Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-304
78 Â nemzetgyűlés 304. ülése 1&24. indultak a. zaklatások. A földmunkások vezető embereit csendőrséggel zaklatják, berendelik őket a főszolgabirósághoz s minden ok és jogcím nélkül törvény ellenére megbüntetik. Ez történt Nagyszénás községben is. • Ebben a községben, amelynek körülbelül 5000 lakosa van, két nagy uradalom van. A két nagy uradalmat két nagybérJő bérli. A nagyszénási földigénylők törvény szerint igényelték ezt a bérletet. Az uradalom, amelynek birtokából a csendőrök bírnak bérleteket, még pedig ingyen, ugy látszik, a csendőrséghez fordult segélyért, pedig a földmunkások törvényesen járlak el. A csendőrök kiszáltak a vezető embsrekhez, lefogták őket, berendelték a csendőrségre, meghurcolták őket s elkobozták pénzüket, irataikat. Borzasztó eljárást indítottak meg ellenük, amely abban jelentkezik, hojy a magyar földmunkások vezetőit odalent nem engedik dolgozni, hanem nap-nap után hurcolják mindenfelé. Sőt Orosháza főszolgabírója — aki, ugy látszik, uj ember és nem tudja, hogy Békés vármegyében már nem lehet terrort csinálni, mert ott a földmunkásság már intelligens, nagyon tanult, művelt, civilizált és annyira szocialista, annyira szociális érzésű, hogy jöhet oda akármilyen főszolgabiró, akárhány főispán és akárhányszor fogadja meg az uj főispán, hogy letöri az agrárszocializmust, azt letörni már nem lehet Békés vármegyében (Farkas István : Minket már kiirtottak egypárszor !) — mondom, ez az uj főszolgabiró Nagyszénás földigénylőinek kérelmét, akik táncvigalmat akartak rendezni, a következő jogcímen utasította el (olvassa) : »Elutasítom a kérelmet, mert az iratokhoz másolatban csatolt csendőri jelentés szerint folyamodó, társaival együtt 752 nagyszénási lakostól nagyobb összeget csalt ki azon a címen, hogy a kishaszonbérleteket meghosszabbíttatja, s így mint megbízhatatlan embernek mulatság tartására a rendőrhatósági engedélyt rnegadhatónak nem találom annál is inkább, mert ott hasonló cselekmények elkövetésére nagyobb alkalma nyílnék.« (Mozgás a ssélsőbaloldalon.) íme, így akarják beléjük fojtani azt a lehetőséget, hogy földigényeiket érvényesítsék. A másik eset Csorvás községben történt. Csorváson a választóim beszámoló beszédre kértek engedélyt- 1924 május hó 4-én kellett volna megtartanom a beszámolót. Értesítés nem gött, a csendőrség kiszállt, a főjegyző jelen volt. s megtartottuk a beszámolót annak rendje-módja szerint. 1924 május 7-én kapjuk a következő véghatározatot (olvassa): »A beszámoló beszédet nem engedélyezem, mert a köznyugalom megóvása szempontjából aggályosnak tartom közvetlen május elseje utáni napokban politikai népgyüléseknek nyílt téren leendő tartását, mert közelfekvő a veszély, hogy egy politikai népgyűlés keretében elhangzó kijelentések e megbízhatatlan elemeknek épen május 1-ével kapcsolatosan tapasz< talt ideges nyugtalanságát csak még jobban fokoznák és tápot nyújtanának egy esetleges rendzavarásnak, melynek következménye a lakosság, de meg a gyűlés rendezői érdekében sem kívánatos.« (Meskó Zoltán: Az álmoskönyvet kell felolvasni. — Derültség bal felől.) A főszolgabiró tehát május 4-én félt attól, hogy május 1-én valami zavargás lesz. Ugy látszik, Orosháza uj főszolgabirája előtt a csorvási nép megbízhatatlan, de egyetlen ízben sem hallottam még, hogy Orosháza főszolgabirája felemelte volna szavát aziránt, hogy a Wenckheim grófok és bérlőik ne adjanak ma is a munkásaiknak 12 — 14.000 korona napszámot. Ezt a jeles főszolgabírót nem láttam ott, midőn a csendőrök bántalmazzák és srilyosan inzultálják a csorvási lakosságot; ezt a jeles főszolgabírót sehol sem évi június hó 21-én, szombaton. látom akkor, amikor arról van szó, hogy a mérhetetlen szociális nyomorúságot Csorvás községben némileg enyhítsék. De rögtön jelentkezik, mihelyt egy törvényesen megválasztott képviselőnek beszámolóját kell megakadályozni. Ez a jeles főszolgabiró azonban nem állt meg itt, hanem tovább ment és vizsgálatot inditott kihágás miatt azok ellen a szerencsétlen emberek ellen, akik május 4-ére összehívták a gyűlést a beszámoló beszédre, s akik a főszolgabiró mulasztása miatt csak 7-én kapták meg a 4-ére szóló betiltó végzést, s ezeket az embereket megbüntette hat-hat napi elzárásra és 30—30.000 korona pénzbüntetésre. (Vanczák János : Hol van az a belügy minister, aki az ilyen csirkefogót kirúgja!) Azt hiszem, ez klasszikus példája annak, hogy Békés megyében egy tendenciózus, nem tudom, honnan irányított, határozottan munkásüldöző közigazgatási eljárás folyik, amely, ha sürgősen nem nyer orvoslást, ha a belügyminister ur sürgősen nem intézkedik, hogy ez a minden irányba kiterjedő határozott célzatú közigazgatási zaklatás megszűnjék, a következményekért, amelyek a békés vármegyei intelligens földmunkásság körében előállhatnak, feltétlenül a főszolgabiró, illetőleg a közigazgatási kormányzat felelős, mert határozottan szerencsétlenségnek és közérdekellenesnek tartom, hogy épen aratás idejében, épen ezekben a súlyos napokban ilyen, észszerűnek igazán nem nevezhető eljárásokat kövessenek. Van még egy csomó ilyen szerencsétlen intézkedése a békésmegyei közigazgatásnak. Nem akarom az időt húzni s ezért csak két klasszikus esetre mutattam rá. Remélem, a belügyminister ur — amint meg is Ígérte — meg fogja találni a módját annak, hogy ezek ellen a hatáskörüket túllépő közigazgatási tisztviselők ellen haladéktalanul megindítsa a vizsgálatot, Interpellációm a következő (olvassa): »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Orosháza járás uj főszolgabirája és illetve Békés vármegye alispánja hajszát kezdett a magyarországi munkáspárt békésmegyei szervezetei ellen 1 ? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a csendőrséget uszította a nagyszénási és a nagyszénás-ujpusztai földigénylők vezetői ellen, amiért a törvény értelmében igényelni merészelték egy ottani nagybérlet területét ? 3. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a csendőrök elkobozták a földigénylők által utazási és eljárási célra összegyűjtött többezer koronát, valamint ugyanezen ügyekre vonatkozó magánlevelezéseket és iratokat í (Vanczák János : Ez a földreform végrehajtása! Elkobozzák az iratokat és a pénzt ! — Zaj- — Elnök csenget.) 4. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a tótkomlósi földmunkásság által a tótkomlósi polgárok áldozatkészségéből felépített és tulajdonukat képező otthont az orosházai járás uj főszolgabirája Békés vármegye alispánja rendeletére és utasitására lezáratta és lehetetlenné tette a földmunkásság kulturális és gazdasági életét 1 5. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy azok a csendőrök, akik a nagyszénási földigénylők ügyében eljártak, maguk is érdekeltek, mivel az igényelt nagybirtokból kedvezményes bérleteket birnak ? 6. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az orosházai járás uj főszolgabirája a föld népének egyszerű táncmulatság engedélyezése iránti kérését hamis és valótlan ürügyekkel elutasítja és nem engedélyezi ? 7. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az orosházai járás uj főszolgabirája saját mulasztása miatt a csorvási magyarországi munkáspárt vezetőségét büntette meg hat-hat napi
