Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-302
40 A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. hogy itt majd megint paragrafusok lesznek, amelyek lehetővé teszik azt, hogy az objektiv tudomány élői elvonassanak a zsidó fajú hullák. Nincs jogom azonban ennél a kérdésnél tovább insistálnom, mert amennyiben nem ugy lesz, mint ahogyan a minister ur válasza sejteti, ugy is módunkban lesz az esetleges anomáliákat szóvá tenni. Nagyon örülök annak, a kijelentésnek, amely a minister ur ajkáról elhangzott, amikor azt mondotta, hogy semmiféle politikai laktika az ilyen kérdéseket ki nem bérelheti, magáévá nem teheti ; de ne méltóztassék ezt mindig erre az oldalra cimezni, t. minister ur ! Én örültem volna a legjobban, ha ezt a kérdést a túlsó keresztény oldalról vetették volna fel, ahol kétségtelenül épen ugy fel vannak háborodva a keresztény nemzeti lelkek, mint itt ; sőt tovább megyek, nem az első eset, amikor azt mondom, hogy onnét a liberális, humánus és demokratikus oldalról vártam volna elsősorban ennek a kérdésnek felvetését, ahonnan minden kérdést fel tudnak vetni, amikor egy fajról van szó, egy faj sérelmeiről, egy fajnak esetleges vallási serelmeiről. Újból utalok arra, hogy mióta keresztény nemzeti uralom uralkodik állítólag ebben az országban minden vallásgyalázás a keresztény vallások ellen történt. Utalok arra, hogy épen a liberális és humánus, a vallást magánügynek hirdető szociáldemokrácia részéről történt meg az, hogy az ő uszításukra ugyancsak Pécs városában egy szerencsét len etbolonditott fiatal munkás az oltári szentséget gyalázta meg. Szeretném, ha egyszer épen arról az oldalról, az emberiségnek a vallás tiszteletének hirdetőinek oldalról mutatnak meg azt, (Propper Sándor: Gondolkozzék csak a saját fejével I) hogy nem szigetelődnek el tőlünk, mihelyt a katho ikus vagy református vagy unitárius vagy bármilyen más, nem zsidó vallásról van szó, és nemcsak olyankor szólalnak fel, — mint ahogyan felszólalnának kétségtelenül — ha valaha megtörtennék, hogy akár szakszervezeti munkás, akár más egyszer nem a keresztény, hanem a zsidó vallásnak szentségeit és kegyeleti tárgyait gyalázná meg ezen a keresztény nemzetinek mondott Magyarországon. (Drozdy Győző : A debreceni nagytemplomot ki gyalázta meg ? — Zaj.) Ezeknek előrebocsátását tartottam szükségesnek ahhoz a kijelentésemhez, hogy a kulluszminister ur válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat: méltóztatik ea kultuszminister urnák Lendvai István képviselő ur interpellációjára az igazságügyminister ur nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (igen 1) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ki a következő interpelláló ? líartos János jegyző : Csik József ! (Nincs itt !) Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Következik ? líartos János jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés Î (Zaj ) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Kiss Menyhért: A budapesti újságokban megjelent az a hir, hogy egyik képviselőtársunkat, Krakker Kálmánt Vác városa polgármesterének választotta meg. (Éljenzés jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon — Propper Sándor: Bolsevista , volt, miért éljenzik ?) Elnök: Propper képviselő urat ezért a kifejezéseért, hogy Krakker képviselő ur bolsevista volt, rendreutasítom (Propper Sándor: Bebizonyítottam ! Ráolvastam !) A képviselő urat másodszor is rendreutasítom, s ha igy folytatja, kénytelen leszek a házszabályok értelmében intézkedni. (Zaj a szélsőbaloldaton. — Pikier Emil: Bethlen Genuában Csicserinnel egy asztalnál vacsorázott. — Állandó zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ; ne méltóztassanak a szónokot zavarni ! Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Ez az incidens, amely itt most lezajlott, azt mutatja, hogy amig egyfelől teljes örömnek és szeretetnek örvend Vác uj polgármestere, addig másfelől olyan hangok hallatszottak, amely más véleménynek voltak kifejezői. Amikor őt az első alkalommal megtámadták, örömmel vettem tudomásul, hogy a Pest vármegye területén működő bizottság őt igazolta és működését olyannak találta, amely ellen nem lehet kifogást tenni. Mindazonáltal megállapítást nyert, hogy ő — kiknek vagy kiknek nem a felkérésére — a kommunizmus alatt bizonyos funkciókat teljesített, amelyeket, ugy látszik, már elfelejtettek, s ame.yek nem alkalmasak arra, hogy őt kompromittálják. Nem is szándékozom ezekről a fátyolt fellebbentem. Megválasztása engem kizárólag alkotmányjogi szempontból érdekel. A magyar alkotmányos életnek egyik pièce de resistence-a a képviselői függetlenség biztosítása. Az 1901 : XXIV. tc.-ben meg van állapítva, hogy kit lehet képviselőnek megválasztani és hogy a képviselői függetlenség hogyan van biztosítva a magyar törvényhozásban. Igaz ugyan, hogy ezzel a törvénnyel szemben a mostani kormány kiadta a 2200. számú ministerelnöki rendeletet, amelynek alapján a választásokat elrendelte és amelyben újból megállapította az országgyűlési képviselővé választott köztisztviselők jogi helyzetét, mindazonáltal minthogy bizonyos frivolitást látok abban a nyilatkozatban, amelyet Krakker Kálmán igen t képviselőtársam a Váci Hírlapban tett, — amelyet fel fogok olvasni és amely arra vonatkozik, hogy eszeágában sincs és nem hajlandó lemondani mandátumáról, ugy látszik, hosszabb időn keresztül két állását együtt kívánja megtartani — szóvá teszem itt a kérdést és felhívom a kormány figyelmét arra, hogy ezt az anomáliát szüntesse meg. T. i. lehetetlennek tartom, hogy valaki egyidőben a képviselőség mellett akár törvényhatósági, akár állami tisztviselő is leg3 r en, kivéve azt a hat esetet, amelyet az összeférhetlenségről szóló törvény 1. §-a megemlít. A polgármester urnák ezért feltétlenül választania kell vagy a mandátum, vagy a polgármesteri állás megtartása között. Mit mond az összeférhetlenségi törvény ? Azt mondja, hogy (olvassa) ; »Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől, vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kínevezésétől függ és fizetéssel vagy díjazással jár. Kivétetnek az általános szabály alól : 1. a magyar királyi ministerek, 2. mindegyik m. kir. ministeri tárcának egy-egy államtitkára, 3. a budapesti országos intézetek igazgatói, 4. a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke és kinevezett tagjai, 5. az országos közoktatási, képzőművészeti, magyar nemzeti múzeumi tanács, a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa és főfelügyelősége, az országos műemlékek bizottsága, országos gazda-, országos vízügyi műszaki tanács, országos állategészségügyi tanács, közegészségügyi és igazságügyi orvosi tanács, valamint az országos ipari és kereskedelmi szakoktatási tanács és az országos ipartanács tagjai, 6. a budapesti kir. egyetem és műegyetem tanárai.< Azután itt van a 4. §-ban, hogy (olvassa) : »Az országgyűlési képviselőseggel össze nem férő állást foglalnak el : 1. a törvényhatósági és községi tisztviselők . . .« Az 1922 évi 2200. számú ministerelnökségi rendelet, amely a képviselőválasztások kiírására vonatkozik, ezzel szemben uj megállapítást foglal magában, t. i. megengedi, hogy tisztviselők képviselők-
