Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-313

évi szeptember hó 5-én, pénteken. 392 A nemzetgyűlés 313. ülése 1924. hogy ezzel mindig szemben állt a munkaadók részéről majdnem ugyanannyi vagy csak valamivel kevesebb munkaalkalomkinálás, illetőleg munkáskeresés. Ez azonban semmit sem változtat a tényen, azon a megállapításon, hogy bizonyos mennyiségű munkanélküli mindig volt. Ezekhez hozzá kell vennünk bizonyos quantumot, t. i. azt a quantumot, amely a megelőző évben és években is mutatkozott. Én ugyanis különösen a kérdésnek arra a pontjára szeretnék rávilágítani, amely mint novum jelentkezik ebben az esztendőben, nevezetesen ennek az évnek közepén. Ha tehát a nóvumra kívánok rámutatni, akkor az itt — azt hiszem, meglehetős túlzással — 30 és néhány ezerben megállapitott munkanélküli ipari munkások számából (Felkiáltások a szélsőhaloldalon : Nem túlzás !) le kell vonnom azt a néhány ezret, amely szám mint munkanélküli mutatkozott azelőtt is, a múlt évben s a megelőző esztendőkben is. (Propper Sándor : Ez sem szociológiai megállapítás ! A faktum az, hogy 3000 ember van munka nélkül. — Kiss Menyhért : A B. listások benne vannak ? —- Propper Sándor : Nincsenek ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kénytelen leszek a képviselő urakat rendreutasítani, ha a tanáeskozást állandóan zavarják. — {Propper Sándor : Azok mind átmeneti kis tételek voltak!) Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni- (Zaj a szélsőbaloldalon.) Klárik képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Vass József népjóléti és munkaügji minister, h, ministerelnök : Ha a kérdést igy vizsgálom és figyelembe veszem, bogy a gazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi pangás világjelenség, de egész bizonyosan európai általános jelenség; ha figyelembe veszem még azt is, hogy a munkanélküliség — és ez a furcsa a dologban — tulajdonképen nem is a legyőzött államokban, hanem a győztes államokban kezdődött legelőször és épen a győztes államokban mutatkozott legnagyobb mértékben, akkor meg kell állapítanom, hogy ez nem magyar specialitás, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Nim is mondtuk! — Prooper Sándor: Çsak a kezelése magyar specialitás! — Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) tehát nem azért van nálunk munkanélküliség, mert a kormány nem teljesítette kötelességét, mert a gazdag emberek nem akarnak munkát adni, mert a gyárosok nem akarnak dolgoztatni és igy tovább és igy tovább. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azért is! — Peyer Károly: Van részük benne! — Bâtiez Gyula : Meg akarják zsarolni a kormányt és az országot!) A legutolsó kimutatás szerint például Londonban 1,148.000 munkanélküli van. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mennyi a lakosa? — Zaj. Elnök csenget.) Tegyük fel, hogy tízszer annyi a lakosok száma, mint Budapesten; ha az arányszámot méltóztatik kiszámítani, akkor 300.000 munkanélkülinek volna szabad lennie. Ez volna az arány. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ott munkanélküli segélyt fizetnek!) Hogy fizetnek vagy nem fizetnek, az nem változtat magán azon a tényen, hogy a hatalmas angol gazdasági életnek egyetlen városában, a fővárosban, Londonban 1*2 millió munkanélküli munkás van. (HegymegiKiss Pál: Lehetetlen!) Hivatalos adataim vannak. (Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Elnök : Klárik képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister, helyettes ministerelnök: Azt hiszem azonban, nagyon messze vezetne bennünket ennek a problémának további fejtegetése. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget. — Ka* ók Lajos: Ez a szám egész Angiiára vonatkozik!) T. Nemzetgyűlés! Én az adatot megbízható forrásból vettem. Ha ez az adat nem bizonyul helyesnek legnagyobb készséggel fogóin helyreigazítani. Egyet azonban mindenesetre kérek; t. képviselőtársaim sürgették legjobban a munkanélküliség problémájának tárgyalását, méltóztassék tehát engem megtisztelni azzal, hogy amint én egy szó nélkül végighallgattam az önök szónokát, méltóztassék lehetővé tenni, hogy én is elmondjam azt a keveset, amit mondani tudok erről a kérdésről. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés! A munkanélküliség problémájának elméleti fejtegetése tehát nagyon messze vezetne bennünket. Nézzük konkréten, mi az, amivel segíteni lehetne. (Zaj balfelől.) En a kérdést abból a szemszögből nézem, hogy lehet-e, illetőleg szükséges-e a munkanélküliség kérdése miatt a nemzetgyűlést együtt tartani. Vájjon megtörtént-e. ami megtörténhet kormányzati és administrativ utón ennek a kérdésnek enyhitesére, igen vagy nem! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem! — Dénes István: A tények igazolják! — Propper Sándor: Öt házat meszelnek!) Lesz szíves helyreigazítani majd a tévedését, ha bebizonyítom, hogy nem igy van. (Derültség!) Hatot egészen biztosan meszelnek. (Derültség!) (Pej

er Károly: Meg van a pontos statisztika, hogy hányat utcánként. — Meskó Zoltán: Nem lehet elmeszelni ezt a kérdést.) T. Nemzetgyűlés! Három irányban kísérelt meg a kormány munkaalkalmakat nyújtani a munkanélkülieknek. Az első volt az, amiről méltóztatott szót ejteni, t. i. hogy hitel nyujtassék — nem állami hitel, de rendes bankszerű hitel — a háztulajdonosoknak abból a célból, hogy a tiz év óta meglehetősen elhanyagolt házaikat rendbehozzák. Száz milliárd hitel jegyeztetett le, sőt figyelembe véve a budapestkörnyéki, valamint a vidéki városokat, egy második százmilliárd se lesz elég azoknak a legsürgősebb tatarozási igényeknek fedezésére, amelyek már eddig is mutatkoznak. Azt én szívesen elismerem, t. képviselőtársaim, hogy ennek a százmilliárdnak a gazdasági élet vérkeringésébe való belezuditása némi késedelmet szenvedett, nem azon a címen, mintha a háztulajdonosok nem kívánták volna ezt a nagyon kedvező alkalmat megragadni, mert hiszen néhány nap alatt a százmilliárd hitelt lejegyezték, hanem azért, mert bizonyos bekebelezési, azután váltóaláirási és más egyéb ilyen formalitások vannak, ugy hogy bizonyos banktechnikai nehézségek mutatkoztak arranézve, hogy ezek a pénzek tényleg folyósittassanak. Ezek a nehézségek azonban máris elhárittattak, mert többek között a letelkelésre vonatkozólag a kormány, illetőleg az igazságügyminister ur intézkedett, hogy azok soronkivül intéztessenek el. Ami mármost az ellenőrzést illeti, mosolyogtam azon, amiket a t. képviselőtársam jónak látott felhozni, hogy t. i. bankkölcsönt vesz fel a háziúr és azután — nem tudom — az ablaktokokat mosatja le a bankkölcsön erejéből vagy esetleg meszeltet és egyebet nem csináltat. (Peyer Károly: Megpucolhatja az ablakokat!) Az emberi ész raffinériája és csalafintasága szinte beláthatatlan; én tehát nem akarom kétségbe vonni abszolút bizonyossággal, hogy nines ilyen. (Derültség.) De talán mégse ez lesz a regula, talán mégse ez a szabály. A szabály az. hogy az összeget, melyeta bank folyósit, a bank maga is ellenőrzi, de azonkívül én magam is ellenőrzöm. Rendelkezem t. i. egy műszaki emberekből álló épitési osztállyal, amelynek feladatává tettem, hogy amikor a bankkölcsön erejében tényleg nagyobb mértékben megindulnak a tatarozási munkálatok, szakszerűen, épületenként akár azon módon, ahogyan a t. képviselőtársam ajánlotta, a munkálatokat ellenőriz-