Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

182 A nemzetgyűlés 308. ülése 1924. évi június hó 27-én, pénteken. tését, és pedig mindig magasabbra, mint amennyi a gyáriparosoknál volt, eltekintve attól, hogy a székesfőváros olyan kedvezményeket is ad munkásainak, amilyeneket semmiféle más vállalat nem ad. Hogy csak egyet mondjak: a székesfőváros munkaruhát is ad munkásainak ; tessék ennek a munkaruhának az értékét órákra elosztani és akkor kitűnik, hogy a munkaruha óránként legalább 100 K. többletet jelent. ; Kabók Lajos: És 200.000 koronát keres egy jó szakmunkás egy héten ! Tessék most megítélni, hogy milyen ott a helyzet !) Én a munkanélküliség ellen azt a megoldást szeretném ajánlani, amelyre tegnap olyan ékes szavakkal mutatott rá Grimer Miklós igen t. képviselőtársam hogy igenis a kormánynak kötelessége közmunkákról, munkaalkalmakról gondoskodni, (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) kötelessége gondoskodni a munkásságnak munkához való juttatásáról. A kormánynak, amikor látja az általános ipari pangást, amikor látja a munkanélküliség ijesztő számadatait, kötele: sége gondoskodni arról, hogy ezek a munkanélküliek munkát találjanak és hogy most, amikor derekán vagyunk a munkaidőnek, ne legyen dolgos kéz, melyben ne lenne szerszám, ne legyen dolgos kéz, amely ebben az időben kénytelen lenne tétlenségre kárhoztatva lenni. (Kabók Lajos: Pedig öt év óta eiég sok van!) Mert az a megoldás, amelyet önök propagálnak, hogy t. i. az állam munkanélküli sígélyt juttasson a munkanélkülieknek, nekünk nem kell. (Kabók Lajos: Adjanak munkát!) Nekünk nem kell a szervezett mnnkakerülés, (Helyeslés jobbfelöl.) nekünk nem kell az a rendszer, amelyet önök akarnak. (Pikier Emil : A szervezett demagógia kell önöknek ! — Zaj) A munkanélküli segély osztása nem az államhatalomnak, hanem igenis a szakszervezeteknek a feladata. (Vanczák János : Minden tisztességes államnak kötelessége és meg is csinálja ! — ltothenstein Mór : Ki az oka a munkanélküliségnek? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kerek. Petrovácz Gyula: A munkanélküliségnek egyik oka az, hogy minden egyes gyári vállalat forgótőkéjet a tőzsdére vitte cs elspekulálta A munkanélküliség előidézéseben jelentős része van annak, hogy elvonták a termelő tőkét a munkától, elvonták a tőkét a termeléstől tulajdonképeni rendeltetésétől és a spekuláció céljaira fordították (Rotlienstein Mór : A kormány politikája volt az oka ! — Pikier Kiuil: M'ért támogatja azt a kormányt, amely ilyet tűr?) En a munkané kuli segélyek dolgát átutalom a szakszervezetek illetékességének körébe; méltóztassanak azokból a horribilis bevételekből, amelyek a szakszervezetekhez befolynak, legalább morzsákat juttatni a munkásságnak! (Farkas István: Meg is csinálják, jobban, mint a főváros ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Én végtelenül szeretném, ha az urak megcáfolnának engem ; végtelenül szeretném, ha az urak közül felállna valaki és részletes, szakszerű és ellenőrizhető kimutatást terjesztene a nemzetgyűlés elé arról, (Farkas István: Elmondtuk százszor !) hogy a szakszervezetek hova fordították bevételeiket és hogyan osztották ki azokat a munkások között, mert ez lenne az önök kötelessége. (Farkas István : Az ellenőrzési bizza csak a munkásokra ! — Kabók Lajos : A közgyűlések mind a rendőrség jelenlétében folynak le s ott beszámolunk mindenről! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget). Csendet kérek, képviselő urak. Petrovácz Gyula: Azokon a gyűléseken az olyan kellemetlenkedő kárdezősködőket, mint amilyen most cn vagyok, az urak sokkal könnyebben elhallgattathatják, mint engem, röviden kidobják őket. (Kabók Lajos : Ott szólásszabadság van !) Köszönöm én azt a szólásszabadságot. Ott is vannak kellemetlen kérdezösködők, akik érdeklődnek ezek után a dolgok után (Vanczák János : Nincsenek !) Ott is vannak olyan kérdezösködők, mint én, csak ott az urak könnyebben elbánnak velük. (Pikier Emil : Tessék ezt nyilvánosan a munkásoknak megmondani, majd megkapja a választ ! — Varsányi Gábor : Az elevenükre tapintott I — Zaj.) En tehát követelem önöktől, hogy ne beszéljenek mindig Zalaegerszegről, ne beszéljenek mindig a numerus claususról, ne beszéljenek mindig az emigráltakról, az atrocitásokról . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szabőky Jenő közbeszól.) Elnök : Szabóky képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. (Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni (Szabóky Jenő ismét közbeszól.) Szabóky képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne méltóztassék közbeszólni. (Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat is másodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Petroyácz Gyula : ... ne beszéljenek mindig a numerus claususról és más, a munkásságnak teljesen idegen kérdésekről, hanem beszéljenek egyszer szakszerűen.a szakszervezetek működéséről. (Farkas István : Ön nem ért hozzá ! Mit beszél ? — Zaj.) Mindaddig azonban, amig az urak erről nem beszélnek, addig nincs joguk itt a többi kérdésekről beszélni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Beszéltünk és fosunk is beszélni azokról ! Ez az önök fajvédelme !) Én azt mondom, hogy azért nem várhat a munkásság semmit a szakszervezetektől, mert a szakszervezeteknek nincs meg az erkölcsi alapja, (Zaj és ellenmodások a szélsőbaloldalon.) hiányzik az az alap, amelyen egyedül lehet csak szociális kérdéseket megoldani, hiányzik a kereszténj- alap. (Farkas István: Több van bennük, mint magában! —Pikier Emil: A keresztény munkások miért jönnek mégis hozzánk, miért nem mennek önökhöz ? — Zaj.) Elnök (csenget/: Csendet kérek. Petrovácz Gyula: Grieger igen t. képviselőtársam e tárgyban néhány találó idézetet olvasott fel tegnap. Engedjék meg, hogy én ezeket egy idézettel kiegészítsem és citáljam Decurtin egy mondását, aki azt mondta (olvassa) : „Die sociale Frage wird im Zeichen des Kreuzes gelöst, oder sie wird nich gelöst", vagyis : „A szociális kérdést vagy meg lehet oldani a kereszt jegyében, vagy egyaltalába nem lehet megoldani.' (Farkas István : Láttuk, hogy ezer éven át hogyan oldották meg ! — Rotlienstein Mór : Csakhogy nem tudják, hog3

r melyik az igazi keresztény alap ; ann3dféle keresztény van ebben a Házban. — Szabóky Jenő : Hányféle zsidó van ? — Pikier Emil közbeszól). Elnök: Pikier képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Petrovácz Gyula: Sohasem fogom elfelejteni, amit évekkel ezelőtt egy gyűlésen Wolff Károly igen t. pártvezérem mondott : „Nekem nincs más szocializmusom, mint Krisztus evangéliuma". Nekem sincs más szocializmusom. (Helyeslés a balközépen.) A keresztény evangéliumban benne van mindaz, amit ez a kérdés magában felölel. Amivel az urak a szociális kérdést még felsallangozzák, minden más, csak nem munkásérdek, minden más csak nem a munkásság jobblétének az érdeke. (Varsányi Gábor: Csak' sallang!) Es látom, hogy ez a rendszer, ez a keresztény gondolat erősbödni kezd. Hiszen az urak lapja még három nappal ezelőtt is borzasztó fenhéjázóan beszelt a győri választásról, olyan biztosra vették önök jelöltjük győzelmét : (Pikier Emil : Ki kapta a legtöbb szavazatot? Bernolák talán több szavazatot kapott?) A szociáldemokrata párt kevesebb szavazatot kapott, mint a többi párt. (Varsányi Gábor : Ez igaz ! — Pikier Emil : Jó kis okoskodás !) Ha a szociáldemokrata párt több szavazatot kapott volna,