Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

106 A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. tárvonalat, ahol a bírói függetlenség végződik és ahol a felügyeleti jog, tehát a közigazgatási felettes hatóságok jogköre kezdődik. És épen mert kitűnt, hogy az én kifogásaim a felügyeleti jogkörbe tartoznak, ebből világosan, következik az is, hogy a törvénynek megfelelően nem a birói függetlenséggel szemben, hanem a birói függetlenséghez nem tartozó külső eljárással és tárgyalás vezetési szabályokkal szemben foglaltam állást. (Igaz! TJgy van! helyeslés jobbfelől.) T, Nemzetgyűlés! Tudom, hogy bizonyos fokig szolgálnám vele a közvélemény szenzációéhségét, ha itt most hosszasan elő akarnám adni azokat a kifogásokat, amelyek az ügy tárgyalásának kezdetétől fogva egészen a mai napig felmerültek, azonban azt tartom, hogy ez az ügy egyelőre a nyilvánosság részére el van intézve. (Helyeslés jobbfelől.) Én az iratok és a tényállás alapos tanulmányozása után — ez a tanulmányozás most is folyik — meg fogom, tenni intern utón — mert hiszen nem tartozik a nyilvánosság elé — kifogásaimat és panaszaimat az igazságügyminister urnái s ő a maga felügyeleti hatáskörében ezeket intern utón el fogia intézni; egyről azonban biztosithalom a t. Nemzetgyűlést: ha ez a felügyeleti vizsgálat azt igazolná, hogy a biróság azokat az általam kifogásolt tényeket nem követte el; ha azt igazolná, hogy a biróság pártatlansága, eljárása, a tárgyalás vezetése, az itélet kihirdetésének módja kifogástalan volt, ugy én leszek az első, aki ennek örülni fogok. (Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés! Egyesek ugy állították be a dolgot, mintha én a biróság és a közigazgatási hatóságok, a belügyi- és az igazságügyi tárca között ellentéteket kerestem volna. Ellenkezőleg, épen a kétféle kormányzati ág szolidaritásának kívántam szolgálatot tenni akkor, amidőn sürgettem minden olyan jelenség kiküszöbölését, amely e között a két kormányzati ág között ellentéteket hozhatna létre. A rendészet és igazságszolgáltatás egy közös nagy ideális cél szolgálatában áll: Fen tartani a közrendet, megbüntetni minden bűnöst, aki à közrenddel szemben vét. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A gyilkosokat is!) Ebben a munkában és ebben a kötelességteljesitésben a rendészeti hatóságoknak és az igazságügyi hatóságoknak, tehát a biróságoknak is a legszorosabban együtt kell műkodniök, kölcsönösen meg kell becsülniök egymást és tudniok kell, hogy ezt a közös célt csak vállvetett munkával, csak szolidaritással tudják elérni. (Rupert Rezső: Mi lesz az Ébredők f eloszlatása vall ) Ez volt a célom s meg vagyok róla győződve, hogy ezt el is fogjuk érni, s a biróság lesz az első, amely törekedni fog arra, hogy ez a nemzet érdekében való összhang meg ne sértődjék, sőt ellenkezőleg, mennél teljesebbé tétessék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Most egy-két megjegyzéssel tartozom Fábián Béla igen t. képviselőtársam interpellációjára. Nevezetesen le kell szögeznem azt a tényt — mert esetleg felmerülhetne az a gyanú. hogy itt eltuSsolási szándék történt —, hogy a nyomozás folyamán merültek fel vallomások, elsősorban a esongrádi postamester vallomása, hogy a tettesek csakugyan telefonösszeköttetést kerestek Budapesttel és pedig Piroska János és Károly ismételten keresték Dániel Sándort a 84—70-es számú telefonon anélkül, hogy megtalálták volna, ellenben beszéltek a postamester bemondása szerint Gerhardt Tiborral — világos, hogy Eckhardt Tibor értendő alatta. Ugyancsak beszéltek a Nép szerkesztőségével' a 63—80-as számmal, s ez alkalommal — az egyik tanú vallomása igy szól: — „amikor ők A Nép szerkesztőségével közölték az eseményt, Zsirkay János képviselő ur beletapsolt a telefonba. (Fábián Béla: Mikor történt ez?) 28-ikán este. (Fábián Béla: Tehát a gyilkosság elkövetése után következő napon! — Rupert Rezső: Ez nagyon fontos!) Ezeket a tényállásokat tehát a nyomozás sem igyekezett eltussolni, de elvégre is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy azért, mert valaki beletapsol a telefonba, még nem liehet ellene eljárást indítani, amint hogy nem lehet olyan messzemenő következtetéseket levonni, amelyek a nyomozás ilyen irányban való folytatását tennék szükségessé, abból sem, ha valaki' valakivel telefonon közöl valamit. (Rothenstein Mór: Tettem volna csak ezt én! Folytatnák a nyomozást!) Igenis,biztosithatom a t. képviselő urat, hogy folyik a nyomozás ebben az irányban is, sőt amikor hasonló irányú vádak felmerültek, én január hó 1-én ismét leküldtem Diószeghy ministeri tanácsos urat, hogy Fülöp Andort, aki efféle vallomást tett. külön hallgassa ki és a nyomozást Csongrádon tovább folytassa. Ez a nyomozás a legnagyobb szigorral és következetességgel meg is történt, olyan eredményeket azonban nem tudott produkálni, amelyek az ügyészség nézete szerint vád alapjául szolgálhattak volna. (Pakots József: Ö lett a vádló! Diószeghy!) Én azt hiszem, a képviselő ur maga is belátja, hogy a rendészeti közegek és a nyomozó hatóságok ebben a kérdésben igenis, szigorral és eréllyel jártak el. Annál inkább bátor vagyok ezt a képviselő úrról feltételezni, mert hiszen ellenkező irányból a legnyomatékosabban szememre vetik, hogy a nyomozó közegek nemcsak hogy nem mulasztottak semmit, de még túlbuzgóak is voltak. T. Nemzetgyűlés! A biróság is akkor, amidőn ítéletet meghozta, bizonyos fokig elismerte, hogy a nyomozást vád nem terhelheti, mert hiszen tudjuk, hogyha a bíróságnak az lett volna a meggyőződése, hogy a nyomozás azért nem produkált olyan bizonyítékokat, amelyek az itélet alapjául szolgálhatnának, a biróság köteles lett volna visszaadni az iratokat és az ügj^et ujabb nyomozás végett az ügyészségnek. Mivel pedig a biróság ezt nem tette meg, ebből kénytelenek vagyunk arra következtetni', hogy a biróság nézete szerint ujabb vagy további nyomozás sem járt volna eredménnyel. Ez nem jelenti azt, hogy mi most már nem fogunk tovább nyomozni, mert hiszen a rendőrségnek bizalmas megfigyelő szolgálatával abszolúte együtt jár az, hogyha van egy, a biróság ítélete szerint teljesen ki nem nyomozott cselekmény, azt bírósági intézkedés nélkül is tovább nyomozza. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért nem tartóztatja le őket!) Azért, mert ehhez már nincs joga; arról ife biztosithatom a t. képviselő urakat, hogy bármilyen irányba vezessen is az ujabb nyomozás, vagy vezessenek a megfigyelés adatai, a nyomozás nem fog megállni. Fábián t. képviselő ur interpellációját egy mondatba foglalta össze, kérdezvén a kormányt, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületét feloszlat jai-e már, : vagy nem? Én, t. nemzetgyűlés, minden túlzott önérzet nélkül állithatom, hogy amióta ezen a helyen vagyok, a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekszem kipusztítani* az ország közéletéből mindazt, amit ugy nevezhetnénk, hogy az ellenforradalom rudimentumai. Éh, ahol azt éreztem és látom, hogy a bolsevizmus után következett időkben az akkori köz-