Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-326

A nemzetgyűlés 326. ülése Í92L állapítanom, hogy ez az állitás nem igaz. Felszólítom Szabó képviselő urat, nevezze meg, azt a képviselőt, akitől hallotta ezt. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Saly Endre: Tessék nyilatkozni! — Peyer Károly: Kapott-e két lakást vagy nem? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tessék nyilatkozni! Felkiáltások jobbfelől: Nyilatkozott!) Nyilatkozom. Süket? (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Patacsi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Klárik képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bogya János: Micsoda művihar ez!. Megbotránkozással kell megállapítanom, hogy amikor kijelentem, amikor nyilatkozom, hogy ez az állitás nem

1 igaz, mert nem kaptam két lakást, hanem egy lakást kaptam s azt sem adtam el, akkor egyes képviselő urak művihart idéznek elő, hogy megakadályozzanak engem annak megállapításában, hogy itt hazug intrikával állok szemben. Felszólítom Szabó Imre képviselő urat, hogy nevezze meg azokat, akiktől ez a hir származik? (Zaj.) Elnök: Drozdy Győző képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Kissé furcsának tűnik — ez az oka, hogy Bogya képviselő ur felszólalására felállók —, furcsának tűnik, hogy én, aki vele közismerten rossz viszonyban vagyok ... (Bogya János: Mert felpofoztam önt!) Bíróság állapította meg, hogy ön közönséges útonálló orvtámadó. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző: Nem akartam ezzel a kérdéssel a Ház elé jönni, pedig a helyzet a következő. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Pénteken délben itt a nemzetgyűlésen felkeresett engem Sámuel Károly nevű ügyvéd ur. Ez az ügyvéd ur előadta nekem a következőket: Ezelőtt 3—4 esztendővel szereztem magamnak egy lakást 100.000 korona lelépéssel a Vilmos Császár utón. Megnyitottam benne kicsi irodámat, lassan-lassan ment is az iroda, míg egyszer csak kapok a lakáshivataltól egy végzést, hogy az én lakásomat, amelyet megvettem, elrekviráltatta tőlem Bogya János képviselő ur. (Malasits Géza: Kávall! — Propper Sándor: Faj védelem gyakorlatban!) Mindent elkövettem, futkostam fühöz-fához, hogy Bogya képviselő úrtól a lakást magamnak megszerezzem. Elmentem hozzá többször, könyörögtem neki, hogy ne tétessen ki engem az uccára, ő azonban hajthatatlan maradt. Annak ellenére azonban, hogy a lakásügyi törvények, a lakásügyi szabályok világosan előírják, hogy annak az embernek, aki hat hónapon keresztül nem veszi igénybe a neki kiutalt lakást, tovább ahhoz a lakáshoz jogcíme nincs. Sámuel Károly mégsem juthatott hozzá a Bogya-féle lakáshoz, bár hat hónap után sem foglalta el a neki kiutalt lakást. (Peyer Károly: Milyen nagy szüksége van neki a lakásra, ha hat hónapig sem veszi igénybe!) Megindította ellenben Bogya képviselő ur az akciót, hogy ezt a lakást pénzzé tehesse, hogy ebből a lakásból magának vagyont szerezzen. (Bogya János: Hallatlan!) Sámuel Károly ügyvéd úrral közösen megállapodtak abban, hogy az ügyvéd szerez saját számára egy két- vagy háromszobás lakást, azt azután elcseréli Bogya képviselő ur lakásával) s azt a pénzt, amit ráfizetnek azért a lakásért, vágja zsebre Bogya. (SPeyer Károly: Sibolás a lakással! Lakássiber! Ez a kereszténység a gyakorlatban! — Propper Sándor: évi október hó 28-án, kedden. 4Í5 Keresztény nemzeti alap! — Zaj. — Elnök csenget. — Bogya János: Ilyet csak olyan ember mondhat, akit már egyszer felpofoztam!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző: Erre az orvtámadó alkudozásba bocsátkozott. Elnök: Kérnem kell a képviselő urakat, hogy ne méltóztassanak ilyen személyes kérdéseket a nemzetgyűlés szine elé hozni. Ha a képviselő uraknak elintézni való dolguk van egymással, méltóztassék a Házat megkímélni attól, hogy ezekkel a dolgokkal a nemzetgyűlés tárgyalótermébe jöjjenek. (Taps a jobboldalon. — Bogya János: Ezt csak felpofozott ember mondhatja! — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Csendet kerék, képviselő urak! Én köteles vagyok magamat a házszabályokhoz tartani. Nekem a házszabályok nem adnak módot arra, hogy a képviselő urakat megakadályozzam éhben, én csak erkölcsi alapon kérem a képviselő urakat (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.), hogy a nemzetgyűlés tekintélyének megóvása érdekében méltóztassanak ezeket a kérdéseket kikapcsolni a nemzetgyűlés tárgyalásaiból és ha egymás között ilyen félreértéseik vannak, méltóztassanak azokat a nemzetgyűlésen kivül elintézni. Ennyit kérek a képviselő uraktól. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Drozdy Győző: Annak ellenére, hogy a törvény világosan megállapitja, hogy aki hat hónapon belül nem foglalja el a lakást, nem is jogosult arra, Bogya képviselő ismét kijárta, hogy hat hónap után újra az ő számára állapítsa meg a lakáshivatal annak lakásnak főbérleti jogát. Azonban tiz hónap is elmúlt, és még a mai napig sem foglalta el a lakást, hanem a mai napig is árusítja. (Graeffl Jenő: Nem tartozik a Ház elé! — Peyer Károly: Nagyon is ide tartozik, mert nem lehet a lakást mástól elvenni! — Esztergályos János: Mennyit kér érte?) Sámuel Károly ügyvéd saját költségén hirdette ezt a lakást, hogy a csere következtében ő egy másik lakáshoz jusson és amikor akadt egy vállalkozóra, egy kereskedőre, akinek két kicsi zugszobája volt máshol, aki vele hajlandó volt cserélni, elment Bogya képviselő úrhoz: és azt mondotta neki: íme, itt van az az ember, aki öntől a lakást megveszi, én pedig beköltözhetem annak kétszobás lakásába. Erre azt mondta neki Bogya: Tessék ide küldeni azt az embert, majd én megalkuszom vele, és rendben lesz a dolog, ő bejön az én lakásomba, Ön pedig bemehet annak a lakásába. Mikor ennek a két! szobának jelenlegi tulajdonosa megjelent Bogya képviselő urnái, azt mondta neki, hogy nekem Sámuel ügyvédhez semmi közöm, vegye meg az én lakásomat, a maga lakását pedig eladjuk másnak, vagy pedig adjon azért nekem külön tiz milliót. (Propper Sándor: Diplomata vagy lakáshandlé? — Bogya János: Ez hazugság!) Sámuel Károly ügyvéd ur szombaton este tiz órakor ismét felhívott engem, és felszólított, hogy azonnal lépjek ebben a dologban akcióba, menjek el a népjóléti minister úrhoz és emeljek panaszt aziránt, hogy őt közönséges módon becsapta, félrevezette Bogya képviselő ur akkor, midőn lakáshiányról panaszkodott, mert ezt a lakást tiz hónapig sem vette igénybe, hanem ahelyett a Császár-fürdőnek egyik szobájában lakik. Én azonban a köztünk levő viszony következtében nem vállalkozhattam erre a szerepre, elutasítottam magamtól. (Bogya János: Látszik, milyen szerepre vállalkozott! Fel-