Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-317

152 A nemzetgyűlés 317. ülése Î9Ï ugyanaz voít-e, azt nem tudom momentán megállapítani. Még egyre emlékszem; akkor, amikor a képviselő úrral beszéltem, ugy tu­dom, a fővárosi választásokra készültünk. (Fá­bián Béla: Nem!) Akkor volt ez, amikor; Wolff Károly ellen bizonyos oldalról vádak merültek fel és akkor — valószínűleg azt akarj a. mon­dani a képviselő ur és már előre is kijelentem, hogy ez megfelel az igazságnak — én csakugyan mondtam, hogy Wolff Károlyt addig nem fog­juk Budán jelölni, mig ez a dolog tisztázva nincs. A képviselő ur akkor azt mondotta, hogy tanúnak is be fognak idézni. A képviselő úrral azután két éven át nem is beszéltünk er­ről a dologról. Közben hallottam, hogy Wolff Károlyt teljesen igazolták. (Fábián Béla: Hol*? — Peyer Károly: Egymást igazolták!) — Nagy zaj.) Elnök: Szólásra következik Wolff Károly képviselő ur. (Fábián Béla: Talán a dolgok tisztázása végett szükséges volna, hogy . . .) Wolff Károly képviselő ur már fel van hiva szólásra, a sző őt illeti meg. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. — Zsirkay János: Fényképező­gépet ide! — Fábián Béla: Azt sem tudtam, hogy él a világon.) Fábián és Zsirkay képvi­selő urakat kérem, méltóztassanak a Házon kivül elintézni vitájukat, most Wolff Károly képviselő urat illeti a szó. (Zsirkay János: A tanú nem vált be! — Fábián Béla: Majd ha kérdéseket intézek, be fog válni!). Zsirkay és Fábián képviselő urakat kérem, méltóztassa­nak^ a szónokot meghallgatni. (Zsirkay János: Majd Szanagorából hozunk egy pár tanút. — Nagy zaj half elöl.) Csendet kérek. Fábián és Friedrich képviselő urakat kérem, méltóztas­sanak most már csendben maradni. Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! A teg­napi ülésben Fábián Béla képviselő ur azt a vá­dat emelte ellenem, hogy én néptörvényjavas­latot készitettem a nagybirtokok és nagyüze­mek szocializálásáról. (Ügy van! a szélsőbalol­dalon.) Kijelentette beszédében, hogy ennek a néptörvényjavaslatnak ez a címe (Fábián Béla: A tárgya! — Felkiáltások a középen: A napló a fontos! — Fábián Béla: Igaz, vagy nem igazi --— Zaj.) Azt a vádat hozta fel, hogy a Károlyi kormány annyira kommunistának találta ezt... (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Klárik képviselő urat kénytelen va­gyok figyelmeztetni, hogy ne használjon ál­landóan inparlamentáris kifejezéseket, mert különben kénytelen leszek a képviselő urat a mentelmi bizottság elé utasítani. Wolff Károly: Már tegnapi felszólalásom­ban kijelentettem, hogy az az állítás, hogy én a nagybirtokok és vállalatok szocializálásáról törvényjavaslatot készitettem, nem felel meg a .valóságnak. A mai ülésen saját maga előadása alapján bebizonyosodott, hogy Fábián Béla kép­viselő ür tegnap nem mondott igazat. (Peyer Károly: De igazat mondott, mert ez szociali­zálás.) Megfelelek rá, tessék csak meghallgatni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. Szeder képviselő urat már figyelmeztettem, most kénytelen va­'gyok rendreutasítani. Wolff Károly: Én igenis készitettem egy törvénytervezetet — amint tegnap mondot­tam —, egy barátságos pourparler alapján, mely a villamoson folyt le Berinkey Dénes, Sziller Péter most balassagyarmati ügyvéd s az én jelenlétemben. Amikor szó volt az állami zár­lati biróság hatásköréről s egyéb bizonyos in­tenciókról, akkor a pourparler folyamán felme­.'. évi október hó lö-én, pénteUen. rült az is, hogy ki lehetne dolgozni egy terve­zetet a zárlati biróság mikénti szervezéséről. Én akkor megígértem, hogy csinálok egy ter­vezetet — nem javaslatot, csak néptörvény­tervezetet. Ezt annak idején átadtam Berinkey Dénesnek, Berinkey Denes \ talán harmadnap kijelentette, hogy á zsebében hagyta a terve­zetet és igy ez a tervezet nem is került tárgya­lás alá. Kétségtelen, hogy az állami zárlati bí­róságról kiadtak egy rendeletet, mely érvény­ben maradt a Friedrich-kormány alatt is s ez a rendelet még az alkotmányos éra helyreállí­tása után is érvényben maradt mindaddig, mig 1921-ben a kivételes hatalom alapján el­rendelték, hogy a főudvarnagyi bíróságra vo­natkozó 1909. évi XIV. te. változatlanul újra érvénybe helyeztetik. T. Nemzetgyűlés! Nem vonom tagadásba, hogy a Károlyi-kormány alatt állásban ma­radtam. A magy. kir. Guriától kezdve az összes bíróságok helyükön maradtak. (Zsirkay János: Nagyon helyes.) Újra bizonyítom, hogy ugyan­az az eskü, amelyről tegnap is beszéltem,, hi­vatalos ministerelnöki rendelet alapján adatott ki^ s a Curiától kezdve az összes birósági sze­mélyek letették az esküt, melynek szövegét az igazságügyminister állapította meg. (Zaj bal­felől.) Kijelentem tehát, hogy azokat az érde­keket, amelyek őrizetemre voltak bizva, to­vábbra is szolgáltam. Nem engem kell támadni; azokat támadja, akik ezeket az állapotokat fel­idézték. (Fábián Béla: Én akkor támadtam őket. — Zaj.) Elnök: Fábián képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan közbeszólni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, Malasics Géza képviselő ur. Fábián Béla képviselő urat is ké­rem, méltóztassék a szónokot csendben meg­hallgatni. Wolff Károly: Akkor készitettem el a ter­vezetet — 1919-ben —, amikor már megjelent a Búza Barna-féle rendelkezés a földbirtok te­kintetében, amikor tehát már ki volt mondva az az elv, hogy a tízezer holdon felüli birtokok kisajátitandók. (Fábián Béla: De nem a szo­cializálás volt kimondva.) Ez nem szocializá­lás. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Dehogy­nem. — Batitz Gyula: Igaza van, nem szociali­zálás, hanem kommunizálás!) Megjelent a Búza Barna-féle földbirtokreformról szóló ren­delet, amely kimondotta, hogy á tízezer hóidon felüli birtokok kisajátitandók. Ugyanakkor a forradalmi kormány prograifijába vette a nagy üzemi vállalatoknak, szénbányáknak köz­tulajdonba való vételét. Ilyen premisszák te­remtődtek az akkori közéletben (Peyer Károly: Sohasem volt tervbe véve/) és ilyen körülmé­nyek között a gondjaira bizott szentkorona ja­vak személyzete hozzám jött és tekintettel arra, hogy az akkori rendelkezések szerint a hitbizományok is megszüntettettek, hozzám jött â felügyeletem alatt álló három hitbizo­mány személyzete is és azt mondotta: kérem, ha a tízezer holdon felüli nagybirtokok kisa­játittatnak és parcellázás alá kerülnek, mi lesz a tisztviselők nyugdíjalapjával? A nyugdíj­alap ugyanis a tisztviselők tulajdona s a tiszt­viselők nyugdij igényét hivatott" biztosítani. Erre felmerült az a terv, hogy "biztosítsuk a .nyugdíjalapot, ennek következtében a nyugdij­alap kerüljön állami felügyelet alá. (Zsirkay János: Erre feleljen!) -.•. * De tovább megyek, önnek nem is kell vizs­-gâlnia,* mert előttem fekszik a biróság irattá­rából kiemelt hitelés szöveg, amelynek két sza­kasza megegyezik azzal, amit a képviselő ur

Next

/
Oldalképek
Tartalom