Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. évi október hó 15-én f szerdán. 225 dor: Nincs olyan törvény, amely tiltja!) Mél­tóztassék csendben hallgatni az elnöki enun­ciációt. (Propper Sándor: Nincs törvény, mely tiltja!) Propper képviselő urat rendreutasí­tom. Ha az elnök enunciál, méltóztassék csend­ben meghallgatni. (Rupert Rezső: Kevesebb idegességet! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Vanczák János: Hamisan enunciál!) Vanczák képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasí­tani ! Én a képviselő urakkal nem vagyok haj­landó vitatkozni! (Vanczák János közbeszól.) Vanczák képviselő urat másodszor vagyok kénytelen figyelmeztetni arra, hogy maradjon csendben, mert kénytelen leszek rendreutasí­tani. (Vanczák János: Nincs rá törvény!) Vanczák képviselő urat másodszor utasítom rendre. Esztergályos képviselő urat figyelmez­tetem, hogy a képviselő urnák parlamentáris joga van minden visszaélés és minden egyéb dolog felett, amely az állami, életben előfordul, kritikát gyakorolni, ahhoz azonban nincs joga a képviselő urnák, hogy a magyar bíróságot általánosságban meggyanúsítsa. (Peyer Ká­roly: Nem gyanúsította meg!) f Ha a képviselő urnák vannak konkrét adatai, én mint elnök ... Esztergályos János: Tessék várni, amíg befejezem mondatomat. Az elnök ur nem várta ezt be! Elnök: Esztergályos képviselő ur, most le­gyen szives hallgatni, mert amikor az elnök enunciál, a képviselő urnák nincs joga be­szélni. Ha a képviselő urnák vannak konkrét adatai, mondja el és én mint elnök gondos­kodni fogok róla, hjogy elmondhassa. Kérem azonban a képviselő urat, hogy konkrétu­mokkal méltóztassék előjönni, nem pedig a biróság tekintélyét aláásni általánosításokkal. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Peyer Ká­roly: Aláásta Szolnok! — Propper Sándor: A Sesztákok ássák alá! — Kuna P. András: A demokratáknak minden szabad! — Propper Sándor: Degréék aláásták már!) Propper képviselő urat rendreutasítom. (Rupert, Rezső: Kuna jogi szakértő akar lenni! — Peyer Ká­roly: Eddig csak kisüst-szakértő volt!) Peyer képviselő urat kérem, ne méltóztassék kép­viselőtársaival szemben ilyen kifejezéseket használni ! Esztergályos János: Tartozom kijelenteni, hogy távol áll tőlem, hogy a magyar birói kart általánosságban meggyanúsítsam. (Ru pert Rezső: Egy becsületes bíró sem szorul védelemre! Mosolyognak az egészen! — Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Esztergályos János: Megállapítom, hogy az a kis incidens, amely itt történt, az elnök ur türelmetlenségének a következménye! Elnök: Esztergályos képviselő urat rendre­utasítom. Én a képviselő ur által elmondandó beszéd szövegét nem ismerem, de amit a kép­viselő ur bizonyitékképen elmondott, az alkalmas arra, hogy a bíróságban vetett hitet destruálja az országban. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Propper Sándor: Elkésett vele Esztergályos! — Rupert Rezső: Ott van a mi­nisterelnök felszólalása ! Nem kell hipokrizi­sekkel dolgozni ! Lássunk tisztán ! — Egy hang a szélsőbaloldalon : Nádossy és Rakovszky destruálják a bíróságot! — Rupert Rezső: Ez­zel rontják az igazságszolgáltatást !) Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék tartózkodni attól, hogy mások beszéde közben parallel be­szédet mondjon ! (Zaj.) Esztergályos János: 1919 március havában dr. Horváth Géza biró a tanácskormány szolgá­latában elment lakást rekvirálni. Mint karha­talmi embert magával vitt egy Pápay Vince nevű vasmunkást. Pápay Vince karhatalmi egyén kint az ajtónál megállt és az általam megnevezett dr. Horváth Géza — ma biró ur, — bement a lakásba és elrekvirálta a lakást, azu­tán kijött s az ügy kettőjük között el volt in­tézve. Ugyanezt a Pápay Vincét 1920-ban a biróság elé állították. A biróság tagjai között ott volt ez a dr. Horváth Géza biró is. (Prop­per Sándor: Ez az igazi fertő! Ez destruálja a bíróságot! — Rupert Rezső: Borzalom! És ezek érzékenykednek! — Zaj.) Pápay Vince a vád­lottak padján ül, és az aki rekvirált, birói szék­ben ült. (Rupert Rezső: Ma is ott ül!) I Én csak képlet gyanánt hoztam elő ezt az egy esetet. Azt hiszem, nem kerülne nagy meg­erőltetésembe, hogy még néhányat előhozzak. Csak felhoztam ezt az esetet, amelyre hivatkoz­tam annak igazolására, hogy nem lehet nyu­godt lélekkel eltölteni a napot anélkül, hogy az ember ne gondoljon kétségbeesve arra, hogy tényleg az igazságnak megfelelően történteké azok az ítéletek, amelyek börtönbe juttattak embereket. (Propper Sándor: Az igazságügy­minister ur maga ismerte el, hogy nem birói munka volt !) Hogy milyenek voltak azok az ítéletek, erre vonatkozólag már megmondották itt, hogy gyorstalpalásszerüen hozták azokat. Egyes tanácsokban gyorsan, sürgősen és rövi­den intézték el az ügyeket. (Lendvai István: Az Eskütt-ügyet csak nem lehet gyorstalpalás­sal gyanúsítani! — Rupert Rezső: Azt nem! Ahol nem érdekük, ott lassan dolgoznak !) Szá­zával vannak esetek arra, hogy akik abban az időben mint direktóriumi tagok fizetésüket fel­vették, azokat lopásért, orgazdaságért ítélték el hosszú esztendőkre. Vidéki direktóriumok tagjait, akik csak kidoboltatták, kiplakatiroz­ták, hogy a fegyvert szolgáltassák be, annyi zsarolásért ítélték súlyos börtönre, ahány fegy­vert beszolgáltattak. Akkor az egész ország éhe­zett, ellenben a falvakban felesleges mennyi­ségben is volt élelmiszer. S ha az egyes direk­tóriumok a felesleges élelmiszerkészletét kész­pénzért megvásárolták, ahány ilyen készpén­zért történt megvásárlás volt, annyi zsarolás esete állott elő s emiatt súlyos börtönre Ítél­ték az illetőket. Lakás igénybevételekor is ítél­tek el embereket. (Propper Sándor: Amit Bor­sos csinált, azért becsuktak ötezer embert!) A Pest környékén üresen álló villákat elrekvirál­ták és azokba fedélnélküli, hajléktalan családo­kat költöztettek be és ahány ilyen hires villá­nak elvétele panasz tárgyává tétetett, annyi magánlaksértés és zsarolás bűntettében ma­rasztalták el tömegesen az embereket. Sőt még azokat a vörösőröket; is elitélték, akik bizonyos parancs folytán, kötelességszerűen elővezették, mert hiszen az exisztenciájuk kényszeritette őket arra, hogy szolgálatot vállaljanak, hogy kenyeret tudjanak adni fizetésükből családjuk­nak, amit pedig mentségül egynéhány úr na­gyon hangosan és gyakran elmondott. Ahány ilyen előállítás történt, annyi esetben személyes szabadság megsértéséért nem napokra, nem hetekre, hanem sokévi börtönre és fegyházra Ítélték el őket. (Rupert Rezső: És most kibékül­nek a szovjettel! Most szent szövetséget kötnek velük! — Propper Sándor: Rokonlelkek! — Peyer Károly: Minden erőszak egyezik egy­mással! — Rupert Rezső: Most megcsinálták a ; szovjettel a szövetséget!) 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom