Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-302

26 A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi Junius hó 18-án, szerdán, hogy kölcsönös veszedelem fenyegeti akár az államot azért, mert viselnek szegfűt, akár a közön­séget, mert nem viselhet szegtüt. De borzasztó az a tudat és megőrjítő az a gondolat hogy Magyar­országon előírják valakinek, hogy milyen szegfűt tűzzön tel. Ezzel a tudattal, ezzel a gondolattal szabadságszerető ember nem tud megbarátkozni. Ismétlem, én nem viselek virágot, de borzasztóan lesújt az a gondolat, hogy nekem nem szabad virá­got viselnem. Ezzel nem lehet megbarátkozni, ezt rendezni kell. Mert abból nincs serelem, hogy nem szabadna viselnem, de serelem az a tudat, hogy az állampolgári jogokat és a polgári méltóságot ilyen csúnyán, ilyen gyalázatosan megtámadják. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldaton: Ilyen gazul! Ilyen bután ) Ehhez nem szabad hozzájárulnia a nemzetgyűlés­nek, a nemzetgyűlés többségének sem. Mert ha erre nz a válasz, hogy ez a >zin emlékeztet bizonyos kellemetlen korszakra, bizonyos kellemetlen előz­ményekre akkor sem ez a módja az elintézésnek. A ministerelnök ur más alkalommal és más vonatkozásban is kijelentette a készülő sajtóhurok szakaszokkal kapcsolatban, hogy mindez a torra dalom ellen készül. Hát méltóztassál ak tudomásul venni : piros színnel vagy akármilyen színnel forra­dalmat létrehozni nem lehet; nem lehet époly kevéssé, mint amennyire nem lehet ilyen gyerekes tilalmakkal bizonyos mozgalmakat levezetni vagy megakadályozni. Sejtelmük sincs azoknak társa­dalmi kérdésekről, társadalmi szükségszerűségekről és társadalmi energiákról, akik azt hiszik, hogy ilyen bornírt intézkedéssel egy bizonyos létező vagy kikívánkozó társadalmi energiát vissza tudnak szorítani. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a bornírt kifejezést mellőzni. (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Pedig ez az/J Propper Sándor: Meghajlok az elnök ur intelme előtt, de végtelenül sajnálom, jóllehet szótáram meglehetős gazdag, erre az intézkedésre más kife­jezést es más jellemezést nem találtam a szótá­ramban. Az ilyen intézkedésekkel tehát semmiféle tár­sadalmi bait megakadályozni nem lehet ; sőt tovább megyek és kijelentem, hogy ezzel bőszítik a közön­ségei, Oősziük a társadalmat és ellenségévé tesz­nek mindenkit ennek a kormányzati rendszernek. Nagyrészt maris az, mert ez a tiszta rémuralom jellege, ha az utcán valakit ilyesmiért megfognak, s erre nem lehet más meghatározást használni, mert nincs más meghatározás. (Piklar Emil: Kará­csonyi ügyész már kritikát mondott erről !) Azt hiszem, hogy azon eseteken kívül, amik itt törten tek, — a szocialistákkal lörtémeu nagyrészt, ez igaz, mert ezek ma vogelfreiok, ezekkel nem sokat törődnek, ezekkel azi teszt.ek, amit akarnak, — elég intő példa KZ is, ami Karácsonyi üyyésszel történt a Nefelejcs éi nem tudom milyen uxa sar­kán nasonió helyzetben amidőn az illető ki volt szolgáltatva annak a rendőrközegnek, rendőrtiszt­viselőnek és rendőrorvosnak, aki ab ovo igazat adott annak a jelentést tevő rendőrnek. (Pikier Emil : Ez a rendszer !) Ha az illető ur azon az ominózus éjszakán ott a Nefelejts utca sarkán vélet­lenül nem soros királyi ügyész, hanem csak egy szimpla polgár, akkor az benn a rendőrségen igen­igen rosszul járhatott volna és egészen bizonyos az is, hogy nem a rendőrt csukták volnu be, hanem az' az illetőt, aki miután nem soros ügyész, a maga igazát nem igazolhatta volna, mint ahogy igazolt i azért, mert feljebbvalója annak a testület­nek, amely őt mozgási szabadságában megzavarta, emberi méltóságában megbántotta és meügy lázta. Nem eléged létünk meg tehát azzal, ho.'y itt rezervált rendeleteket adnak ki és bizonyos udva­riassági formákra oktatják ki a rend őri egényseget. Ez kevés. Ha a kormány csak a századrészét is komolyan veszi annak, amit hirdet, ha a kormány csauugy <n azt akarja, hogy az ország konszolidált allaootát mások is létezőnek elismerjék, akkor ezt a rendeletet vissza kell vonnia, amelyet 1849 tői 1867-ig ?em mertek volna annak idején kiadni, mert az akkori idők joatanácsosa, az osztrák Lusztkandel ez ellen tiltakozott volna, mint olyan ostoba ren­delet ellen, amellyel az ellenkező hatást érik el mint amit elérni akarnak ; nem is szilva arról, hogy a vélt és várt társadalmi mozgalmak ellen ez villámhárító gyanánt egyáltalán nem alkalmas, annak csak egy komoly villámhárítója van : ez a jog, :< kenyér, a polgári szabadság tisztelete, a demokrácia. Ezzel elejét lehet venni keletkező, észlelhető társ dalmi bajoknak, de szinek és szim boliumok üldözésével ezeket a bajokat csak fokoz zák és a bajok bekövetkezését siettetik. Ennélfogva a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa/ : »Van e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az aFófoku közigazgatási hatóságok — rendőrség, csendőrség — a piros szin üldözéseben példátlan önkénykedést követnek el mindazokkal szemben, akik piros nyak­kendőt, piros zsebkendőt vagy piros ruhadarabot viselnek ? Van e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az alsófoku közigazgatási hatóságok a piros szín viselése miatt az 1879. évi XiX t.c. 36. §-ára való hivatkoz; ssal »Államellenes szinek és jelvé­nyek viselése« címén különböző mértékű pénz­büntetéssel és elzárással sújtják mindazokat, akiket ezen a címen előállítanak? Hajlandó-e a belügyminister ur megfelelő ren­deletben kioktatni az eljáró közigazgatási hatósá­gokat, hogy a piros szin viselése címén senkit se zaklassanak és az 1879. évi XIX. t. c. 36. §-át erre vona ko óan ne alkalmazzák? uajlandó e a belügyminister ur a szinek és jelvények ellen indított szélmalomharcot beszün­tetni ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminis­ter urnák. Szólásra következik ? Bartos János jegyző: Farkas István! Farkas István : Kérem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. Elnök : Kérdem a t. Házat : méltóztatik e a kép­viselő urnák e házszabályok szerint jogosan elő­terjesztett kérelméhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen t) Ha igen, ilyen érteiemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Bartos Jénos jegyző Hebelt Ede ! (Felkiáltások ; Nincs ill !} Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpellá­ciója töröltetik. Szólásra következik ? * Bartos János jegyző: Zsirkay János ! Zsirkay János : T. Nemzetgyűlés ! Rövid időn belül immár ez a második alkalom, hogy a köz­alkalmazottak helyzeterői beszélek a t. Nemzetgyű­lés előtt és meg akarom magyarázni, miért vagyok másodszor is kénytelen ebben a kérdésben szót és figyelmet kérni. Nem azért, m ntha a fajvédő kép­viselők egy társadalmi osztályt — igy pl. a köz­tisztviselőket — a többi társadalmi osztály rová­sára favorizálni szeretnék, mert hiszen mi nem vagyunk osztálypárt, hanem azt akarjuk, hogy mindem társadalmi réteg megtalálja tisztességes, becsületes érvényesülését és megélhetési lehetősé­gét. De kétszeresen is fel kell hivnom a kormány figyelmét a közalkalmazottak helyzetére, azért, mert a kormányhatalomnak nem szabad visszaélnie azzal a szomorú helyzettel, amelyben a közalkal­mazottak vannak, azzal a szomorú helyzettel, hogy ez a társadalmi réteg teljesen vogelfrei a kormány­nyal szemben, nem lévén megszervezve, hogy tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom