Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-309

214 A nemzetgyűlés 309. ülése 1924, munkásságról, s elmondta, hogy a szakszervezetek hetenként tízmilliárd korona tagsági járulékot zsebelnek be a szerencsétlen munkásoktól és hogy ennek ellenében nem adnak a szakszervezetek a munkásságnak semmit. (Kuna P. András : Azok fizetik, ez tény !) Bekényszeritik őket oda erőszakkal és hozzáképzelte a csendőrt, a rendőrt s minden egyéb végrehajtó szervet, hogy ezt a heti tizmilliárd koronát a_ munkások zsebéből a szakszervezetek ki tudják halászni. Ez a tizmilliárd korona tekintélyes összeg még a. mai rossz valutáris viszonyok között is. Gondolkoztam azon, hogy mennyi lehet Magyarországon a szervezett munkások száma, mennyi a munkások összesége, akik a szakszervezetben ténylegesen és rendszeresen fizetik a tagsági járulékot és megállapítottam, hogy körülbelül 200.000 ezek száma. Ha most ki akarnám hozni ezt a tízmilliárdot, amelyet t. képviselőtársam minden lelkiismereti furdalás nélkül idedobott, akkor legalább is ötvenezer koronát kellene hetenként és fejenként fizetnie minden munkásnak a szakszervezetek pénztárába. Akármennyire rosszakarattal kezelik is a kérdést az igen t, túloldalról, ha ceruzát véve a kezükbe, számolgatnak, meggyőződnek, hogy bizony az, amit az igen t. képviselő ur a tegnapi napon erről a kérdésről mondott, egy cseppet sem fedi az igazságot. Mondom, megszoktuk, hogy velünk kapcsolatban igy tárgyaljanak, megszoktuk, hogy tőlünk még a jóakaratot, a jószándékot, a becsületes meggyőződést is elvitassák. (Kuna P. András : Kölcsönkenyér visszajár !) Épen ezért lepett meg engem Griger képviselőtársamnak tegnapelőtt tartott tartalmas, nivós és objektiv beszéde, amelyet nem akarok itt szó nélkül hagyni. Griger képviselőtársam foglalkozott a szociáldemokrata pártnak a,z egyházhoz való viszonyával és idézte Bebel Ágostonnak azt a kijelentését, hogy a kereszténység és a szocializmus tüz és viz. (Láng János : Ez igaz !) Ő ebből azt a következtetést vonta le, hogy meggyőződéses keresztény nem lehet a szociáldemokrata pártnak tagja. (Láng János : Ez is igaz !) És meggyőződéses szociáldemokrata nem lehet tagja az egyháznak. Természetes, hogy az igen t. túloldal ezt mondja és természetes, hogy ilyenkor elfogadja dogmaként Bebel Ágostonnak vagy bárkinek mondását is. Amikor ellenünk bizonyíthat, amikor ellenünk hozhat fel érveket, akkor jó, még ha Lenin szótárából hozzák is azokat az érveket, (Láng János : Ott bújik ki a szeg a zsákból !) csak az ő álláspontjuk igazoltassék. Azonban én nem fogadom el dogmának még a közöttünk, a mi táborunkban tett kijelentést sem. (Láng János: Fogalma sincs arról, mi a hitcikkely, mi a dogma !) Nem fogadom el dogmatikus kijelentéseknek azokat a kijelentéseket sem, amelyek a mi táborunkból jönnek. (Lendvai István : Ha megégették a körmüket, akkor nem fogadják el !), Anélkül, hogy vitába szállnék ieren t képviselőtársaimmal, akik most elenvetést tesznek ennél a kérdésnél nekem és anélkül, hogy meg is próbálnám az ő meggyőzésüket, kijelenthetem, hogy ebben a felfogásban például nem osztozom. A szociáldemokrata párt programmja kimondja világosan és érthetően, hogy a vallást mindenki magánügyének tekinti. (Kuna P. András : Ha betartanák, be szép volna ! — Láng János : De bújjunk el vele ! Az életbe ne vigyük bele H A szociáldemokrata pártban van mindenféle felekezetű, mindenféle vallású szoévi június hó 28-án, szombaton. cialista anélkül, hogy bárki bármikor is a szemére vetné valakinek vallását, vagy bármit is cselekednék ellene azért, mert valamelyik valláshoz vagy felekezethez tartozik. Tehát logikusan és következetesen keresztülviszi a saját pártjában programmjának azt a pontját, hogy mindenki vallását az illető magánügyének tekinti. (Láng János : Azért kiabálták nekem múltkor a körmeneten, hogy : Sötétek ! Azért nem engedik meg pappal a temetést ! — Zaj a szélsőbaloldalon. Igás ! Ugy vom ! a középen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Sütő József: A dolgozó nép érdekében a templomban nagyon keveset beszélnek. — Láng János: Csak önök beszélnek a dolgozó népről mindig!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassék az állandó közheszólásoktól tartózkodni. (Láng János: Önöknél ez csak frázis! Mintha mi nem a dolgozó nép érdekében volnánk, csak ők, akik élősködnek a dolgozó népen. — Kuna P. András: Az iskola könyvekből még az Isten nevét is kitörlik! — Rothenstein Mór: Kik élősködnek

1

? — Láng János: Önök! A szociáldemokrata párt vezetősége! — Rothenstein Mór: Ezt itt elmondhatja, de mondja ezt nekem az utcán!) Csendet kérek, mert egyébként az állandóan közbeszóló képviselő urakkal szemben kénytelen leszek a házszabályok szigorát alkalmazni. (Rothenstein Mór: Hát ilyesmit szabad mondani'!) Méltóztassanak csendben maradni. (Láng János: Nem kérek tanácsot! — Rothenstein Mór: Ilyen ki jelentéssel szemben nem lehet esendbenmaradni! Bizonyítani kell!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a párbeszédet befejezni. (Zsirkay János: Rothenstein, szombaton nem szabad veszekedni! — Élénk derültség.) Zsirkav képviselő urnák sincs jogra közbeszólni. Szeder képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Amikor vallási kérdésről, a vallásnak a szociáldemokrata párthoz való viszonyáról beszélünk, kijelentem, hogy meggyőződésemet hosszú és komoly tudományos munka után nyertem. (Láng János : Ugyan, ne beszéljen tudományosságról !) Amikor meggyőződésemet a vallási kérdésekről leszögezem, különbséget teszek a hivatalos egyházi és a valódi kereszténység között, mert ne méltóztassék túloldali igen t. képviselőtársaim azt gondolni, hogy Krisztus szegény apostolai, az ácslegények, a hajóslegények, (Lendvai István: Azok szegények voltak!) akik Krisztusnak követői voltak és Krisztus tantételeit akarták az életben valóra váltani, akként képzelték volna el a kereszténységet, mint ahogyan ez megvalósittatik. (Sütő József : Forradalmárok voltak ! — Lendvai István : De úgysem képzelték, ahogyan 1918-ban és 1919-ben maguk csinálták !) Griger képviselőtársam a napokban nagyon tárgyilagosan a szemünkre vetette, hogy mi a materialista filozófia elvének alapján állunk, és ez olyan különbség, amely a mi utunkat örökre elválasztja egymástól. Mi, ierenis, a materialista filozófia elvi álláspontján állunk, de ezt nyiltan és becsületesen meg is mondjuk. Nem mondja mes: azonban ezt az egyház. De ha a tényeket nézzük és vizsgáliuk, ha meg akarjuk fogni a valóságot, azt látjuk, hoa^y a hivatalos egyház nemcsak a materialista filozófia elvi álláspontján áll, (1>ndvai István: Az egyház sohasem áll materialista alapon, csak méltatlan szolgái!) hanem azt gyakorlatilag meg is valósítja. (Láner János : Melyik egyházra érti ?) _ Majd beszélek róla. (Láng János : Látja, elárulja ma-