Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-316

130 A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó9-én, csütörtökön. rendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését Holnap, fo­lyó hó 10-én, pénteken délelőtt tiz órakor tartsa és annak napirendjéül tűzessék ki : l.Örff y Imre képviselő urnák az 1913-as házszabályok alkal­mazása tárgyában beadott indítványa; 2. a szé­kesfővárosi törvényhatósági bizottság újjászer­vezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslato­mat elfogadni? (Igen! Nem!) örffy Imre képviselő ur kivan a napirend­hez szólani. Örffy Imre: T. Nemzetgyűlés! PiklerEmil: Jön a szájkosár!) Végtelenül sajnálom, hogy az elnöki napirendi indítványhoz magamj ré­széről nem tudok hozzájárulni. Senki sem veszi talán rossz néven, ha én, aki négy és fél esztendeje szereplek ebben a kérdésben a nyilványosság előtt (Meskó Zoltán: Nem fog sokáig szerepelni!), indítványom napirendre tűzésének kérdésének hozzászólok. Ennek a tárgynak fontossága olyan óriási jelentőségű, hogy bár azt a házszabályok 200. |-a értelmében minden további nélkül a plená­ris ülés tárgyává lehetne tenni, én ezt még sem tartanám igy szerencsés megoldásnak, mert ilyen kérdés szakszerű, alapos megbeszélése mindenesetre szükségessé tenne egy bizottsági eognitiót, megvitatást, amely bizottsági tárgya­lás során lehetne igazán azokat a tárgyilagos érveket felsorakoztatni, amelyek a reform ke­retét megszabják. Én tehát az elnöki indítvánnyal szemben egy elleninditványt kívánok tenni, azt, hogy ne tűzessék ki a plenáris: ülés tárgyául most a házszabályreviziót célzó indítványom, hanem küldessék ki egy 33-as bizottság a házszabály­revízió kérdésében, amelynek feladata lenne ezt a kérdést alaposan megvitatni. Ezzel az indítvány ómmal az a célom, hogy az ellenzék­nek is módja legyen — miután bizottság igen tekintélyes számú lesz, és igy abban az el­lenzék tagjai is elég nagy számban részt vehet­nek — összes érveit felsorakoztatni. Indítványozom tehát, méltóztassék az el­nöki indítvány megváltoztatásával a holnapi ülés napirendjének első pontjául kitűzni egy 33 tagú parlamenti bizottság megválasztását, amelynek kifejezetten az lenne a feladata, hogy a házszabályokat alaposan megvitassa. É bi­zottság megválasztása után minden további nélkül folytathatja a nemzetgyűlés a székesfő­városi törvényjavaslat tárgyalását, amely tör­vényjavaslatnak tető alá juttatása sürgős. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Sem az elnöki indítványt, hogy Örffy Imre képviselő urnák a házszabályok revizióját illető indít­ványa napirendre tűzessék, sem pedig Örffy képviselő urnák most tett azt az indítványát, hogy küldessék ki egy 33-as bizottság, nem fo­gadhatom el. Egyáltalában indokolatlan, hogy az egysé­ges párt és a kormány részéről felmerül az & szándék, hogy itt á házszabályok módosítását minden elfogadható ok nélkül, puccsszerűen elővegyék és napirendre tűzzék (Ugy van ! balfelől), különösen akkor, amikor Magyaror­szág legelemibb közjogi kérdése : a' nemzet­gyűlési választójog nincs törvényileg szabá­lyozva. (Ugy van!, balfelől.) Hogyan lehet egy országban, egy nemzetgyűlésben arról a ház­szabályrevizióról beszélni, amelynek további sorsa •nincsen .biztosítva! Amikor a választójog nincs törvényesen rendezve és szabályozva, ak­kor házszabályrevizióról beszélni olyan dolog, mintha valaki előbb, a templom tornyát akarja felépíteni és csak azután akar a fundamentum­nem jelent mást, mint azt, hogy valami alat­tomos dolgot tervez, mert lehetetlenség, hogy a mai foglalkozni. A kormánynak ez a politikája választójog szabályozása nélkül a házszabá­lyokról legyen szó. A választójogon kivül van még egész csomó más alkotmányjogi kérdés is, amelyet szabá­lyozni kell. (Ugy van! a szélsőbalodalon.) Hát minek nézik a választóközönséget, minek nézik a nemzetet, a nagy publikumot, a népességet, hogy házszabályokról beszélnek, de azokat a nagy közjogi kérdéseket, amelyek alapján a nemzetgyűlés, a parlament létrejön, nem sza­bályozzák?! Ez tehát fikció, lehetetlenség, ame­lyet elfogadni, azt hiszem, sem innen, sem a másik oldalról nem lehet. Hiszen kétségtelen do­log, hogy pártárnyalatra való tekintet nélkül mindenkinek azt a főszempontot kell szem előtt tartania, hogy legelőször a választójog kérdését kell szabályozni, meg kell alkotni legelőször azt a választójogot, amely fedi azt a kívánságot, amely megvan az országban; meg kell csinálni az általános, egyenlő, titkos választójogot. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Amig ez törvényileg nincs szabályozva, szó sem lehet házszabály­revízióról. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil: Oszlassák fel a nemzetgyűlést ! Menjünk a választók elé!) T. Nemzetgyűlés! A választójogi kérdésen kivül egész sor olyan kérdés van, amelynek sza­bályozása felmerül, amely szorosan hozzákap­csolódik az alkotmányosság minimumához; ilyen pl. az államfő kérdésének ujabb szabályo­amelyre nézve indítványokat, javaslato­kat tettünk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Előbb azok a messzebbmenő, fontosabb alkot­mányjogi kérdések intézendők el, amelyeket még nem oldott meg a nemzetgyűlés. Egészen furcsa álláspont az, amelyet eb­ben a tekintetben a kormány és a többségi párt elfoglal. Azért tilt össze a nemzetgyűlés, hogy elvégezze az alkotmányos törvényhozási mun : kaját. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek alapján történtek a választások, és a kormány­nak programmja az volt, hogy meg fogja al­kotni azokat az alkotmányjogi törvényeket, amelyekkel a nemzetgyűlést átalakítja képvise­lőházzá. {Hegymegi-Kiss Pál: Örffy is ellene szólt az elnöki napirendi indítványnak, hogy ezzel meghiúsítsák, hogy az ellenzék hozzászól­hasson ! Ez puccs!) Nincs szabályozva az a kérdés, hogy egy- vagy kétkamarás rendszer lesz-e, nincs szabályozva az államfő kérdése; ilyen körülmények közt hogyan gondoljuk a házszabályreviziót, hogyan gondoljuk a száj­kosarat idehozni! (Eckhardt Tibor: Becsületes rendszert! Ennek a rendszernek semmit!) Ha a kormány ezeket a nagyon fontos köz­jogi kérdéseket nem akarja elintézni és nem hoz ide azokra vonatkozólag javaslatokat, el­lenben idehozza a házszabályreviziót és keresz­tül akarja hajszolni, akkor igaz lesz az az állí­tás, amelyet hangoztattak, hogy Bethlen a szovjet-diktatúra módszere szerint akar kor­mányozni. (Ugy van! balfelől.) Mert egészen bizonyos, hogy egy olyan kormány, amely al­kotmányosan akar dolgozni, az nem azzal kez­di, hogy a házszabályt veszi revizió alá, hanem megcsinálja először a választójogot törvényes utón, amely azután köt minden kormányt. Bo­csánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, puccsokat ne csináljanak, mert ha ez a puccs jogosult itt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom