Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-316

A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó 9-én, csütörtökön. 123 beszél a tett. — Saly Endre: Sörház nccai bombavetők!) Méltóztassanak megengedni, hogy a leg­tárgyilagosabb alapon, mint az üggyel foglal­kozó és a kérdést lényegében ismerő és ehhez a testülethez tartozó egyén ebben a nemzetgyű­lésben fejezzem ki mélységes aggodalmamat afelett, hogy a szenvedély hullámai meg akar­ják ostorolni a biróság tiszteletreméltó intéz­ményét. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és a közéven.) Ez kétélű fegyver, t. Nemzetgyűlés! A biróság előtt lefolyó eljárás elengedhetetlen feltétele a bizonyitékok szabad mérlegelésének elve. (Esztergályos János: 1919-ben miért nem mondta ezt! — Zaj. — Ernszt Sándor: Mer 1919-re hivatkozni! Gyilkosok voltak! Itt a par­lamenti pince beszélhet! Mi folyt ezekben a pincékben'? — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Wolff Károly: Soha nem fogok védeni sem szabálytalanságot, sem töryényellenességet. Mindig a szigorú erkölcs és a törvények alap­ján működő biróságot tartom szem előtt. Ámde hova fogunk jutni, ha konszolidációnknak ezt az alapfeltételét, a birói tekintélyt is engedjük ostromolni a politikai hullámok egyoldalú ál­lásfoglalásával. (Zsilinszky Endre: Ezt a beszé­det az igazságügyminister urnák kellett volna tegnap elmondania.) Az egész nyugati civili­záció azt vallja, hogy a birói függetlenség és a biróságok befolyásolásának lehetetlenné té­tele az alkotmányosság elvének elengedhetet­len alapfeltételre. (Ugy van a balközépen.) Éhez alapfeltétlehez rag*aszkodom én és semmi más­hoz. Amikor az a szegény magyar biró az Ítélő­székben anyagi gondoktól sújtva, nélkülözve, a legsilányabb fizetés mellett, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mellékfoglalkozások­tól eltiltva dolgozik reggeltől estig, amikor a ministeri székből is megállapittatott, hogy a magyar bírónak már a cipőtalpalást is meg kell tanulnia, de a magyar birák még a legnagyobb vihar idején sem tántorodtak meg soha és a magyar bíráknál megvesztegetés vagy anyagi befolyásolás esete elő nem fordult, amikor a magyar birói kar a legrendithetetlenebb köte­lességteljesitéssel megy a maga rögös és gúny­tól, szenvedélytől ostromolt utján és kálváriá­ján: akkor megkövetelem ,a magyar birói kar nevében azt, hogy ne nyúljanak éhez a kétélű fegyverhez, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől), tiszteljék a biróságot és a bírák lelki szabadsá­gát is. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Pikier Emii: Tegnap tapsoltak az ellenkező kijelentésnek.) Elnök: Wolff Károly képviselő urat kérem, méltóztassék a személyes kérdés keretében mo­zogni. Elég alkalmat adtam a képviselő urnák arra, hogy védelmét t előterjessze. (Eckhardt Tibor: Ha más nem védi meg a biróságot, va­laki meg kell, hogy védje.) Kérem Wolff kép­viselő urat, méltóztassék a személyes kérdés ke­retében maradni. Eckhardt képviselő urat pedig kérem, méltóztassék a naplókat megtekinteni és meg méltóztatik látni, hogy az elnök meg­tette kötelességét tegnap is, ma is és a jövőben is meg fogja tenni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Wolff Károly: Tisztelettel meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt. (Rothenstein Mór közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Rothenstein képvi­selő ur. Wolff Károly: Ha én eddig lelkiismereti szabadságról beszéltem, kénytelen vagyok til­takozni az ellen a befolyásolás ellen is, amelyet Fábián képviselő ur ebből a teremből a birósá­gok felé ki akar fejteni, mert azt is terrornak tekintem, hogy elnöki minőségemmel összeköt­tetésbe hozza a magyar birák sorsát. Ha látni fogom, hogy a magyar bíróságoknak nem tu­dok használni, késedelem nélkül ott fogom hagyni az elnöki széket, mert én százszor több­re becsülöm a biróságok érdekét és nemzetünk ezen talpkövének biztonságát, semhogy szemé­lyi szempontokat engednék érvényesíteni a szent és dicső hagyományok alapján dolgozó biróságok életében. Ki kell azonban jelentenem, hogy ha, frázis mindaz, ami a népjogokról szól, ha az ő befolyásoló ujjaival oda akar kopog­tatni a tárgyalóasztalokra és a tárgyalóter­mekbe, ha befolyásolni akarja a bírákat, hogy ne hallgassatok lelkiismeretetekre, hanem po­litikailag kellemes ítéleteket hozzatok, mert különben felállanak a Fábiánok és a nemzet­gyűlésen akarják terrorizálni a magyar biró­ságot (Ugy van! Ugy van! Taps a balközépen. Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Csak magának szabad terrorizálni!), én a biró­ságok nevében, az állami konszolidáció nevé­ben, az alkotmány érdekében és mint a magyar birák egyesületének ezidő szerinti elnöke visz­szautasitom azokat a vádakat, amelyeket Fá­bián képviselő ur a tegnapi ülésen személyem­mel szemben felhozott. Abban a tudatban állok itt, hogy mindenkoron meg fogjuk tenni köte­lességünket és hiszem, hogy a magyar birói kar {Zaj. — Pikier Emil: Tovább is ébredő lesz!) nem fogja magát befolyásoltatni, hanem továbbra is rendületlenül halad (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: Surgoth szellemében!) a kötelesség­teljesifés eszményi utján. (Taps a közé­pen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Rothen­stein Mór: Tegnap is tapsoltak! — Pikier Emil: Az igazságügyminister ellenkező kijelentésé­nek is tapsoltak tegnap! — Elnök csenget. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mindenkinek tapsolnak! — Barthos Andor: Csak maguknak nem!) Elnök: Csendet kérek! Fábián képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Folytonos nagy zaj. — Homonnay Tivadar: Mellékvágányra akarják terelni a dolgot! — Rothenstein Mór: Maga már régen mellékvágányon van! — Nagy zaj.) Rothenstein képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Fábián Béla képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Wolff Ká­roly t. képviselő ur (Propper Sándor: Az aske­nazi! — Zaj.) a tegnapi nemzetgyűlési ülésen részemről elhangzott két váddal szemben óhaj­tott védekezni. A képviselő ur megállapítása szerint egyik vádam az volt, hogy mikor a ma­gyar birák nem tették le az esküt a Nemzeti Tanácsnak, a képviselő ur volt az egyedüli, aki az esküt a Nemzeti Tanácsnak letette. A másik vádam pedig az volt, hogy az Ébredő Magya­rok Egyesületének igazgatósági tagja ugyan­azon személyben a birói és ügyészi egyesület elnöke. (Nagy zaj a középen és a baloldalon. — Szabó József: És nemzetgyűlési képviselő! — Folytonos nagy zaj. — Elnök csenget. —- Zsi­linszky Endre: Szabadkőművesnek szabad lenni, ébredőnek nemi — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Rupert Rezső: Szé­pen néz ki az igazságszolgáltatás! — Folytonos nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Foly­tonos zaj a balközépen és a szélsőbaloldalon. — Zsirkay János: A kis Feuermann! — Rothen­stein Mór: Magát hogy hivták azelőtt? —- Zsir­kay János: Zsirkaynak mindig, ipszilonnal! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom