Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

98 A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. (Petrovácz Gyula: A rossz házi vezetékeket kell előbb kijavitani! — Malasits Géza: Akkor nappal is rossz a vezeték, tehát zárják le nappalra is!) Nem emlékezett meg sem Petrováez, sem a többi érdekelt a fővárosi kurzus gazdálkodásában arról a sok száz exiszteneiáról, akiket kidobáltak, megfosztottak az élet lehetőségétől, a munkaalkalmaktól, és akiknek helyébe jórészt a saját politikai kreatúráikat állitották. (Malasits Géza: A tányérsapkásokat !) E helyett beszélt itt Buday képviselő ur, arról, hogy Budapesten a villamosközlekedés ma is olcsóbb, mint Bécs kivételével a világ bármely más városának villamosa. Ezt nem laikus mondta, hanem a villamos részvénytársaság igazgatója, akiről fel kell tételezni, hogy ismeri a resszqrtjába tartozó kérdést külföldi vonatkozásában is. S ennek ellenére nem telt bele 24 óra sem, és már — tehát spontán kutatások nélkül — olvastam a Világ című lapban (Petrovácz Gyula: Jó cég! — Sándor Pál: Elsőrendű hely!) — az a kérdés, igaz-e, amit ir (Sándor Pál: A legjobb újság ! — Rupert Rezső: Annak a tisztességéig maguk sem érnek fel.) —, hogy Brüsszelben a vonaljegy ára 20 centime, az átszállójegyé 30 centime, vagyis nem egészen 800, illetőleg 1200 magyar korona. (Zaj a jobboldalon. — Sándor Pál: Cáfolják meg, ha nem igaz); Olaszország három legnagyobb városában: Nápolyban, Milánóban és Kómában a villamosjegy ára 40—60 eentesimo, vagyis 1300— 2000 magyar korona között váltakozik; Parisban az omnibusz- és a villamosjegy ára 30—40 centime, tehát 1200—1600 magyar korona; a prágai villamosjegy ára 1.20 csehkorona, ami 2660 magyar koronának felel meg. (Propper Sándor: De legalább jó a magyar villamos és megy!) Azt lehet mondani erre, hogy jó cég, könnyű. Azt gondolom mégis, hogy nem ilyen könnyű módon kell a főváros vezetőségének beigazolni az igazát, hanem konkrét számokkal. (Láng János: Hivatalos adatokkal teszi!) Mert az is könnyű, hogy Buday képviselő ur, villamosrészvén y tár sasági igazgató, idedobja, hogy Bécs kivételével Budapesten legolcsóbb a villamos az egész világon. (Propper Sándor: Persze, mert ő ingyen utazik, neki a legolcsóbb! — Derültség.) Méltóztassék ezeket az adatokat megcáfolni! (Petrovácz Gyula: Megcáfolták többször!) De azóta többször 24 óra teltelés hallgat Buday ur, pedig a szavahihetőségére adó embernek valóban egy kicsit ambicionálnia kell igazának megvédését. (Petrovácz Gyula: Beszerzi az adatokat!) Azután tegnap is hallottunk itt egy beszédet, Frühwirth Mátyás t. képviselő urnák védőbeszédét a főváros gazdálkodásáról. Én felszólalásának épen azt a részét élveztem, amikor nagyon nyomatékosan felénk fordulva azt mondta

1 „Most pedig, szociáldemokrata urak, hallgassanak ide, itt van a kezemben egy könyv, egy mesekönyv, a bécsi szociáldemokrata városi gazdálkodásáról, és aki ezt elolvasta" — valószínűleg tehát ő is —, „annak a nyála folyt azért a sok jóért és szépért, amit a bécsi szociáldemokrata gazdálkodás létrehozott" — és ő ebből a füzetből, tehát a mi füzetünkből fogja nekünk bebizonyítani, hogy milyen dicső és szép a budapesti kurzusgazdálkodás által elért eredmény, szemben azzal, amit a szociáldemokraták Bécsben produkáltak. Elmondta, hogy ő nagyon alaposan átolvasta, áttanulmányozta ezt a füzetet (Saly Endre: Jobban, mint mi!) és jobban ismeri, mint akárhányan miközülünk, úgyhogy itt felcsigázta a várakozásokat. Azt évi október hó 15-én, szerdán. kellett hinni, hogy az adatok halmazával fogja beigazolni, hogy milyen rossz, milyen eredménytelen, milyen sikertelen a bécsi szociáldemokrata községi gazdálkodás. S akkor ez a nagy bevezetés oda lyukadt ki, hogy rámutatott, hogy a füzet szerint Bécsben is volt elégedetlenség, mert ott is drágult a villamos, a gáz, meg a villany és a többi. Ennél többet nem hozott fel. Amit felhozott még a füzettel kapcsolatosan, arról megint csak rövidebb idő alatt, mint 24 óra, a ma reggeli Népszava beigazolja, hogy részben téves, részben pedig csak a fele az igazságnak, mert elhallgatta a másik felét, amely világos képet mutat az egész kérdésben. A fővárosi gazdálkodás védői tehát semmivel sem tudták eddig megcáfolni azt az állítású ukat, hogy, igenis, akarva vagy akaratlanul — inkább akarva, mint akaratlanul —, Budapestet igyekeztek lezülleszteni. (Petrovácz Gyula: Egyéni felfogás! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sikerült!) Ez részben eredménnyel is járt. Nem lehet letagadni, hogy 1919-ben azzal indult el a nemzeti keresztény uralom, hogy Magyarországnak nincs szüksége iparra és kereskedelemre (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Petrovácz Gyula: Mese!), Magyarországot újra teljesen parasztállammá, agrárállammá kell tenni. Ezt folytatta a fővárosi kurzus, mert a kereskedelmet lezüllesztette, a tranzité kereskedelmet — amely által az elmúlt idő alatt Budapesten, igenis, Közép-Európa centrumává lehetett volna fejlődnie — szinte egészen kipusztította. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Átsibolták Bécsbe! — Propper Sándor: A Kelet Zágrábból átmegy Bécsbe, Pestet elkerüli! — Petrovácz Gyula: Ennek politikai okai vannak! — Propper Sándor: Persze, hogy azok!) E tekintetben nem teszek különbséget a kormány és a fővárosi kurzus között: az egyik 19, a másik 1 hiján 20. Sikerült főként a kurzusnak megakasztani, hogy Budapest tovább fejlődhessék. Ezt azután, azt hiszem, igazán nem vonhatja kétségbe a leghűségesebb keresztény nemzeti párti budapesti városatya sem, hogy a fejlődést legalább is megakasztották Budapesten, mert fejlődés nincs, ilyenre nem mutathatunk rá. Mégis azt kell mondanom, hogy Budapestnek nagy közgazdasági, szociális és kulturális feladatai vannak, ezeket azonban az eddigi törvény keretein belül nem lehet teljesíteni, mert az eddigi törvény elavult. A megmaradt ipar és kereskedelem, a kultúra itt összpontosul, és ha ehhez hozzáteszem, hogy én nem kivánom Budapest fejlődését mesterséges utón, olyan módon, hogy ez talán a vidéki városok rovására történjék, akkor viszont a leghatározottabban elitélem azt a buta és gonosz törekvést, amely Budapest és a vidék közé éket akar verni. Hiszen nem lehet kétes senki előtt, aki gondolkozó ember, hogy Budapest is dolgozik, Budapest is produkál és pedig nemcsak a maga hanem az egész ország érdekében. (Friedrich István: Ugy van!) De ha nem kivánom, hogy Budapest a vidéki városok terhére, rovására fejlesztessék, annak az elismerését azonban városi és országos érdekből feltétlenül kell kívánnom, hogy miután ez a város, Budapest, 2 év alatt naggyá fejlődött, világváros lett, nagykorúvá lett (Vanezák János: Európa legr szebb városa!), ezt a várost ennek megfelelően is kezeljék (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és ne tartsák Budapest polgárságát kiskorúnak. (Propper Sándor: Söpredék, a keresztény községi párt megállapítása szerint!) Budapestnek több levegőre és szabadságra van szüksége,