Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-302

26 A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi Junius hó 18-án, szerdán, hogy kölcsönös veszedelem fenyegeti akár az államot azért, mert viselnek szegfűt, akár a közönséget, mert nem viselhet szegtüt. De borzasztó az a tudat és megőrjítő az a gondolat hogy Magyarországon előírják valakinek, hogy milyen szegfűt tűzzön tel. Ezzel a tudattal, ezzel a gondolattal szabadságszerető ember nem tud megbarátkozni. Ismétlem, én nem viselek virágot, de borzasztóan lesújt az a gondolat, hogy nekem nem szabad virágot viselnem. Ezzel nem lehet megbarátkozni, ezt rendezni kell. Mert abból nincs serelem, hogy nem szabadna viselnem, de serelem az a tudat, hogy az állampolgári jogokat és a polgári méltóságot ilyen csúnyán, ilyen gyalázatosan megtámadják. (Felkiáltások a szélsőbaloldaton: Ilyen gazul! Ilyen bután ) Ehhez nem szabad hozzájárulnia a nemzetgyűlésnek, a nemzetgyűlés többségének sem. Mert ha erre nz a válasz, hogy ez a >zin emlékeztet bizonyos kellemetlen korszakra, bizonyos kellemetlen előzményekre akkor sem ez a módja az elintézésnek. A ministerelnök ur más alkalommal és más vonatkozásban is kijelentette a készülő sajtóhurok szakaszokkal kapcsolatban, hogy mindez a torra dalom ellen készül. Hát méltóztassál ak tudomásul venni : piros színnel vagy akármilyen színnel forradalmat létrehozni nem lehet; nem lehet époly kevéssé, mint amennyire nem lehet ilyen gyerekes tilalmakkal bizonyos mozgalmakat levezetni vagy megakadályozni. Sejtelmük sincs azoknak társadalmi kérdésekről, társadalmi szükségszerűségekről és társadalmi energiákról, akik azt hiszik, hogy ilyen bornírt intézkedéssel egy bizonyos létező vagy kikívánkozó társadalmi energiát vissza tudnak szorítani. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a bornírt kifejezést mellőzni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Pedig ez az/J Propper Sándor: Meghajlok az elnök ur intelme előtt, de végtelenül sajnálom, jóllehet szótáram meglehetős gazdag, erre az intézkedésre más kifejezést es más jellemezést nem találtam a szótáramban. Az ilyen intézkedésekkel tehát semmiféle társadalmi bait megakadályozni nem lehet ; sőt tovább megyek és kijelentem, hogy ezzel bőszítik a közönségei, Oősziük a társadalmat és ellenségévé tesznek mindenkit ennek a kormányzati rendszernek. Nagyrészt maris az, mert ez a tiszta rémuralom jellege, ha az utcán valakit ilyesmiért megfognak, s erre nem lehet más meghatározást használni, mert nincs más meghatározás. (Piklar Emil: Karácsonyi ügyész már kritikát mondott erről !) Azt hiszem, hogy azon eseteken kívül, amik itt törten tek, — a szocialistákkal lörtémeu nagyrészt, ez igaz, mert ezek ma vogelfreiok, ezekkel nem sokat törődnek, ezekkel azi teszt.ek, amit akarnak, — elég intő példa KZ is, ami Karácsonyi üyyésszel történt a Nefelejcs éi nem tudom milyen uxa sarkán nasonió helyzetben amidőn az illető ki volt szolgáltatva annak a rendőrközegnek, rendőrtisztviselőnek és rendőrorvosnak, aki ab ovo igazat adott annak a jelentést tevő rendőrnek. (Pikier Emil : Ez a rendszer !) Ha az illető ur azon az ominózus éjszakán ott a Nefelejts utca sarkán véletlenül nem soros királyi ügyész, hanem csak egy szimpla polgár, akkor az benn a rendőrségen igenigen rosszul járhatott volna és egészen bizonyos az is, hogy nem a rendőrt csukták volnu be, hanem az' az illetőt, aki miután nem soros ügyész, a maga igazát nem igazolhatta volna, mint ahogy igazolt i azért, mert feljebbvalója annak a testületnek, amely őt mozgási szabadságában megzavarta, emberi méltóságában megbántotta és meügy lázta. Nem eléged létünk meg tehát azzal, ho.'y itt rezervált rendeleteket adnak ki és bizonyos udvariassági formákra oktatják ki a rend őri egényseget. Ez kevés. Ha a kormány csak a századrészét is komolyan veszi annak, amit hirdet, ha a kormány csauugy <n azt akarja, hogy az ország konszolidált allaootát mások is létezőnek elismerjék, akkor ezt a rendeletet vissza kell vonnia, amelyet 1849 tői 1867-ig ?em mertek volna annak idején kiadni, mert az akkori idők joatanácsosa, az osztrák Lusztkandel ez ellen tiltakozott volna, mint olyan ostoba rendelet ellen, amellyel az ellenkező hatást érik el mint amit elérni akarnak ; nem is szilva arról, hogy a vélt és várt társadalmi mozgalmak ellen ez villámhárító gyanánt egyáltalán nem alkalmas, annak csak egy komoly villámhárítója van : ez a jog, :< kenyér, a polgári szabadság tisztelete, a demokrácia. Ezzel elejét lehet venni keletkező, észlelhető társ dalmi bajoknak, de szinek és szim boliumok üldözésével ezeket a bajokat csak fokoz zák és a bajok bekövetkezését siettetik. Ennélfogva a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa/ : »Van e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az aFófoku közigazgatási hatóságok — rendőrség, csendőrség — a piros szin üldözéseben példátlan önkénykedést követnek el mindazokkal szemben, akik piros nyakkendőt, piros zsebkendőt vagy piros ruhadarabot viselnek ? Van e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az alsófoku közigazgatási hatóságok a piros szín viselése miatt az 1879. évi XiX t.c. 36. §-ára való hivatkoz; ssal »Államellenes szinek és jelvények viselése« címén különböző mértékű pénzbüntetéssel és elzárással sújtják mindazokat, akiket ezen a címen előállítanak? Hajlandó-e a belügyminister ur megfelelő rendeletben kioktatni az eljáró közigazgatási hatóságokat, hogy a piros szin viselése címén senkit se zaklassanak és az 1879. évi XIX. t. c. 36. §-át erre vona ko óan ne alkalmazzák? uajlandó e a belügyminister ur a szinek és jelvények ellen indított szélmalomharcot beszüntetni ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra következik ? Bartos János jegyző: Farkas István! Farkas István : Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. Elnök : Kérdem a t. Házat : méltóztatik e a képviselő urnák e házszabályok szerint jogosan előterjesztett kérelméhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen t) Ha igen, ilyen érteiemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Bartos Jénos jegyző Hebelt Ede ! (Felkiáltások ; Nincs ill !} Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Szólásra következik ? * Bartos János jegyző: Zsirkay János ! Zsirkay János : T. Nemzetgyűlés ! Rövid időn belül immár ez a második alkalom, hogy a közalkalmazottak helyzeterői beszélek a t. Nemzetgyűlés előtt és meg akarom magyarázni, miért vagyok másodszor is kénytelen ebben a kérdésben szót és figyelmet kérni. Nem azért, m ntha a fajvédő képviselők egy társadalmi osztályt — igy pl. a köztisztviselőket — a többi társadalmi osztály rovására favorizálni szeretnék, mert hiszen mi nem vagyunk osztálypárt, hanem azt akarjuk, hogy mindem társadalmi réteg megtalálja tisztességes, becsületes érvényesülését és megélhetési lehetőségét. De kétszeresen is fel kell hivnom a kormány figyelmét a közalkalmazottak helyzetére, azért, mert a kormányhatalomnak nem szabad visszaélnie azzal a szomorú helyzettel, amelyben a közalkalmazottak vannak, azzal a szomorú helyzettel, hogy ez a társadalmi réteg teljesen vogelfrei a kormánynyal szemben, nem lévén megszervezve, hogy tel-