Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-309

r A nemzetgyűlés 309. ülése 1924. egy alkalom, amikor az élet minden terét itt kritika tárgyává tehetjük, . . . (Perlaki György: A szanálási törvényjavaslatnál elég sokat beszél­tek! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Zsirkay János: ... és a kormány ténykedé­seit elfogulatlanul birálhatjuk. Mindenesetre nem tehetjük meg a kormány kérésére azt, hogy pár nap alatt hat hónapos indemnitást házhoz szállit­sunk neki, mert ki vagyunk téve annak, ami megtörtént a szanálási javaslatokkal kapcsolato­san, hogy a vita végén feláll a ministerelnök ur és kijelenti, hogy a javaslat nem. is volt sürgős, nem is volt határidőhöz kötve. Ha pedig a fő­városi törvényjavaslat olyan nagyon sürgős, mi nagyon szivesen vesszük tárgyalás alá. A szün­idő nincs július 10-éhez kötve. Maradjunk itt 4—5 nappal tovább, tárgyaljuk le és azután men­jen szünetre a Ház. (Rassay Károly: Miért nem azt tárgyaljuk?) Mert először az indemnitást kell tárgyalnunk és nem vagyunk hajlandók 2—3 napi tárgyalás után megadni a kormánynak a hat hó­napi indemnitási felhatalmazást. Ez az én állás­pontom. (Rubinek István: Három hete tárgyal­juk!) Egy cseppet sem indokolt az, ha a kor­mánypárt részéről ezt obstrukciónak akarják tekin­teni. (Zaj a jobboldalon. - Éhn Kálmán: Három hete tárgyaljuk!) Nagyon szivesen kapcsolódom az előttem szóló Rupert Rezső képviselőtársam beszédébe, amely­ben rámutatott a Bethlen-kormányzat hibáira és bűneire, azzal a különbséggel, hogy mindazt, amit mi korbácsolunk és ami ellen mi harcolunk, ő egészen logikátlanul az ébredő gondolatnak, a faj­védő gondolatnak tarsolyába akarja dobni, holott mi semmiféle jogrendellenes lépést, atrocitást nem javaltunk, nem pártolunk, hanem azt követeljük és azért harcolunk, (Egy hang a jobboldalon: Csak a Szózat dicsérte!) hogy végre itt olyan közálla­potok teremtődjenek, hogy megtisztuljon az ország ezektől az atrocitásoktól. Nemsokára alkalma lesz a mélyen t. Nemzet­gyűlésnek megnézni, hogy mi történt Csongrádon. A csongrádi merényletet is speciálisan a fajvédők munkájának akarták betudni. Most már nagyon jól tudjuk, hogy Szegedről az egész ügyet eldele­gálták Szolnokra, mert Szegeden állitólag az atmoszféra, a levegő nem olyan, hogy ott ez a bűnügy letárgyalható volna. Mi nem bánjuk, delegálják akármelyik törvényszéket ennek a bűn­ügynek letárgyalására. Ha akármely mozzanatból, akármely eseményből vagy a vizsgálat bármely fázisából kisülne, hogy mi, akármelyikünk, az ébredő vagy fajvédő képviselők közül izgattunk volna ilyen atrocitásra, kijelentem társaim és barátaim nevében, hogy levonjuk a konzekvenci­ákat. (Rassay Károly : Mi lesz a konzekvencia 1) Levonjuk a konzekvenciákat, bizza ránk képviselő­társam, (Derültség és zaj a jobb-és a baloldalon.) mert nagyon jól tudjuk és meg vagyunk győződve róla, hogy ez nekünk nem fegyverünk, erre nekünk nincs szükségünk és igenis, mindent elkövetünk, hogy a bombavetők ellen, az aknavetők ellen és a merénylők ellen eljárjanak. (Rassay Károly : Mi van azokkal a kakaó-bombákkal ? Önök hirdették!) Azokról kitűnt, hogy tényleg kakaó-bombák. (Derültség és zaj.) Én legalább részemről semmi­féle tényleges bombavetővel nem tárgyaltam és nem tárgyalok, ezekkel semmi összeköttetésem nincs, erre soha bázist nem adtam. Ezt sohasem hirdettük, de igenis mindent elkövetünk, hogy olyan atmoszféra teremtődjék meg ebben az országban, amely minden magyar embernek épen azokat a jogokat és kiváltságokat biztositja, amelyek a zsidó fronton vannak meg, mert ők a becézett favoritok és nem a magyarok. (Zaj. — Rassay Károly : Félévvel ezelőtt nemzeti hős volt NAPLÓ xxv. évi június hó 28-án, szombaton 237 a sajtójukban Márffy ! A Nép-ben és a Szózat­ban ! — Benárd Ágost : Nem egészen igy van ! Tévedni méltóztatik ! — Rassay Károly : Tessék beküldeni egy pár kötetet felolvasásra ! — Zaj.) Junius 6-án egy budai vendéglőben az úgy­nevezett Ripka-vacsorán a ministerelnök ur ajká­ról elhangzott egy pohárköszöntő, melyben fel­csendült egy már nagyon sokszor elhangzott frázis, mellyel a ministerelnök ur felszólítja a polgár­ságot, járuljanak hozzá ahhoz, hogy megalapítsák és kiépitsék az egységes polgári frontot, — amint Rupert képviselőtársam is mondotta, — egyrészt az októbristákkal, másrészt a munkássággal szem­ben. Nem akarok ennek a beszédnek mélyebb tag­lalásába bocsátkozni, csak a polgári frontra vonat­kozólag jegyzem meg és szögezem le a mi állás­pontunkat, hogy ez teljesen hamis, teljesen el­tévesztett beállítás, amely mindent szolgál, csak azt nem, amit a ministerelnök ur vele elérni akar. Ugyebár, ő mindig a békét, társadalmi össze­fogást, megértést hirdeti? Hát hol találjuk meg ebben a beállitásban a logikát, amelyet joggal elvárhatunk tőle, mikor még mindig ugy kezeli a munkásságot, mint egy kiközösített idegen testet az ország testében. (Erdélyi Aladár: Nem a munkásságot! — Zaj a jobboldalon.) Kérem, ő a polgári front kiépitését hirdeti a munkássággal szemben. (Perlaki György: Nem a munkássággal szemben! — Zaj.) Nem mulaszthatom el az al­kalmat, hogy kijelentsem, hogy mi ezzel a fel­fogással homlokegyenest ellenkező felfogást vallunk, hirdetünk és ennek eléréséért harcolunk. Mi igenis, azt mondjuk, hogy a munkássággal szemben nem kell frontot csinálnunk, mert a munkás egyben polgár is. (Perlaki György: A ministerelnök ur is azt mondta!) A Ripka-vacsorán nem azt mondta. Itt van a kezemben a beszéde szórói-szóra. Nem ezt mon­dotta, hanem azt, hogy igenis, kezet kell fogni, össze kell fogni és ki kell épiteni a polgári fron­tot a munkásfronttal szemben. (Zaj és ellenmon­dások a jobboldalon. — Perlaki György : Ez nem áll, ne ferdítsen mindig! — Barthos Andor: Tessék felolvasni! — Erdélyi Aladár: Halljuk szószérint!) Hiszen ez a ministerelnök ur pro­grammja is. (Zaj a jobboldalon. — Barthos Andor: Ne kerteljen! — Temesváry Imre: Milyen lapból idéz! —- Felkiáltások jobb felől: Ez nem Tüz!) Azt mondta, hogy mindent elkövet, hogy igy állitsa be a kérdést. (Erdélyi Aladár: Halljuk szószerinti — Zaj jobbfelől.) Fel fogom olvasni, de akkor fogom felolvasni, amikor nekem tetszik, nem pedig a képviselő urnák. (Erdélyi Aladár: Akkor tessék bizonyítani, amikor állit, mert kü­lönben adós marad!) Ez olyan nyiit és köztudo­mású dolog.... (Zaj és ellenmondások a jobb­oldalon. — Perlaki György: Ezt maguk akarják bevinni a köztudatba a ferditéseikkel! A vádas­kodásukat viszik be a köztudatba! Még egy vá­daskodást sem bizonyitottak ! — Szakács Andor : Hát ki ellen akarja a polgári frontot csinálni ? — Felkiáltások a jobboldalon : Nem a munkásság­gal szemben! — Szakács Andor : Talán a grófok ellen ! — Benárd Ágoston : Szerencsétlen frázis a polgári front! — Rubinek István : A szociálde­mokratizmus nem egyenlő a munkássággal! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De igen! — Per­laki György: Nagyon tévednek! — Rubinek Ist­ván : A kettő egészen más ! — Pikier Emil : A nemzetgyűlési választáson hova szavaztak a mun­kások ? — Rubinek István : Ez lehet, de ez még nem mutat semmit! — Pikier Emil : Mindent mutat! Titkos szavazás volt! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Barthos Andor: Az mindegy, az más kérdés, de itt arról van szó, hogy mit mondott a ministerelnök ur ! — Farkas István : Azt mondotta, hogy polgári 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom