Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-311
310 A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hó 2-án, szerdán. nyilvánvaló értékét, egyelőre a bűncselekmény fenforgása kétségtelen." Tehát maga a vádtanács, egy birói hatóság mondja meg, hogy a lopás vádja tekintetében végleges véleményt nem tud mondani, mert ezekbe nem volt módjában betekinteni, a vádtanácsnak nem volt módjában meggyőződni arról, vájjon a lefoglalt 126 irat között tényleg vannak-e olyan iratok, melyekkel kapcsolatban a lopás vádja fennállhat. Ezt az álláspontot azonban — elismerem — bizonyos mértékben korrigálta a vádirat, mert, bár 126 okiratot foglaltak le Eskütt Lajostól, a vádirat már mégis négy akta ellopása miatt vád alá kéri helyezni Eskütt Lajost, egyéb ügyekben azonban hagyja szabadon futni. De nem érdektelen, hogy mi történt a többi lefoglalt iratokkal. A többi iratok nagy részével az történt. (Lendvai István: Ezért érdemes jogrendesnek lenni?!), hogy a budapesti királyi ügyészség megkeresést intézett a budapesti törvényszékhez, amelyben kéri, hogy az Eskütt Lajos ellen folyó vizsgálati ügyben lefoglalt iratok kiadását a földmivelésügyi minister részére rendeljék el és azokat abból a célból, hogy a földmivelésügyi ministernek kiadják, az igazságügyministerhez terjesszék fel. Teszi ezt az ügyészi inditványt a királyi ügyészség a bűnvádi perrendtartás 169. Vára való utalással. Nézzük, mit tartalmaz ez a hivatkozott paragrafus. A bűnvádi perrendtartás idevonatkozó része azt mondja, hogy (olvassa): „Azok a közszolgálati iratok és egyéb tárgyak, amelyek közszolgálati titkot képeznek, vagy amelyek nélkül a közszolgálat el nem látható, amennyiben a bűnvádi eljárásban bizonyításra felhasználhatók, jegyzőkönyvbe veendők és az illető polgári vagy katonai hatóság őrizetében hagyandók." Vagy közszolgálati titkot kell tehát képeznie cinna k az iratnak, amely visszaadandó a polgári vagy katonai hatóságnak, vagy pedig olyan iratnak kell lennie, amely nélkül a közszolgálat el nem látható, a jelen esetben tehát, minthogy Eskütt állítólag a földmivelésügyi ministeriumból lopta ezeket az iratokat, amelyek nélkül a földmivelésügyi ministerium adminisztrációja fennakadna. Nézzük, hogy mi miatt akadt volna fenn a földmivelésügyi ministerium administrációja. Fennakadt volna először amiatt a levél miatt, amelyet gróf Bethlen István irt nagyatádi Szabó Istvánhoz valami Laszkó-féle kiviteli ügyben, és ugyancsak a ministerelnök ur egy levele miatt gróf Tisza György ügyében. Fennakadt volna azután az adminisztráció a miatt, mert nincs a földmivelésügyi minister ur birtokában az a privát levél, amelyet gróf Ráday Endréné irt neki valami Weingruber-féle ügyben. (Lendvai István: Ugy látszik enélkül nem lehet sáskát irtani! — Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Egy másik közszolgálati szempontból ugyancsak fontos akta Ráday grófnénak egy másik levele, azután Ráday Gedeonnénak egy harmadik levele, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister urnák egy feljegyzése, mely jelenleg 6 darabra van tépve és egy papírlapra van felragasztva; ezen van t. i. feljegyezve az, hogy ki mennyit fizetett le vesztegetési célokra. (Szabó István: (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez nem igaz! Tessék igazat mondani, mert az nincs feljegyezve!) Méltóztassék, minister ur, ezeket az iratokat rendelkezésre bocsátani. Ha rendelkezésre bocsátotta volna és nem kérette volna vissza, akkor joga volna velem szemben igy fellépni, mindaddig azonban, amig az ügyészszel visszakéreti, nincs joga igy beszélni. Tessék ezt a feljegyzést visszaadni, e nélkül a papírlap nélkül el lehet látni az ön ministeriumának az adminisztrációját. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tessék igazat mondani! A képviselő ur tudja, hogy azon olyan feljegyzés nincs! A képviselő ur tudja ezt! — Esztergályos János: G-yerünk a napra, minister ur! — Propper Sándor: Tanuljunk parlamenti stilust a minister uraktól!) Györki Imre: A közszolgálat szempontjából fontos iratok között itt van Algya ezredes levele a Transorient Részvénytársaság ügyében, ugyancsak Álgya ezredesnek egy másik levele Politovszky István ügyében, azután a nyugatmagyarországi kormánybiztosság egy levele vágómarhák ügyében, Bernolák Nándor bukott képviselőjelölt ur levele (Halljuk! Halljuk 1- « szélsőbaloldalion.) Millig Ádám né ügyében, báró Rohonczy Imre beadványa a földmivelésügyi ministerhez a pusztacsöszlői birtok ügyében, ugyancsak Rohonczy Imre ajánlata a pusztacsöszlői birtok ügyében. Itt van 37. szám alatt a kiviteli engedélyt kapottak jegyzéke, feltüntetve rajta az ügyirat száma és az ajánló neve, itt van 38. szám alatt ugyancsak a kiviteli engedélyt kapottak jegyzéke, feltüntetve rajta az ügyirat száma és az ajánlók neve, itt van a 39 sz. ügyirat 1—31. sorszám alatt feltüntetve rajta azoknak a közéleti nagyságoknak és képviselőknek a neve, akik ki járókként szerepeltek, mely nélkül a közszolgálat ugyancsak el nem látható. (Lendvai István: Kijáró nélkül nem lehet adminisztrálni! Az helyes is! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Itt van Zeőke Antal ajánlólevele a könyvtár ügyében, mely nélkül ugyancsak nem lehet az adiminsztrációt ellátni. (Eőri-Szabó Dezső: A gyömrői birtok rendezése ügyében nincs ott Zeőke levelel) Az nincs ott, az az iratokhoz van csatolva, de ebben az ügyben nincs az eljárás Zeőke ellen lefolytatva. Ugy látszik azonban, hogy el lehet látni az adminisztrációt a közszolgálati szempontjából Oláh Dániel ajánlólevele nélkül, melyet ugyancsak lefoglaltak, melyet azonban nem kértek vissza, mert Oláh Dániel azóta meghalt. (Lendvai István: Ez a legokosabb dolog, amit ilyen ügyben cselekedhetett! Eskütt is megtehetné! — Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Itt van Kassovitz Lajos beadványa 200 élő juh kivitele iránt, itt van azután — amint már előbb emiitettem — egy dr. Téry Ödön soproni kir. közjegyző által hitelesített üres lap Vaszanik Lajos aláírásával ellátva. Ezen a közjegyző egy meghatalmazást, illetve annak nem létező szövegét hitelesiti, mely üres papirlap nélkül szintén nem lehet ellátni az adminisztrációt. És igy folytathatnám még tovább a kijárok kiviteli engedélyére vonatkozó kérelmeinek felsorolását, melyeket visszakértek és amelyeket a vizsgálóbíró, tisztességére legyen mondva, megtagadott, arra való utalással, hogy ezek nélkül, az ő véleménye szerint, az állami adminisztrációt bizony el lehet látni. Ellenben megtörént az — és itt aztán megint a biróság ténykedésére kell felhívnom az igen t. igazságügyminister ur figyelmét — hogy ugyanaz a vádtanács, amely az első ügyben, a panama-ügyben kimondotta, hogy ezeket a lefoglalt iratokat, minthogy azok a védelem szempontjából fontos okiratok, mint bizonyítékokat, csatolni kell a panama-ügyhöz, más elnökkel megfejelve, visszaadta ezeket az iratokat, mint közszolgálati szempontból fontos iratokat az igazságügyminister ur utján a földmivelésügyi minister urnák és remélem, hogy ezek az iratok most is ott vannak nála. (Lendvai