Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-316
A nemzetgyűlés 316. ülése 1924. évi október hó9-én, csütörtökön. 121 letegyük a Nemzeti Tanács előtt. (Barthos Andor: Amikor Tisza Istvánt már meggyilkolták! — Zaj.) Ugyanezt az esküt, amelyet a Nemzeti Tanács előtt letettünk, az egész magyar birói kar ugyancsak letette. (Fábián Béla: Kinek!) Kérem, az mellékes. A magyar alkotmányra. (Fábián Béla: A Nemzeti Tanácsnak, vagy nemi — Zaj.) Az előbb emiitettem, hogy nem a Nemzeti Tanácsra, tettünk esküt, hanem az alkotmányra és a képviselő ur mégis azt kérdi, hogy kinek. Ugyanezt az esküt tette le a magyar birói kar a magyar, alkotmányra. „Esküszöm, hogy a imagyar alkotmányt és a magyar alkotmányos törvényeket betartom." Ez volt a szöveg. Ugyanezt az esküt tette le a birói kar, nem a Nemzeti Tanácsra, hanem a magyar alkotmányra s amint emiitettem, mi is arra tettünk esküt. Most nem is akarok arról beszélni, hogy milyen erőszak volt akkor, hogy a csőcselék erőszaka ránehezedett az egész nemzeti felfogásra; ezt a történelem lesz hivatva elbirálni. (Ugy van ! Jobbfelől és a középen. — Nagy Vince : A király utasitotta, hogy a Nemzeti Tanácshoz menjenek! Ez korrekt volt! — Zaj.) A királyt megkérdezték, hogy mi legyen a teendő e parancs folytán; az volt a válasz: tessék, feloldjuk őket, letehetik az esküt. (Nagy Vince : Akkor tehát nem volt lázadás és forradalom. — Drozdy Győző : Akkor ne beszéljenek forradalomról, ha a király utasitotta! — Rassay Károly : Ugyan, ne beszéljen királyi utasításról ! — Zaj és felkiáltások balfelől : Drozdy mondta ! — Rassay Károly : Mindegy ! — Mozgás balfelől.) Ha Őfelsége a király akkor nem oldja fel az esküt, nem tette volna le József főherceg őfensége sem az esküt és csak a feloldás következtében követte ugyanazt az eljárást, mint az udvari személyzet. Én nem nkaröm a mellékes körülményeket birálni, én csak a tényeket regisztrálom. Ezzel végeztem a képviselő urnák erre vonatkozó megjegyzésével, nem' akarom ezzel tovább fárasztani a t. Nemzetgyűlés türelmét. Áttérek Fábián képviselő ur másik megjegyzésére. Ez az volt, hogy: „Wolff Károly, az Ébredő Magyarok Egyesületének igazgatósági tagja, mint ilyen a birák és ügyészek egyesületének elnöke is (Lendvai István: Persze, csak a Chevra Kadisa tagja lehet valaki!); hogyan lehet birói függetlenség és független magyar biróság, amikor Wolff Károllyal, mint ennek az egyesületnek elnökével, a kormány és az igazságügyminister is folyton érintkezik, mert kétségtelen, hogy ö ébredő magyar mivoltában érintkezik a kormánnyal." (Lendvai István: Fel kell kötni minden ébredőt, mondják ki nyiltan!) Ha ezt laikus ember mondta volna és nem egy volt biró, akkor én ezzel a váddal nem is foglalkoznék ennyire behatóan. Mert vegyük először az első kérdést, mélyen tisztelt uraim! A forradalom lezajlása után megalakult Ébredő Magyarok Egyesületébe a megalakulása alkalmával beléptem. (Lendvai István: Brávó!) Beléptem azon szent meggyőződés jegyében, amelyet én a lezajlott eseményekből leA^ontam; a magam .számára. Az Ébredő Magyarok Egyesületébe való belépésemet azonban önök, uraim, csak alkotmányos szempontból bírálhatják el. Tudtommal a magyar alkotmány megengedi, hoa-y minden, a belügyminister által láttamozott alapszabályok jegyében működő egyesületnek bárki tagja legyen, az egyesület alapszabályaiban megállapitott korlátok mellett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ugyanakkor az előbb hallottunk a nyugati demokráciáról, a népjogoknak a nyugati demokráciába való bekapcsolásáról szónokolni, csodálom tehát, hogy kétségbe merik vonni azt a jogot, hogy valaki a belügyminister által jóváhagyott egyesület tagjává lehessen. Engedelmet kérek, annyira még nem vagyunk, hogy ezt a jogot kétségbe lehessen vonni. Nekem fel kell tételeznem, mint harmadik személynek, hogy amig a belügyminister ur és a törvényes kormányzat lehetségesnek tartja az alapszabályok alapján való egyesületi működést, mindaddig én magamra nézve is lehetségesnek tarthatom, hogy annak az egyesületnek tagja legyek. Ez a szilárd, tiszta, jogi és alkotmányos álláspont. Mert hol van akkor a szabad egyesülési jog, t. képviselő ur? Minden magyar embernek Fábián Bélához keli mennie engedélyért, hogy milyen egyesületbe léphessen be? (Taps a középen és a balközépen. — Lendvai István: A fődiktátor ! Majd engedelmet kérünk tőle, hogy létezni merünk ! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc közbeszól.) Elnök: Klárik képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! Wolff Károly: Nem ismerek ebben a pillanatban semmi olyan törvényes tilalmat, amely ebbe az egyesületbe való belépést tiltaná. (Rupert Rezső: Ez nem egyesület, hanem rendfelbontó társaság! — Zsirkay János: Amelynek ön adta meg a programmját Devecserben!) Elnök: Csendet kérek! Zsirkay képviselő urat másodszor kérem, tessék csendben maradni! (Lendvai István: Ébredő Mózes volt, mennydörgés és villámlás közepette! — Derültség.) Wolff Károly: Tudom, hogy én feltétlenül, rendületlenül alkotmányos alapon állok. De abban a pillanatban, amikor más törvényes rendelkezések fognak e tekintetben történni, én leszek az első, aki azok előtt nieghajlom; amig azonban ilyen ujabb törvényes rendelkezések nincsenek, tartom magam annyira független embernek, hogy saját lelkiismeretemen kivül az önöktől jövő felszólitást irányadónak nem tekintem. (Taps a középen és a balközépen.) Nem volnék méltó az elvi állásfoglalásra, ha engem bármiféle terror állásfoglalásomban befolyásolni tudna. Ez az én magánügyrm. (Rassay Károly: A birói etikával nem egyeztethető össze, hogy egy biró valamely politikai irány szolgája legyen!) Felelek, t. képviselő ur. (Szabó József: De ő képviselő, politikus! — Rassay Károly: Biróról van szó!) Elnök: Csendet kérek! Wolff Károly: Ez az én egyéni álláspontom. Ha én harcolok a népjogokért és az egyesülési szabadságért, nem tehetek különbséget abban, kit illet meg az egyesülési szabadság. Engem is épen ugy megillet, mint a szociáldemokrata párthoz tartozó szakszervezeti terror alatt küzdő nmnkásságot. (Helyeslés és taps a középen. — Rassay Károly: De biróról van szó! — Propper Sándor: Maga fő terrorista! Főterrorfíu! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Folytonos nagy zaj.) Hegedűs képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Ernszt Sándor: Nem fogjuk tűrni ezt! — Propper Sándor: Terrorfiu! — Farkas István: Vizet a plébános urnák! — Folytonos nagy zaj.) Csendet kérek! (Csik József: A legterrorisztikusabb választást Farkas István vezette a kommün alatt! Most ő beszél!) Csik József képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Wolff Károly: Ezt a kérdést, én mint egyén, saját egyéni szempontomból bíráltam el. Majd 17*
