Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-311

308 A nemzetgyűlés 311. ülése 1Ö24, úr és az igazságügyi kormányzat közege kö­zött van. (Szabó István (nagyatádi) földmive­lésügyi minister: Nem az ígazságügyminister ur csinálja, hanem az ügyész!) De nyilvánvaló az a lehetetlen erkölcsi fertő is, amely itt volt, amikor foglalkoztattak egy tisztviselőt, hatás­kört adnak egy embernek anélkül, hogy gon­doskodtak volna arról, hogy illetményt kapott volna, s anélkül, hogy bárki is megfizette volna munkáját De bátor vagyok arra vonatkozólag is bi­zonyítékot produkálni, hogy vájjon volt-e meg­bízatása Eskütt Lajosnak az ügyek elintézésére. (Zaj a jobboldalon.) A földmivelésügyi minister ur ugyanis ezt az állítást is kétségbevonta az ügyészi vádirattal szemben. E tekintetben bá­tor vagyok utalni arra a jegyzőkönyvre, amely a budapesti államrendőrség főkapitányságánál, .1924 január 10-én vétetett fel, amely jegyzőkönyv tartalmazza az Esküttnél lefoglalt iratokat. E jegyzőkönyv 14. oldalán a következő okmányról van szó. (Olvassa:) „Márközy Ilona levele Es­kütthöz, melyben Pasteiner min. tanácsos ré­szére ministertanácsi előterjesztések ügyében utasítást kért." Tehát nemcsak arra volt hatás­köre, hogy a feleket fogadja, s hogy a felek kérelmét közvetítse a minister úrral, hanem — ugy látszik — oly nagy hatásköre volt en­nek a — minister ur kijelentése szerint — nem köztisztviselőnek, hogy ez az apró kis ti'tká­rocska a ministeri tanácsosnak is adhatott uta­sítást (Szabó István (nagyatádi) földmivelés­ügyi minister: Dehogy is adott!), hogy a mi­nistertanácsi előterjesztést miképen tegye meg. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Épen ez a legerősebben van megcá­folva!) A földmivelésügyi minister ur felszóla­lásában, illetőleg nyilatkozatában szó van ar­ról, hogy nem lehet hinni Eskütt Lajosnak, s az általa bemondott adatok teljesen légből ka­pottak, mert Eskütt Lajos valósággal rágalma­zási mániában szenved, mindenkit kivétel nél­kül megmar és megrágalmaz, aki hozzákerül. E tekintetben egy dokumentumra hivom fel a t. Nemzetgyűlés figyelmét. Az Újság 1923 október 30-iki számában Eskütt Lajosnak egy nyilatkozata jelent meg a panamaügyről. Eb­ben a lapszámban Eskütt Lajos tényleg a rá­galmaknak, becsületsértéseknek és egyéb bün­tetendő cselekedeteknek egész özönét tárja fel. Ez a nyilatkozat nem kevesebbet mond, mint azt, hogy „a vádtanács szabadlábra helyezett 1 millió korona ellenében, s az egymillió koro­nát a kormány egyik tagja tette le". Egy má­sik nyilatkozata arról szól, hogy „a minister ur azt proponálta, hogy menjek ki Amerikába, ott egy hajóstársaságnál szereznek állást, útleve­let kapok és egy csomó milliót". Egy harmadik súlyos nyilatkozata Esküttnek az, amelyben hangsúlyozta, hogy: „Én büntetőtörvény­könyvbe ütköző cselekményt nem követtem el, feltéve pedig, ha elkövettem, akkor vonják felelősségre velem együtt mindazokat a mrhis­tereket, államtitkárokat, ministeri tanácsoso­kat és nemzetgyűlési képviselőket, akikkel eze­ket az ügyeket együtt csináltam". (Lendvai István: Azt már nem! — Derültség és zaj bal­felöl.) További nyilatkozata Esküttnek: „Meg­mondtam az Ígazságügyminister urnák, hogy itt — t. i. ebben a panama-ügyben — nemcsak arról az öt millió koronáról van szó, amelyet a vád -tárgyává tettek, hanem itt mrhtegy 140 millió koronáról van szó az akkori értékben", amit méltóztassék a mai értéknek megfele­lően átszámítani. (Lendvai István: Valorizálni évi július hó 2-án, szerdán. kellene Ésküttet!) De szó van ebben az ujság­közleményben még arról is, hogy ugyanakkor, amikor Eskütt Lajos megjelent Nagy Emil Ígazságügyminister urnái, kérte az ígazság­ügyminister urat, tegye vizsgálat tárgyává azt, amit a rendőrség már megindított, de befeje­zést nem nyert, a Szesztermelési Rt. 700 vagó­nos búza ügyét, amely egymagában mai érték­ben több milliárd kárt okozott a kincstárnak. Ugyancsak kérte a Petrányi-féle 150 vágón liszt-ügy kivizsgálását, amely miatt Petrányi már egy éve perli az államot másfél milliárd erejéig. (Szabó István (nagyatádi) földmivelés­ügyi minister: Perelheti.) Kértem a 700 vagó­nos vetőmag-ügynek kivizsgálását, a Praxis Részvénytársaság mágnás igazgatóinak lószál­litási ügyét, amely mai értékben félmilliárd koronának felel meg, a deveeseri káposzta­ügyet, végül a Szunyogh dr., Kovács, Gonda dr. és Halmágyi urak vesztegetésével kapcsolatos szállítási ügyet. (Eőri-Szabó Dezső: Annakide­jén, mikor ugyanezt felolvastam, ugy jöttek ne­kem e miatt, mint a sáskák! Miért nem men­nek most neki Györkinek is! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem érdemes izgulni! — Eőri-Szabó Dezső: Ezért az ügyért érdemes izgulni, miniszter ur; én na­gyon jól tudom! — Zaj.) Elnök: Eőri-Szabó Dezső képviselő urat ké­rem, ne méltóztassék közbeszólni. Györki Imre: Ez a sajtónyilatkozat megje­lent 1923 október 30-án. (Lendvai István: Ésküt­tet állandóan szanálják! — Zaj.) Ez a saj­tóközlemény megjelenhetett anélkül, hogy a sajtóközlemény alapján bárki vádat emelt yolna Eskütt Lajos ellen, vagy bárki büntető­feljelentést tett volna ellene. Nem is tett^ — rögtön rá fogok mutatni, miért. (Zaj.) Azért, mert e sajtóközlemény megjelenése után Es­kütt Lajo,s egyszerre kellemetlen emberré kez­dett válni az érdekeltek előtt, és igyekeztek Eskütt Lajost puhítani, igyekeztek rávenni arra, hogy a további nyilatkozattól tartózkod­jék, s akkor rehabilitálni fogják. Ez a puhi­tási eljárás hosszú időn át folyt, közben bizo­nyos közvetítések is történtek — melyekről Ulain képviselő ur és Eőri-Szabó Dezső kép­viselő ur tud nyilatkozni — Eskütt Lajosnak kártalanítására, rehabilitására vonatkozólag, de ezek a közvetítések eredménnyel nem vég­ződtek, ugy, hogy amikor nagyon kellemet­lenné vált az ügy, akkor a folyó 1924. év január 19-én Zeőke Antal képviselőtársunk és Már­közy Hona, nagyatádi Szabó minister ur gép­irókisasszonya, megjelentek a budapesti kir. ügyészségnél, ott vallomást tettek, amelyben el­mondották, hogy Eskütt Lajos 1923 szeptember havában gróf Bethlen Istvánról, nagyatádi Szabó Istvánról, Kállay Tibor akkori minister­ről és Bud János minister úrról bizonyos olyan kijelentéseket tett, melyek a büntetőtörvény­könyvbe ütköznek. Az" első kettő ügyével kap­csolatosan olyan kijelentést és vallomást tett Zeőke Antal képviselőtársunk, hogy itt a zsa­rolás tényálladéki eleme fenforog, Kállay Ti­bor és Bud János minister urakkal kapcsolato­san pedig olyant, hogy az a rágalmazás tény­álladéki elemeit merítette volna ki. (Zaj.) Méltóztassék a két dátum közötti különb­séget figyelembe venni. Megjelenik október 30-án egy nyilatkozat, melynek alapján senki­nek eszeágába sem jut Eskütt ellen eljárást in­dítani, de a kir. ügyészségnek sem jut eszébe, hogy kivizsgálja azokat a súlyos vádpontokat, amelyeket Eskütt Lajos ebben a nyilatkozatá­ban felemlít. De 1923 szeptemberében már Zeőke

Next

/
Oldalképek
Tartalom