Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-317

A nemzetgyűlés 317. ülése 1924. évi október hó 10-én, pénteken. 149 figyelmeztettem; méltóztassék már csendben maradni és megengedni, hogy más is beszélhes­sen ebben a Házban, nemcsak ő. (Zaj.) Csendet kérek! Nem méltóztattak még a mondat végét sem megvárni, a képviselő ur be sem fejezhette mondatát! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Eléa volt az eleje!) Perlaki György: Én csak azt akartam mon­dani, hogy a parlament munkaképtelenségét nem nézhetjük tovább összetett kezekkel. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Önök a munkaképte­lenek!) Ennek a parlamentnek nem szabad a nemzettől elszakadnia, hanem teljesítenie kell azt a hivatást, amiért bennünket ide küld­tek. Minket dolgozni küldtek ide, nem pedig botrányok rendezésére. (Hosszantartó nap y zaj. — Az elnök folyton csenget.) Eöviden válaszolni óhajtok még Esztergá­lyos képviselő ur szavaira. (Szeder Ferenc: Be­csapták az országot!) Elnök: Szeder képviselő urat kénytelen va­vagyok rendreutasitani. (Szeder Ferenc ismét közbeszól.) Szeder képviselő urat kénytelen vagyok immár másodszor rendreutasitani. Méltóztassék csendben maradni, mert igy lehe­tetlen a tárgyalás. Tessék folytatni, képviselő ur! Perlaki György: Esztergályos János t. kép­viselőtársam azt kiabálta felém, hogy proi­pagandatiszt voltam. (Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek, Hajós képviselő ur! (Hajós r Kálmán közbeszól.) Hajós képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Farkas István: így fogjuk tárgyalni a ház­szabályreviziót! — Nagy zaj.) Csendet kérek! (Klárik Ferenc közbeszól.) Klárik képviselő urat magatartása miatt kénytelen vagyok is­mételten rendreutasitani! (Folytonos nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! így lehetetlen a tárgyalás. Csendet kérek minden oldalon. (Zsirkay János: Hallgassuk meg békés oda­adással!) Perlaki György: Hogy az voltam, azt egy­általában^ nem szégyenlem, mert az igen tisz­tességes és becsületes foglalkozás volt, (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Ismerjük!) külö­nösem!, ha valaki ugy teljesítette feladatát, mint ahogy én teljesítettem. (Nagy zaj a szélsőbal­olddlon.) Elnök: Esztergályos képviselő ur egválta­lában nem akar hallgatni. Már kétszer kényte­len voltam rendreutasitani, mégis tovább foly­tatja a zajongást. így lehetetlen a tárgyalás. Ha valaki a képviselő urak közül beszél, min­den közbeszólásra idegeskednek. Ugy látom, a képviselő ur az elnöki utasításokat egyáltalá­ban semmibe sem veszi. Ha ez igy megy to­vább, inditványt fogok tenni, hogy a képviselő ur a mentelmi bizottsághoz utasittassék. Perlaki György: Különösen nem szégyenlem ezt azért, mert akkori pozíciómban is épen azo­kat védelmeztem, akiket a t. képviselő urak állítólag képviselnek. Tessék egyetlenegy esetre hivatkozni, hogy én a munkássággal szemben felléptem volna, vagy a munkásokkal szemben atrocitásokat követtem volna el. Mindig azokat, védelmeztem és azok érdekében jártam el. Egyébként * a mostani jelenetek is mutat­ják, hogy az elnöki napirendet kell elfogad­nunk, kérem tehát annak elfogadását, (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, min­den oldalon! Az elnöki indítvánnyal szemben Szabó József képviselő ur tett elleninditványt, amely­nek értelmében a ministerelnök ur nyilatko­zata a kormány munkaprogramjáról tűzessék ki a holnapi ülés napirendjére, Friedrich Istváa_ képviselő ur pedig azt indítványozta, hogy a házszabályelőkészitő bizottság tagjainak meg­választása ne tűzessék napirendre. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elsősorban fel fogom tenni a kérdést az el­nöki napirendi inditványra, szembe állitva azt a másik két inditvánnyal. Ha az elnöki napi­rendi inditványt nem méltóztatnak elfogadni, akkor a másik két inditványt fogom egymás­sal szembe állítani. (Helyeslés.) Kérem! azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi inditványt méltóztatnak elfo­gadni, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! Konstatálom, hogy a nemzetgyűlés az elnöki napirendi inditványt fogadta eL (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát!) Csendet kérek, képviselő urak! Határozottan megállapítható többség volt. Személyes kérdésben Fábián Béla képviselő ur kért szót a házszabályok 215. ^-a alapján. (Lendvai István: Hep, hep, hurrá!) Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! A nemzet­gyűlés tegnapi ülésén hivatkoztam két minis­teri rendeletre, amelyeket Wolff Károly "kép­viselő ur a Károlyi-forradalom alatt készített, illetőleg, amelyeket elfogadásra ajánlott, és azt állítottam, hogy az egyik néptörvényterve­zethen olyan súlyos dolgok foglaltatnak^ hogy azokat a Károlyi-kormányzat nem akarta ma­gáévá tenni, mert a Károlyi-kormány, sőt mint majd méltóztatnak látni, a bolsevizmus sem ment olyan messzire a szocializálásban, mint amilyen messzire az itt felmutatandó nép­törvénytervezet ment. (Wolff Károly: Akkor hamisítvány!) A t. képviselő ur azt mondja, hogy ameny­nyiben igaz az, amit most mondok, abban az esetben a nálam levő néptörvénytervezet hami­sítvány. Minthogy én egyetlen másodpercig sem akarok ez alatt a vád alatt állani — mint az már megtörtént ebben a nemzetgyűlésben Kassay Károly képviselő úrral szemben, hogy hamis dokumentumokat hoztak ide és azzal akarták lehetetlenné tenni —, ennélfogva én a képviselő urnák a nemzetgyűlés tegnapi ülésén azt az inditványt tettem, hogy a kormányból, amelyet ő támogat, három tagot válasszon ki arra. hogv megvizsgálják, vájjon az általam előadott dokumentumok megfelelnek-e a való­ságnak, igen-e vagy nem, és hogy erre vonat­kozólag a tanúkihallgatásokat eszközölhessék. A képviselő ur ennek a három ministernek a kijelölését nem fogadta el % meg vagyok azon­ban róla győződve, hogy ujabb propoziciómat elfogadja. Arra kérem, högv^ saját^ pártjából válasszon ki három papképviselőt: Ernszt Sándort, aki itt a legnagyobb mértékben támo­gatta őt tegnap, Máté ff y Viktor képviselő urat és Vass József képviselő urakat, ezt a három katholikus lelkésztagját saját pártjának, (Zsir­kay János: Jó, hogy a rabbit nem ajánlja! — Derültség. —• Lendvai István: Egyre megy! — Zsirkay János: És hozzá a sakter! Ez nagy­szerű!) Az a fontos, t. nemzetgyűlés, hogy ki­nek van igaza. Ezt az ügyet elviccelni nem le­het. Azt hiszem, hogy korrektebb eljárást, mint amilyent én követek, hogy nem a pártomból, nem a kormánypártból, hanem a képviselő ur elnöklete alatt álló pártból a képviselő ur val­lásának megfelelő három lelkészt, akik a kép­viselő urnák jó barátai és jó hivei, ajánlok... (Zsirkav János: Huszár Károlyt nem ajánlja! — Wolff Károly: Szívesen elfogadnám! — Nagy zaj.) Ezekután, hogy a képviselő ur elfogadj?...

Next

/
Oldalképek
Tartalom