Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-307

 nemzetgyűlés 307. ülése 1924. évi június hó 26-án, csütörtökön. 141 Emil : Nem a képviselőtársamnak szólt a megjegyzésem, hanem a hallgatóságnak Î — Zaj.) Elnök : Kérnem kell a képviselő urakat, hogy ha már a házszabályokra nincsenek tekintettel, sziveskedjenek figyelembe venni a szónok egészségi állapotát, aki köztudomás szerint nem a legjobb egészségi állapotban van. (Pikier Emil : De az agyveleje rendben van! — Forster Elek : Nívós, értékes beszéd !) Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! A szociáldemokrácia, amikor az emberiséget meg akarja védeni a kizsarolás ellen, amikor a gyengét felemelni és annak létét biztosítani akarja, filozófiai alapnak a történelmi materializmust választja és hiveit is materiális világnézetre kötelezi, (Szeder Ferenc: Kötelezi ?) — igen, kötelezi — akiknek, ismétlem, ha öntudatos szociáldemokraták — és ezt aláhúzom — elvből, az elgondolt filozófia elvéből tagadniuk kell a vallást, a lelket, az Istent. Hadd mondjak el egy érdekes esetet. Az összeomlás után Stuttgartban a protestáns lelkészek a neves Stöcker Adolf doktor volt birodalmi képviselő elnöklete alatt tudományos alapon megvitatták a kérdést : »Kann ein Christ Socialdemokrat, kann ein Socialdemokrat Christ sein 1« — Lehet-e a keresztény szociáldemokrata és lehet-e a szociáldemokrata keresztény ! « — Felszólalt dr. Frank Konsistorialrath, magasabb egyházig tisztséget betöltő lelkész, danzigi pap, egyébként a szociáldemokrácia hive és azt igyekezett bebizonyítani, hogy a szociáldemokrácia nincs ellentétben a vallással és többek között ezeket mondotta (olvassa): »Vájjon a szociáldemokráciának ama törekvése, hogy a munkás ne árunak tekintessék, melyet forgalmi áron vesznek és bérelnek, hanem embernek, akinek halhatatlan lelke van, vájjon ez a törekvés nem Krisztusnak ama szavaiból virágzott-ie ki : mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkének pedig kárát vallja, — tehát a léleknek az értékeléséből 1« Erre Zürlitz altendorfi protestáns lelkész ezt felelte (olvassa) : »Es ist von der schönen unsterblichen Seele die Rede gewesen, es ist nur Schade, dass die Sozialdemokraten eine unsterbliche Seele gar nicht erkennen. Wenn sie das thun würden, dann wären wir und könnten wir gute Freunde miteinander sein.«_ Vagyis : Szó volt a lélekről, csak az a baj, hogy a szociáldemokraták el nem ismerik. Ha ezt megtennék, akkor jó barátok lehetnénk. (Saly Endre : Tessék talán Luther lelkészből citálni valamit !) Én is azt mondom, hogy ha a szociáldemokrácia elhagyná a filozófiai ballasztot, alig volna közöttünk különbség és egységesen szolgálhatnék a dolgozók ügyét. Nem azt mondom, igen t. szociáldemokrata képviselőtársaim, hogy ha önök megtennék ezt a lépést, akkor önöket keblére ölelné mindenki, aki most önöket gyűlöli. (Saly Endre : Egészen bizonyosan nem !) Nem ; csak a kicsinyek és gyengék. A nagyok és hatalmasok akkor is gyűlölnék önöket, mint ahogyan gyűlölnek minket is, (Uffif van! a szélsőbaloldalon.) ahogyan gyűlölnek engem ; mert őnekik csak olyan kereszr tényszociálizmus kell (Szeder Ferenc : És olyan nemzeti szocializmus, amely malasetos igével tartja jól a lelkeket. — Pikier Emil: Ugy van ! Akármilyen hazafi lehet, ha a tőke ellen harcol, akkor már hazaáruló !) Utálják és a vörös szocializmussal egy sorba állítják azt a keresztényszocializmust, amely azt hirdeti : »Emberek, viseljétek türelemmel azt a keresztet, amelyet az Isten rakott váltaitokra és csókoljátok meg a kezét nemcsak akkor, amikor áld, hanem akkor is, amikor sújt, mert ő mindig javatokat akarja ; de rázzátok le magatokról azt a keresztet, amelyet emberi önzés és emberi kegyetlenség rak reátok !« (Ugy van! Taps bal felől és a balközépen.) Nem azt mondom tehát, hogy ha azt a filozófiai doktor-kalapot-, amelynek pántlikáján a történelmi materializmus szava van irva, letennék, akkor közkedveltségnek örvendenének, — hanem azt, hogy nem forgácsolódnék el az erő, a dolgozók ereje és győznénk minden poklokon keresztül. Amig ezt a szociáldemokrácia nem teszi, kénytelenek vagyunk hangoztatni és kénytelen vagyok én is innen az ország legelőkelőbb szószékéről hirdetni, hogy öntudatos keresztény szociáldemokrata nem lehet, hogy aki Krisztus hive, az nem lehet Marx követője és kénytelen vagyok a neves szociáldemokrata vezérrel fiebellel, tartani, aki azt mondotta : »Christentum und Sozialismus stehen sich einander gegenüber wie Feuer und Wasser« — Kereszténység és szocializmus : tüz és viz. (Farkas István : Már pedig mi vagyunk a jobb keresztények !) Erről már beszéltem, hogy önök között lehetnek esetleg jobb keresztények f is, mint mi vagyunk. (Farkasi István : Tessék csak erre vonatkozólag is citálni !) Kérem, megteszem majd^legközelebb és annyit citálok, hogy a képviselő ur megunja ; sőt, ha kivan ja, most is citálok, akár három óráig, de tüdővel és szívvel nem birom. Kétségtelen, hogy a szociáldemokrácia propagálja az ateista világnézetet és filozófiája, ha nem is minden egyes tagjában, izzó gyűlölettel viselkedik a vallás, nevezetesen a kereszténység ellen. (Pikier Emil: A vallás jelszavaival visszaélők ellen, nem a vallás ellen!) Márpedig a vallás az erkölcsi rend talpköve, az állam lelkiismeretesség, hűség, igazság nélkül nem boldogulhat, az erkölcsi rend pedig a valláson nyugszik. (Propper Sándor : Láttuk a keresztény kurzus alatt ! A nagytőke nem hizott ugy, mint most ! — Meskó Zoltán : Az nem kereszténység volt ! — Prouner Sándor : Ott volt a címben ! -- Meskó Zoltán : A lelkekben legyen benne ! — Farkas István : A lelkeket nem lehet a politikai porondra vinni !) Elnök : Csendet kérek ! Farkas István képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólani! (Petrováez Gyula : Lélek nélkül pedis? nem lehet politikát csinálni ! — Farkas István : Jezsuita, hazug az, aki a kereszténv jelszót viszi a politikába !) Farkas képviselő urat ismételten figyelmeztetem ! (Kuna P. András : A Talmudról. persze, nem beszélnek ! — Rothenstein Mór: Nem is tudja, mi a Talmud, nem tudja, hogy mi fán terem ! — Pikier Emil : Rostopesin-tudomány ! — Kuni«, P. András : Dob-utcni tudománv !) Ké^em a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni ! Griger Miklós l Mármost mi következik ebből 1 Kétségtelen, hogy az államhatalom birtokosainak egyrészt kötelességük a vallást védeni, támogatni, másrészt meghiusitani a vallásellenes szervezkedésnek — ebben t az esetben a szociáldemokráciának — terjedését, hódítását. (Szeder Ferenc : Meglehetősen erőszakkal, ugy-e 1) Ez kétszeres kötelessége az olyan kormánynak, amely, ha nem is használja joggal a keresztény jelzőt, de kétségtelenül keresztény országot kormányoz, (Ugy van ! balfelől és a balközépen. — Farkas István: Ne