Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

24. A nemzetgyűlés 314. ülése 192 felelősségre vonni, a családja lakol bűneiért. Tiszteket a legválogatottabb sanyargatásokkal kényszeritettek a szovjethadseregbe való belépésre, s miután a hadsereg még igy sem látszott elég megbizhatónak, valóságos janicsárrendszert állitottak fel, lettekből, kinaiakból, minden nemzet szedett-vedett gyülevész népségéből, s ez a janicsárhad adja meg a garanciáját annak, hogy a szovjet hatalma változhatatlan és maradandó legyen. Ezenkívül nevelnek maguknak szovjetifjuságot is, amely ma már, hét évi uralom után oda fejlődött, hogy apránkint maga is katonai szolgálatot tud teljesiteni. (Kiss Menyhért: Ifjú demokraták!) Mérhetetlen hipokrizis jellemzi az egész szovjet katonai rendszerét. A tábornoki és ezredesi címzést eltörölték, de felállították a hadosztályés ezredparancsnokokat. A fegyelem a legszigorúbb ; a régi rendjeleket eltörölték, de van helyette vörös zászlójelvéhy, amelyet osztogatnak. (Kiss Menyhért: Kormányfőtanácsosok nincsenek ?! — Meskó Zoltán : Mi is megkapjuk a szanálási nagykeresztet. — Kiss Menyhért : Az ország viseli már !) A városok meg vannak erősítve, utcasarkokon, tetőkön, mindenütt géppuskákat látni, s a szovjet szolgálati szabályzatban egy külön szakasz intézkedik az utcai harcok esetén követendő eljárásról. Trockij a szakszervezetek harmadik kongresszusán kijelentette ... (Fábián Béla : Nem szakszervezetet. A szakszervezeteket feloszlatták 1920-ban !) szóval a munkásszervezetek harmadik kongresszusán kijelentette, hogy a szociális fejlődés legtökéletesebb formája a militarizmus. (Kiss Menyhért : Óriási ! Hová érkezik el a defetizmus !) A tényállás az, hogy a mai szovjetkormány 800 millió aranyfrankkal többet költ hadseregre, mint a cári Oroszország. A hippokrizis jellemzésére azután kulturális ós erkölcsi kérdésekben is megdöbbentő adatokat kapunk. A szovjet alkotmány szerint ingyenes az oktatás még az egyetemi grádousokon is, de a közoktatási intézményekbe csak kommunistákat vesznek fel. Tanszabadság nincs ; minden tanítást a közoktatási tanács irányit s ebben tanárok és diákok mellett utcaseprők és házmesterek is találhatók. A tanítók anyagi helyzete mérhetetlenül nyomorúságos. Ez kormányzóságok szerint változik, de van olyan kormányzóság, ahol a tanitók 3ö°/o-a, de másutt 100%-a is koldulásból él. Némely vidékeken az iskolák 70%-a be van zárva. 1922 szeptemberében és októberében 28.000 népkönyvtárat és 12 népházat zártak be a kommunisták. 1921 októberében létezett még Szovjetoroszországban 927 szaktanfolyam, 52.000 hallgatóval. 1922ben ez már leolvadt 283 szaktanfolyamra, 13.000 hallgatóval. Lunacsarszki, a közoktatási népbiztos maga panaszkodik a rettentő eredmények láttára ós azt mondja, hogy a teljes tudatlanság köde borul rá az orosz forradalom gyermekeire. Ez a köd oly sürü, hogy a cárizmus sötét korszaka szinte ragyogó napsütésnek tűnik fel (Zaj.) Az ifjúkori kriminalitás is mérhetetlenül kifejlődött. A Times 1923 augusztus 23-iki száma ezt írja (olvassa): »A folyó iskolai év első felében 29.317 bűntett fordult elő, amelyet 17 évesnél fiatalabb gyermekek követtek el. Leninográdban, a régi Pétervárott volt egy bizottság, a gyermekeket elosztó központi bizottság, amely az általa megvizsgált 16 éven aluli leányok 90%-áról megállapította, hogy már nem leányok. A gyermekek nemi betegségére jelemző, hogy az e bizottság által megvizsgált 5300 leány között 4100 betegnek és prostituáltnak találtatott. Az elhagyott gyermekek száma is ijesztő. Az Izvesta 1922 november 5-iki száma szerint a Yolga vidékén •. évi október hó 7-én, kedden, körülbelül 2 millió elhagyott gyermek bolyongott. Ukrajnában a bolsevista népbiztos jelentése szerint 1 millió 650 ezer árva gyermek van. Pétervárott több mint tizezer gyermek bolyong az utcákon.« A Times ezt irja róluk (olvassa): »A konstantinápolyi' kóbor kutyákra emlékeztetnek. Az utcán minden percben meghal egy-egy az éhségtől vagy betegségtől, a számuk azonban ínég sem változik, egyre ujabb és ujabb jövevények érkeznek.« Á nők szocializációjáról is érdemes néhány szót szólanom, hogy az állapotokat jellemezzem. Adataim az angol Fehér Könyvből valók. Pool tábornok 1919 január 11-iki levelében az angol hadügyministernek azt irja, hogy »a szabadszerelemnek több népbiztosságot állitottak fel és több tiszteletreméltó nőt megkorbácsoltak, mert nem akartak engedelmeskedni.« Az angol Fehér Könyv szerint Jekaterinodorban az alábbi utalványokat lehetett megfelelő érdemek fejében kapni (olvassa) : »Jelen sorok felmutatója Korosseieff elvtárs fel van jogosítva, hogy Jekaterinodor városban 10 szabadon választható fiatal leányt 16—20 év között szocializáljon.« Knox tábornok az angol hadügyministernek megküldött egy elfogott orosz népbiztosnál talált utalványt, amelynek szövege a következő (olvassa) : »Alulírott igazolom, hogy Edyonnikoff bajtárs fel van hatalmazva, hogy egy fiatal leányt magának lefoglaljon. Senkinek sincs joga ellenállást tanúsítani. Felhatalmazással én láttam őt el. Aláírás«. A szovjetitéletekben is jellemzően jut kifejesezésre a szovjet ammoralitása. A poligámiát nem büntetik a szovjet biróságok ; a szülő- és gyermekgyilkosság nem minősített, hanem közönséges bűntett, miután a család fogalma elavult. Moszkvában 1914-ben 12 ezer házasság köttetett és 54 ezer születés volt. 1920-ban a szovjet erkölcsi destrukciójának következtében 20 ezer házasságra mindössze 22 ezer születés esett. Érdekes a szovjetnak 1920 november 18-ki dekrétuma is, amelyik a magzatelhajtást a kórházakban ingyenesen megengedi. Ezekről a szörnyű erkölcsi betegségekről, amelyek a fizikai betegségeknél és bajoknál is jobban tudnak elpusztítani egy nemzetet, Arcübasew, a kiváló orosz író, kiszabadulván a szovjet hatalma alól, a következő rövid jellemzést adja (olvassa) : »A határtalan önkény, erőszak és fosztogatások birodalmában az éhségtől csak a spekuláció és a lopás tud megmenteni, a megalázástól csak a titkos rendőrséggel való együttműködés. Ezért üzérkedik itt mindenki a legélemedettebb aggastyántói a kis gyermekig. A prostitúció általános jelenséggé vált, a társadalom túl van tömve tolvajokkal, banditákkal és agent provokatörökkel.« (Propper Sándor : Ebben hasonlítunk egymáshoz ! — Nemes Bertalan : Ugyan kérem ! Ez mégis hallatlan dolog ! — Propper Sándor : Bár ne igy volna, de igy van ! — Nagy zaj a jobboldalon.) — Az egész ifjúság elijesztő erkölcsi lezüllóse Arcübasew szerint eredménye annak a ténynek, hogy az orosz nép munkaállattá aljasodott le. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Néhány szót szólanék még azután a terrorról. Méltóztassék megengedni, hogy ezeket a dolgokat mégis bizonyos részletességgel tárgyaljaim mert képet akarok rajzolni arról a helyzetről, amely Oroszországban uralkodik, hogy erkölcsi és gazdasági tekintetben fel tudják mérni annak a lépésnek jelentőségét, amelyet a magát kereszténynek és nemzetinek nevező kormány e szovjetmegállapodás megkötésével megengedett. A terrorra nézve bátor vagyok előadni azt, hogy az anyagi és erkölcsi javaknak a szovjet-kormány által való kiirtása, az éhségnek, és az epidémiáknak a népre való reá szabadítása után mindazo-