Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-326
A nemzetgyűlés 326. ülése 1924, évi október hó 28-án, kedden. 419 falánk imperialisták szétszaggassák ennek a népállamnak a testét; karoljátok föl a mi ügyünket, tegyétek a nemzetközi proletárság ügyévé, ne tűrjétek a rajtunk elkövetett erőszakot, mert hiszen ti igazságos békét akartok. — Bizunk benne, hogy a nemzetközi szociáldemokrácia magáévá fogja tenni egy olyan államnak az ügyét, amely a szocializmus utján halad. És ha a párisi konferencia igazságtalan békét erőszakolna ránk: bizunk benne, hogy a föltámadó Internacionálé jóvá fogja tenni az igazságtalanságot. — Jó békét akarunk, mert csak az lehet állandó béke. Azt akarjuk, hogy ne kelljen többé háborúra készülő hadsereg; ne vigyék el többé a fiainkat erőszakkal katonának; önkéntes néphadsereget szervezünk, amely nem ismeri a volt cs. és kir. hadsereg embertelen szellemét. Azt akarjuk, hogy ezentúl minden anya örülhessen a fiának és ne kelljen attól remegnie, hogy öregsége támaszát a császár és király nevében a vágóhidra terelik." T. Nemzetgyűlés! Ez az a része, amelyet Viczián képviselő ur egyszerűen és közönségesen elsikkasztott (Viczián István: Ugyan! Ugyan!) a maga felolvasása során, amelyben ennek egyetlen betűje nincs. Azután következnek a többi pontok: a nemzetközi összeköttetések, a földbirtokreform, a földbirtokreformnak az a formája, minősége és mennyisége, amely miatt most már majdnem összeomlott a hazugságok vára, amelyet csak ujabb Ígéretekkel és ujabb hazugságokkal lehetett néhány hétre újra összetákolni. (Ugy van! a szélsőbalodalon.) Itt van azután a többtermelés kérdése, a tudomány és műveltség felkarolásának kérdése: itt van — hogy senki ne szoruljon másnak irgalmára — a szociálpolitika kiépitése. Mindebből egyetlen betűt nem olvasott fel Viczián képviselő ur. (Viczián István: De ott van a fenyegetés: hogy ha szépszerével nem lehet, jön a tüz- és a vértenger!) Viczián képviselő ur! Ha ön ezt nekem ebből kiolvassa, akkor itt nyiltan ki fogom jelenteni, hogy önnek igaza van. Ezzel a résszel különben még néhány mondatban foglalkozni kívánok. T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék nekem megmondani, mióta bűn az, ha egy eleven, élő politikai párt a maga programjának propagandát csinál? Mióta lehet azt kifogásolni, ha egy párt a deklarációjában nyilatkozik és azt kéri, hogy az ország többsége ajándékozza meg a bizalmával! Ezt önök nem tették-e meg? Az Egységes párt máskép beszélt'? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Persze, hogy máskép beszélt! — Malasits |Géza: Tehenek, csendőr szurony ok!) Nincs még öt perce, hogy Gömbös Gyula képviselő ur kijelentette: természetes, hogy ő a politikai felfogását és irányát diadalra akarja juttatni. (Budai Dezső: De ő nemzeti alapon áll!) Ez csak Gömbös Gyulánál, csak Bethlen Istvánnál természetes és nem természetes egy másik pártnál, amely ellenzéki? T. Nemzetgyűlés! így vitatkozni, igy dolgozni, igy alkotni nem lehet! Önkényes magyarázat az, amit Viczián képviselő ur hozzátett; önkényes kombináció, amely hozzá még egy kicsit későn is jön, mert hat esztendő múlt el azóta. Már pedig Viczián képviselő ur 1918-ban aktiv férfiú volt (Ugy van! a szélsőbaloldalon.), államtitkár volt, a Károlyi-kormánytól kapta az államtitkári kinevezést (Ugy van! a szélsőbalodalon), politikus volt, sőt nagy ember volt: hivatalvezető volt (Viczián István: Nem volt politikus!) Viczián István ur! Ha önnek bátorsága van, ha önnek annyi bátorsága van, mint egy patkánynak, akkor 18-ban kellett volna ezeket a kombinációkat ehhez hozzáfűzni és illetékes helyre eljuttatni! (Viczián István: Nem az én hatáskörömbe tartozott! — Peyer Károly: Hát a kommün alatt nem szolgált? — Viczián István: Nem szolgáltam! A Károlyi-korszakban pedig gyámügyeket intéztem, mint tisztviselő! Politikával akkor sem foglalkoztam.) T. Nemzetgyűlés! Tudni kell, hogy akkor 1919 márciusa volt; tudni kell, hogy a felbomlott hadsereg, a zöld káderek, a háború nyomorúságától megtört tömegek türelmetlenül sürgettek valami ujat, valami jobbat. Itt pedig utalnom kell arra, hogy szemenszedett hazugság, valótlanság, rágalom az, hogy a szociáldemokrata párt uralmon volt. Nem igaz, nem yolt uralmon; mert három párt tartotta az uralmat: az egyik a szociáldemokrata párt, a másik a radikális polgári párt, a harmadik a kisgazdapárt volt. Egy harmadrészben volt tehát kezünkben a hatalom. Tudni kell azonban, hogy a tömegek várakozása és reménye mihozzánk adresszálódott. (Nagy Ernő: Na, nem egészen!) Nagyobbrészt! Tudni kell azt, hogy a felbomlott katonakötelékek, a zöld káderek, elégedetlen tisztviselők és munkástömegek sürgették és radikálisabbak voltak mindenkinél, túllicitáltak mindent, egyszerre akarták mindent felhabzsolni, egyszerre akart mindenki államtitkár lenni, mint Viczián képviselő ur. (Viczián István: Hallatlan! — Taps a szélsőbaloldalon. — Nagy Vince: Tombolt az egoizmus! — Viczián István: Valótlanság! Ilyenekkel elő lehet állani, de nem erről van szó, másról beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik!) Tudni kell azt, hogy az ország a leghallatlanabb helyzetben volt stratégiailag, földrajzilag, gazdaságilag, politikailag, itt volt rajta a háború szerencsétlen kimenetelének borzalmas következménye és akkor adatott ki ez a deklaráció, amely ma is, mai szemmel nézve is mérsékeltebb, becsületesebb, mint azok a deklarációk, amelyeket mostanában adnak ki, tehát nem forradalomban, hanem konszolidációban azok, akik a konszolidáció jelszavával kelnek és feküsznek. Akik keresztény nemzeti demokráciát hirdetnek, azok ma ennél sokkal bolsevistább, sokkal élesebb, sokkal meggondolatlanabb kijelentéseket és deklarációkat bocsátanak világgá. Kérdezem Viczián képviselő urat, aki ferdített és hamisított . . . (Farkas István: Nem érdemes vele foglalkozni! — Viczián István: Kikérem magamnak!) Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok ezért a sértő kifejezésért rendreutasítani ^ és amennyiben beszéde folyamán hasonló sértő kifejezést használna, a képviselő úrtól a házszabály értelmében kénytelen volnék a szót is megvonni. (Rothenstein Mór: Az igazat nem szabad megmondani? — Viczián István: Kikérem magamnak! — Farkas István: Nem érdemes vele foglalkozni. — Zaj.) Propper Sándor: Nem sértő szándékból mondtam. Beszédem folyamán megállapitottaotn, hogy Viczián képviselő ur ebből a deklarációból kiszaggatott és mondatokban félbeszakított részeket olvasott fel, ami az én természetes jogi felfogásom szerint a hamisitás kritériumát kimeriti. Elnök: A képviselő urnák képviselőtársával szemben sértő kifejezést használnia nem szabad. Ezt mondja a házszabály, méltóztassék ehhez alkalmazkodni. NAPLÓ XXVI. 63
