Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-319

192 A nemzetgyűlés 319. ülése 1924. Pikler Emil — a belügyministerhez — a rendőri jelentkezések tárgyában ; Propper Sándor — a belügyministerhez — a szeptember 28-iki rendőri brutalitások tárgyában; Propper Sándor — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a Zenepalotában megtartani szándékolt Internacionale-emlékünnepély megakadályozása tárgyában ; Pikler Emil — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — az egyetemen már rendszerré vált verekedések tárgyában ; Pakots József — a pénzügyi és közoktatásügyi mininisterhez — a kulturváltság ügyében ; Szeder Ferenc — a belügyministerhez — a földmunkások szervezkedési szabadsága tárgyában ; Szeder Ferenc — a népjóléti és munkaügyi ministerhez — a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátása tárgyában; Szabó Tmre — a belügyministerhez — a kistaresai beszámoló gyűlés feloszlatása tárgyában ; Batitz Gyula — a honvédelmi ministerhez — Pap Gábor honvédőrmester öngyilkossága tárgyában ; Batitz Gyula — a belügyministerhez — 1924 október 5-én a Horthy Miklós ut 32. szám alatti beszámoló gyűlés feloszlatása tárgyában; Csik József — a földmivelésügyi ministerhez — a rábaközi földrendezés hibái és hiányai tárgyában ; Szabó József — a ministerelnökhöz — a köztisztviselőket, közalkalmazottakat, nyugdíjasokat és B-listásokat ért súlyos sérelmek tárgyában ; Hegedűs György — az igazságügyministerhez — a jugoszláv állampolgárok perköltségbiztositéka tárgyában ; Rupert Rezső — a kormányéi nőkhöz és igazságügyinmisterhez — a kormányelnök fenyegetései, sa kormány gyilkospártoiási rendszere tárgyában ; Rassay Károly — az igazságügyministerhez — Erzberger Mátyás gyilkosa kiadatásának megtagadása miatt; Szabó Imre — a kereskedelemügyi és a pénzügyministerhez — az állami üzemek munkásainak B-listára helyezésével kapcsolatos visszaélések tárgyában ; Kabók Lajos — az összkormányhoz — a gazdasági helyzet és munkanélküliség tárgyában ; Pakots József — a kereskedelemügyi és pénzügyministerhez — az államvasút! rokkanlak életjáradéka ügyében ; Lendvai István — a kormányhoz — a soproni (Selmecbányái) főiskola hazafias ifjúságának üldöztetése tárgyában ; ~ Nagy Ernő — a földmivelésügyi ministerhez — Tarpa, Gulács, Tivadar és Hete községekben a földbirtokrendezési tárgyalások ügyében; Dénes István — a ministerelnökhöz — a földhaszonbérek és váltságár megállapítását tartalmazó pénzügyministeri rendelet tárgyában; Petrovics György — a földmivelésügyi ministerhez — a sertésvészellenes oltások megköunyitése és olcsóbbá tétele tárgyában; Esztergályos János — a belügyministerhez — a lány csoki leventék ügyében; Hegymegi-Kiss Pál — a földmivelésügyi minifeterhez — a szabolcsmegyei közigazgatási csodabogár tárgyában; évi október hó 15-én, szerdán. Drozdy Győző — a földmivelésügyi ministerhez — a Kiskomárom-környéki falvak földreform ügye tárgyában; Rákóczi Ferenc — az igazságügyministerhez — a birói tekintély és függetlenség hathatósabb megvédése tárgyában; Farkas István — az igazságügyministerhez — Erzberger gyilkosainak ügyében; Hébelt Ede — a ministerelnök- és igazságügyministerhez — dr. Horváth Géza törvényszéki szereplése és a gyorsított eljárás során hozott ítéletek revíziója tárgyában. Elnök: Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása, illetve Pakots József képviselő urnák tegnapi sürgős interpellációjára a vallás- és közoktatásügyi minister ur fél két órakor adandó válasza után térjünk át. Méltóztatnak a javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 345, 485) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Forgáes Miklós jegyző: Peidl Gyula! Peidl Gyula: T. Nemzetgyűlés ! Amikor gróf Bethlen István magyar ministerelnök a demokrácia lánglelkü bajnokául csapott fel genfi beszédében, amellyel bemutatta a magyar politika Janus-arcának egyik oldalát, ugyanakkor egy másik szózat is elhangzott, amelyből alkalmunk volt megismerni a Janus-arc másik oldalát is. Ezt a másik szózatot Vass József népjóléti minister ur, akkor a ministerelnök helyettese, a magyar egyetemen az ékesszólástan tanára és kalocsai nagyprépost követte el. (Propper Sándor: Sok hivatala van!) Ebben a szónoklatban többek között a következőket mondotta a népjóléti minister ur. (Olvassa): „Az állatvilágnak egyik eddig- nem ismert specialitása teremtődött meg a magyar földön: a politikai patkányok fajtája, amely a csatornákban úszik. Nekünk semmi szükségünk nincs a csatornák töltelékeire, és vegyék tudomásul a patkányok és a csatornák egyaránt, hogy bármiképen próbálnak is még egyszer szemközt fordulni az ezeréves keresztény államhatalommal, ott fogják találni a bástyára siető magyar katonákat és magyar polgárokat egy táborban, akik nem fogják tűrni, hogy még egyszer öszszeömoljanak ezek a bástyák, mert ezek a magyarok vigyáznak erre a bástyára, vigyáznak a patkányokra és óvakodnak a csatornáktól". (Propper Sándor: Nagyon ékes !) Amint méltóztatnak látni, Magyarországon az ékesszólástan tanítása jó kezekre van bízva, és ha ez a tanítás sikeres, akkor nagy reményekkel nézhetünk a jövőbe. (Meskó Zoltán: A patkányok kimúlnak majd!) A felületes szemlélő előtt ugy látszhatik, mintha a genfi ministerelnöki és a szentgotthárdi ministerelnökhelyettesi beszédek között ellentétek állanának fenn. Én ezt az ellentétet csak látszólagosnak tartom és az a hitem, hogy nem ellentétről van szó, hanem tisztán megfelelő szereposztásról. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök beszéde megmutatta a külföld felé, elvileg, a magyar demokrácia iránti hitvallását, a ministerelnök helyettese, nehogy idehaza félreértsük ezt a külföldnek szóló hitvallást, bemutatta a gyakorlatát annak a politikának, melyet a ko.rmány itthon folytat. Ha a történetíró egyszer megpróbálja le-