Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-316
132 A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó 9-én, csütörtökön. amely sohasem volt más, mint szolgalelkü meghunyászkodás, földön csúszás és mászás a hatalom előtt. (Ellenmondások jobbfelöl.) Nem vártuk azt, hogy épen a falunak egy tisztejt képviselője áll fel, azé a falué, amelyet a legszegyenletesebben nyom el ez a kormányzat, (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) mert a kormány a városoknak nyújt még ittott tgy kis szabadságmorzsát azzal, hogy megengedi, hogy valami'képen tisztán választhasson, amennyiben titkos választójogot engedélyezett, a magyar falunak azonban nem engedi ezt meg (Kuna P. András: A falu képviselőjét folyton gunyszavakkal illetik! Gúnyt űznek a falu népéből! — Zaj.), mondom, annál nagyobb fájdalommal látjuk, mert ha vannak sebek, akkor a falunak is vannak nagy sebei, és nem vártuk volna, hogy a falut elnyomó kormányzatot épen onnan érje támogatás, ahonnan nem is gondoltuk. Ebben a helyzetben vigasztalanunk az, hogy ha talán egy képviselőt találtak is erre a szomorú célra, amelyért a történelem előtt felelni kell, akkor ugyanazok, akiktől várjuk, hogy a magyar gerinc legyenek, szembe fognak helyezkedni holmi 1 alkalmi jogászokkal. Ez a mi vigasztalásunk és lelkünk teljes felháborodásával azért tiltakozunk nemcsak az ellen az inditvány ellen, amely érdemileg előterjesztetett, hanem tiltakozunk a Kossuth-párt nevében a forrna ellen is, amely formában ez a kérdés ide hozatott, (ügy van! JJgy van! Taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Az elnöki indítvánnyal szemben beadatott két elleninditvány. Az egyiket Örffy Imre képviselő adta be azzal a módosítással, hogy az első pont helyett ne az ő indítványának tárgyalása tűzessék napirendre, hanem a holnapi ülés folyamán választassék meg a házszabályrevizióra kiküldendő 33-as bizottság. Farkas István képviselő ur az egész első pontot — természetesen Örffy Imre képviselő ur módosításával egyetemben — kéri elejteni és kéri, hogy csak a második pont maradjon napirenden. Minthogy mindkét inditvány szemben, áll az elnöki napirendi indítvánnyal, a kérdést akként fogom feltenni, hogy az elnöki napirendi indítványt szembe fogom állítani' a két elleniuditvánuyal. Amennyiben az elnöki napirendi indítványt nem méltóztatnak elfogadni, a két elleninditványt fogom egymással szembeállítani és amely indítványnak többsége lesz, azt fogoni elfogadottnak kijelenteni. Kérdem, méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, szemben a két elleniiiditvánnyal, igen, vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörtétlik.) Minthogy az elnöki napirendi javaslatot nem* méltóztattak elfogadni, kérdem, méltóztatuak-e elfog'adni Örffy Imre képviselő ur indítványát,, szemben Farkas képviselő ur indítványával, igen, vagy nemi (Igen Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Örffy Imre képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállanil (Megtörténtje) Többség. A nemzetgyűlés az Örffy Imre képviselő ur által beterjesztett indítványt fogadta el, így Farkas István képviselő ur indítványa elesik. Felkérem a jelenlévő Ulain Ferenc képviselő urat, méltóztassék az imént hozott házhatározat értelmében a nemzetgyűlést megkövetni. Ulain Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Tegnap este egy interpelláció alkalmával felháborodásomban — amelyet afölött éreztem — az volt az impresszióm —, hogy az elnök ur szándékosan nem utasította rendre azt a képviselő urat, aki a magyar biróságot sértő kifejezéssel illette, meg nem engedett, illetlen módon aposztrofáltam az elnök urat. Ezért a Háztól bocsánatot kérek, megkövetem a Házat. (Helyeslés.) Elnök: Ulain Ferenc képviselő ur a Ház határozatának eleget tett. Áttérünk a sürgős interpelláció meghallgatására. Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Egy olyan ügyben kell interpellálnom, amely a magyar közvéleményt, igy elsősorban Magyarország földmivel ő népét államdóan izgalomban tartja. A legszomorúbb tény az, hogy ez az izgalom teljesen jogos, mert a magyar; földmivelő nép igy elhagyatva sohasem volt, mint jelenleg van. A földbirtokreformtörvény végrehajtásáról, illetőleg a törvény végre nem hajtásáról kívánok beszélni. Már a régi országgyűlésen követelték a földmivelő nép igaz barátai a földbirtokok helyesebb megoszlását. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Végre 1920-bam megszületett a földbirtokreformról szóló törvény, amelynek végrehajtása azonban igen lassú tempóban haladt előre. (Kiss Menyhért: Osigamódra !) A végrehajtás! nak mindinkább akadályok gördültek útjába, ugy, hogy mi, akik ezt a lassú végrehajtást híg- • gadtan és nyugodtan tovább már nem nézhettük, kénytelenek voltunk ... (Zaj. — Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak minden oldalon csendben maradni. Meskó Zoltán: ... az alaptörvénynek novelláris utón való módosítását követelni. (Ugy van! Ugy van! a balközépen.) Nem akarok rámutatni arra, hogy a kormányban! egyedül Nagyatádi Szabó István volt az, (Éljenzés balfelől és a jobbközépen.) aki a mi kérésünket meghallgatva támogatta e tervünket és intenciónkat. Később maga a ministerelnök ur is kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy az alaptörvényt abban a formában, amelyben azt meghoztuk, végrehajtani nem lehet. Igy született meg a novella, amelytől sok mindent vártunk, de amelyben nagyon csalódtunk. (Kiss Menyhért: Ugy van! Semmit sem csinálnak!) Én gondolkodtam felette, hogy miért is csalódtunk ebben a novellában és rájöttem arra, hogy ez a novella mai formájában nem a nagyatádi Szabó István novellája (Ugy van! a balközépen), hanem azt I betették az egyik retortából a másik retortába és addig retortáztak ezzel a novellajavslattal, amig elvesztette gyorsító és gyógyító hatását. (Igaz! Ugy van! a balközépen.) Nem én, az ellenzéki agrár demokrata képviselő, az ellenzéki kisgazdapárt egyik tagja mondom ezt, ezt maga Tóth János az OFB. elnöke valamennyiünk megdöbbenésére mondta és jelentette ki azt, hogy a novella hátráltatja a földreformtörvény végrehajtását. Igaza van Tóth Jánosnak, teljesen igaza van. Tessék kimenni a vidékre, akárhova az országba, mást, mint panaszt és panaszt nem hall azi ember. (Rupert Rezső: Azt mondják mindig., hogy miért van a törvény!) Ezt a dolgot liek~ünk nagyon komolyan kell vennünk. Én nem akarom az országot felforgató elemefenek kiszolgáltatni (Hedry Lőrinc: Nagyon helyes!), és nem akarom az országban a demagógok al-
