Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-318

A nemzetgyűlés 318. ülése 1924. évi október hó U-én, kedden. 181 25—30 ezer munkanélkülinek a súlyos helyzete, hanem az, hogy a munkában lévő dolgozó munkástömegek is olyan rossz kereseti viszonyok között vannak, hogy ha véletlenül egy-két hétre kikapcsolódnak a munkából, akkor a munkásháztartásokban igen nagy bajok keletkeznek, mert a mai gazdasági viszonyok között a munkáscsaládoknak semmi tartalékuk nincsen, tehát a legkisebb munkanélküliséget is igen súlyosan érzik. Ezenkivül én a niinisterelnök-helyettes urnák azt a kijelentését, hogy Magyarországon a munkanélküliség nem öltött nagyobb méreteket, mint rendesen, más szempontból sem fogadhatom el, és épen ezért felületes kijelentésnek tartom. Mégis csak aggasztó jelenség, hogy a huszonötezer főre taksált munkanélküliek épen a nyár kellős közepén vannak munka nélkül, amikor pedig a munkaalkalmak a legkedvezőbbek szoktak lenni az országban. Nem közömbös az a kérdés, hogy ha már nyári időben 25—30 ezer felé tart a munkanélküliek száma, mi lesz tél idején ebben az országban, ahol az épitőipar az ipar gerince, az épitkezések pedig akkor teljes szünetelésben lesznek: mi fog akkor bekövetkezni? Feltétlenül hihetjük azt, hogy a munkanélküliség meg fog háromszorozó dni és négyszereződni. Azt hiszem, hogy ez a szám a mi viszonyaink között mégis csak kataszrofálisnak mondható. Közbeszólás alakjában is elhangzott, de az akkori szónok is, aki a Ház összehívását megindokolta, rámutatott arra, hogy a munkanélküliségnek ez a számszerű megállapítása, t. i. ez a huszonötezer fő nem fedi a valóságot, mert a kormánynak nem áll rendelkezésére olyan statisztika, amelynek alapján a munkanélküliek számát meg tudja állapítani, mi pedig csak a szakszervezetekben ellajstromozott munkanélküliek számát tudjuk. De ezenkivül van még rengeteg szervezetlen munkás, ott vannak a földmunkás-tömegek is, amelyek ebben az évben is bizonyos mértékben aratás nélkül maradtak. Ezenkivül nagyon szigorúan hozzátartozik ehhez a munkanélküli sereghez a B-listások tömege; ezek is nagyon szép számmal vannak. Ennél a kérdésnél kénytelen vagyok még megemlíteni, hogy ezek a B-listások, akik az állami üzemekből, intézményekből kikerültek és végkielégítést vettek fel, ma igen szomorú helyzetben vannak. Kaptak ugyan egy bizonyos kis tőkét végkielégítés címén, ezt aeonban épen a fennálló rossz gazdasági körülmények tkövettkez<bében nem tudták kamatozóan (elhelyezni. Koncedálom, hogy vannak eshetőségek amikor például kosztkamatra, uzsorakamatra el lehet helyezni ezt a kis végkielégítést, ez a módszer azonban nem mindig talál megfelelő fedezetet, úgyhogy ezek a szegény emberek ki vannak téve annak, hogy kis tőkéjüket is elveszítik és két szék között a földre esnek. A B-listásoknak ez a nagy tömege isi hozzásorakozik ma a munkanélküliek tömegéhez és így együttvéve, az ipari munkanélküliek tömege, a B-listások tömege és a magánalkalmazottak munkanélküli tömege igen nagy számot tesz ki. A magánalkalmazottak nagyrésze szintén áldozatává lett a magántőkének, a bankok ama divatjának, hogy ezek is hozzáfogtak a leépítés nagy munkájához és a kormány káros, jóindulatú elnézése folytán az egész vonalon elbocsátották a tisztviselők tömegeit annak ellenére, hogy ezek az intézetek a lefolyt konjunktúrában igen sokat kerestek. Azt hiszem, teljesen megfelelne az ország közvéleményének, ha ezeket az intézeteket a kormány kényszerítené yalJamiképen arra, hogy ha jó volt felhasználni a tisztviselőrétegeket akkor, amikor rengeteg nagy, busás összegeket kerestek, most erőltessék meg magukat és a rejtett tartalékok előszedésével tartsák meg továbbra is a magántisztviselőket és fizessék őket. Köztudomású, hogy vannak ebben az országban még olyan életjáradékosok is, akik kis tőkéjüket egyes biztosító intézeteknél helyezték el és annak kamataiból éltek szerényen. A statisztika, amely rendelkezésünkre áll, nem mutatja meg ezeknek a munkanélkülieknek tömegét sem, akik ma minden különösebb kereset nélkül állanak, mert hiszen valutánk elértéktelenedése következtében az az öt-nyolc százalékos kamat, amit a biztosító intézetek életjáradékképen fizetnek, olyan minimális öszszeg, amelyből megélni egyáltalában nem lehet. (Peidl Gyula: Aranykorona helyett papirkoronát fizetnek! — Batitz Gyula: Kenyérre sem »lég!) Mi tehát ugy látjuk, hogy a munkanélküliség kérdése kétségtelenül sokkal vessedelmesebb dolog, mint amilyennek azt a felületes szemlélő első pillanatra látja. Ezenkivül másik fontos kérdés a lakbérek arany paritásra való emelésének kérdése, amely minden negyedévben bizonyos százalékos kulcs szerint emelkedik. A mostani novemberi emelkedés elég tekintélyes összeg lesz ahhoz, hogy az időközben a házbérrel párhuzamosan nem emelkedő gazdasági viszonyok következtében igen súlyosan érintse a kislakástulajdonosokat, de általában véve az üzleti világot is. Ha azzal kapcsolatban, hogy a lakásépítés ma Magyarországon nagyon el van maradva, rámutatok arra, hogy a szanálási törvény a lakásokat a felmondási jog alapján 1926-ban szabaddá fogja tenni, akkor beláthatják önök, hogy mi nem óhajtjuk viselni a következményeket azért, hogy a kormány megfelelő időben nem gondoskodik arról, hogy arra az időre, amikor a lakásfelmondási jog visszaszáll á háztulajdonosokra, a lakók tömegei ne legyenek ismét nagyon kellemetlen meglepetéseknek kitéve. A szanálási törvény alapján 1926-ra be kell következnie a lakbérek aranyparitásra való emelkedésének. Nagyon félünk azonban attól, hogy a lakások szabaddátétele következtében nem az aranyparitás 100 százalékát fogjuk 1926-ra elérni, hanem ennél sokkal magasabbra fogunk menni. Ugyanis ebben a kérdésben a kormány részéről azóta sem történt semmiféle komoly lépés. Azt mondja az ellenvélemény, hogy a kormány, mint ilyen, nem avatkozhatik bele a magánépítkezések sorsába. De hiszen tudomásom szerint a kormány kezdeményezett valami akciót; először törvényjavaslatot akart ide beterjeszteni, azután kiegyezett az illetékes kapitalista tényezőkkel és kötött velük egy egyezséget, amely egyezséggel ezek a testületek rútul becsapták a kormányt, mert visszaéltek azzal és az egyezségben kötötteket még mai napig sem váltották valóra. Az sem fedi tehát a valóságot, hogy a kormány, mint ilyen, nem avatkozliatik be az épitkezések ügyébe. Tudok felhozni egész csomó esetet, hogy még ma is olyan alakulatok vannak elhelyezve magánlakásokban és szállodákban, mint rendőrség, csendőrség és egyéb állami intézmények. Hogy csak egyet említsek, Miskolcon az összes szállodákat megszállva tartja valamilyen álliami intézmény. Az egyik szállodát az államrendőrség kerületi kapitánysága, a másikat a csendőrség, a harmadikat másvalamilyen alakulat tartja megszállva. (Egy hang a szélső-