iván belügyminister: Tessék a szabályrendeletet betartani, akkor nincs büntetés! — Zaj a baloldalon és a középen.) Tessék csak őket előre megvédelmezni. Itt dunántúli hegyi felvakról van szó, ahol az illetőnek egész telke sem szélesebb 15 méternél, ahol 2—3 család lakik egy-egy telken, ahol minden szál szalmájára vigyáznia kell, és a széna-szalma magában a pajtában van elhelyezve és nem is lehet attól 15 méternyire. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) A szomszédtól nem lehet ilyen távolságra, mert az egész telek nem szélesebb 15 méternél. Hála az OFB mostani gyakorlatának, amely 250 négyszögöles területet juttat a falusi embernek, az uj háztelek csak 10 méter széles lehet. A gyakorlat tehát kizárja, hogy 15 méter r távolságban lehessen elhelyezni a termést. (Dénes István: Sírhely földreformrendszer Magyarországon!) Ne tessék azt gondolni, hogy ezek az emberek tényleg okvetlenül megbüntetendők, mert kihágást követtek el. A tűzvész elhárításáról szóló 44200/924. számú rendelet módot nyújt megfelelő eljárásra. (Rakovszky Iván belügyminister: 15 méteren belül még sem lehet elhelyezni!) Ez a rendelet a distanciák mellőzését is lehetővé teszi. A közigazgatási bürokrácia azonban nem azt teszi, ami a feladata volna, hogy a megfelelő engedélyezési eljárást folyamatba tenné és az elöljáróság megvizsgálása után az engedélyeket kiadná, hanem előbb végigbünteti a községeket. (Dénes István: Pénzre van szüksége a
