Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-303

48 A nemzetgyűlés 303. ülése 1924. képviselőtársaim akár balról, akár jobbról nem fogadnák ezt olyan figyelemmel, mint amilyen jószándékkal én elmondom. Eza nóta nemcsak nóta volt, hanem Pro­gramm. Kivonat volt a párt programmjából. Meg* vagyok róla győződve, hogy az egységes pártnak sok tagja az ilyen dalt nem szívesen hallja, és meg vagyok győződve arról is, hogy a népnek ezt a kedvenc nótáját sokan nem ta­nulták meg, mert a fülük nem hajlamos az ilyen nóták megtanulására. Meg vagyok győ­ződve arról is, hogy az egységes pártnak na­gyon sok volt kisgazdapárti tagja — nem be­szélek a hivatásos kisgazdákról, azokról majd később lesz szó — szintén elfelejtette ezt és csodálkozik, hogy akad a nemzetgyűlésen egy maradi ember, aki komolyan vette és ma is énekli azt a nótát. Hirdetem én ma is a régi kisgazdapárt programmját, mert szentül hiszem, hogy ez felel meg* az ország többsége akaratának. A magyar földmivelő nép majd megadja annak­idején a választ, hogy ki énekelte ezt a nótát jól, ki teljesítette az abban Ígérteket és ki nem telj esitette. (Mozgás jobb felől.) Volt nekünk más programmunk is. Egé­szen bizonyos, hogy ha nagyatádi Szabó mé­lyen^ t. képviselőtársam és minister ur kezét a szivére teszi, kénytelen maga is bevallani, hogy az egységes párt nem sikerült ugy, aho­gyan mi azt annakidején megalkotni akartuk. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Láttál már olyat, ami ugyanúgy sike­rül, mint ahogyan elképzeli az emberi) Ha a minister ur is kijelenti, hogy nem sikerült, akkor én a szülőanyával szembeni nem vitatko­zom. (Derültség.) Volt nekünk egyéb programmunk is. Ne­kem nagyon fájt és abszolúte nem örültem an­nak, hogy Lendvai István képviselőtársam fir­tatni kezdte azt a programmot, hogy mi van a programmal, és pontokat olvasott fel, amelyek, sajnos, szó szerint megfelelnek a régi kisgazda­párt programmjának. Igaz az is, hogy az egysé­gespártnak már nem volt kimondott pontokba foglalt programm ja, — ez megfelel a valóság­nak — mert az volt a véleményünk, hogy mindazok, akik a pártba belépnek, magukévá teszik az agrárprogrammot, hiszen ez volt az egész alakulásnak alapja. Az első pont a király­kérdésről szólt és az volt benne, hogy a pártnak minden egyes tagja a trónfosztás alapján áll. Nekem sok legitimista a túlsó oldalon azt mondta, erről nem tudott semmit. Ezt el is hi­szem nekik, mert, mondom, a programúiról őket fel nem világosították, őket a központ, vagy künn a kerületekben a nép jelölte, de a párt programm ja a mai napig sincs kidolgozva. (Bessenyei Zénó : Mi hoztuk a kerületeket ! — Lendvai István : A kerület majd viszi önöket nemsokára ! — Zaj és ellenmondások a jobb­oldalon. — Kiss Menyhért : Nagyon el vannak ragadtatva !) Elnök (csenget) .* Csendet kérek, képviselő urak. Meskő Zoltán : Egész nyiltan és őszintén megmondom, hogy a régi országgyűlésen nem voltam hive az általános titkos választói jog­nak, de utóbb láttam ennek előnyét és már be­látoni.^ hogy akkor helytelen utón jártam és most járok helyes utón. A pártnak egyik sar­kalatos pontj általános, titkos választói jogv Ez volt a régi kisgazdapártnak első programm­pontja. (Szabó István (nagyatádi) földmivelés­ügyi minister : Nem én szavaztattam meg a bizottságban 1 — Propper Sándor : Ez az ön tehertétele ! Ha akarta volna, meglett volna !) évi június hó 20-án, pénteken. Engem, mint soviniszta, magyar embert, meg­tévesztettek, amikor azt mondták, hogy a nem­zetiségek miatt nem lehet nálunk az általános titkos választójogot megcsinálni. Most már, amikor ez a szegény kis ország ennyire meg van csonkítva, nem féltem az ország sorsát a becsületes magyar embertől, legyen az polgár, vagy tisztességes munkás. (Zaj.) Lehetetlen állapot^ az, hogy Budapesten, az akkori kor­mánypárti országos vezérférfiak által bűnös Budapestnek nevezett fővárosban megadják a titkos választójogot, de a becsületes ellenforra­dalmár falusi embertől megtagadják, hogy titkosan szavazhasson. Ennek nem volt más célja, mint az, hogy a földmunkásokat szeke­rekkel hordhassák a kormánypárt táborába, (Taps à szélsőbaloldalon. — Kiss Menyhért : Mint pl. Magyaróváron !) A nemzetgyűlésnek az lett volna az első feladata, hogy a választójogot megalkossa. Nem azért ültünk össze, hogy kisebb-nagyobb törvényjavaslatokat megtárgyaljunk. Alkot­mányozó nemzetgyűlésnek volt szánva már az első nemzetgyűlés is. Tessék megalkotni az al­kotmányjogi törvényeket, a választójogot, tes­sék megoldani a főrendiház és a képviselőház kérdését s tessék azután kitűzni az általános és titkos választójog alapján az uj választást, hogy megnyilvánulhasson a nemzet szabad akarata. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Azt tartom, hogy a forradalmakat nem csendőrszuronyokkal lehet elkerülni. (Lendvai István : Csak előidézni lehet !) Forradalmakat lehet jobb vagy rosszabb törvényekkel ideig­óráig elkerülni, de a forradalmak elkerülésére a legjobb mód az, ha itt a Házban a nép igazi képviselői ülnek. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Peidl Gyula : Jog és ke­nyér ! Ez előzi meg a forradalmat !) ha azok lesznek képviselők, — tartozzanak bármely osztályhoz — akik a nép érdekét szivén vi­selve, a nép szeretetét meg tudták nyerni. (Helyeslés.) Azt hiszem, képviselőtársaim nagy része ezen az alapon került be velem együtt a Házba, tehát nem sérti senkinek a nézetét az, amit elmondottam, és amit természetesnek tartok. Az ország jól felfogott érdekében állónak tar­tom e kérdésnek mielőbbi rendezését és ezzel egyidejűleg a polgári front kiépítését. (Kiss Menyhért : Egyúttal a munkásokét !) Nem te­szek különbséget polgár és munkás között, én csak dolgozó, becsületes magyar embereket is­merek, más fogalmat nem. A jövőben két front fog egymással küzdeni : a szociáldemokraták és az agrárdemokraták a vidéken, a fővárosban pedig a keresztény tábor és a szociáldemokrata párt. (Lendvai István : A középút pedig el fog pusztulni !) A kormányt kérve-kérem, hogy a polgári keresztény ellenzéknek és a többi ellenzéki pár­toknak is tegye lehetővé a legteljesebb szólás­szabadságot az egész vonalon, engedje meg a gyűlések rendezését, hogy tudjunk szervezkedni abból a célból, hogy a felforgató elemekkel szemben, — amelyek nem innen jönnek, hanem a radikálisok részéről, s amelyek talán a föld alól fogynak előbújni — felkészülve legyünk, különösen ma, amikor a kormánynak helyzete nagyon nehéz — akármilyen kormány is üljön ottan — abban a tekintetben, hogy meg tudja magának nyerni a nagy tömegeket, amelyek — mint látjuk — napról-napra mindinkább el­távolodnak a kormánytól. (Kováts-Nagy Sán­dor: Hol?) Országszerte. Már akkor is mondtuk, hogy jó lesz vigyázni, jó lesz felkészülni, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom