Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

Ä nemzetgyűlés 308. ülése 1924 szerkezethez. De engem ez nem altérai. Annak a munkástestvéremnek is, aki a szociáldemokrata párthoz tartozik, mindig készséggel állok rendelkezésére, minden keresztény testvéremet egyformán nagyrabecsülöm és ha" tudok rajta segíteni, én vagyok a legboldogabb ha segíthetek rajta. Engedjek meg, hogy ezeknek a számtalan panaszai közül egynéhányat itt felemülsek. Egyik végleien panaszuk az ö jobbágyságuk, mert 18J8-ban csak a parasztokra nézve szüntette meg a jobbágyságot a törvényhozás, a munkások jobbágysága még ma is fennáll. Mik a jobbágyság kritériumai? (Zaj.) A helyhezkölöttseg, urijog és dézsma. Sajnos a magyar munkásság mind a három jobbágyság terhe alatt nyög. (Ugy van! a balközépen.) Az első a helyhezkötöttség. A mag3'ar munkás nem oda megy dolgozni, ahova akar, hanem oda, ahova őt a szakszervezet bedirigálja, és akárhogy nem konveniál neki az a hely, akárhogy iparkodik is onnan szabadulni, képtelen onnan eljönni, ha egyszer őt odautalták. A munkaközvetítést teljesen lefoglalta magának a szakszervezet és így a munközvetités joga révén ő a munkást helyhez köti. Épen ugy nincs meg a szabadköltözködési joga sem, amint nem volt meg annak a jobbágynak és ép ugy helyhez van kötve, mint helyhez volt kötve a jobbágyság. (Kabók Lajos : Miért nem beszél a munkáltatókról egy kicsit?) — Zsirkay János: Nagyon sokat fogunk még azokról is beszélni !) Melyen t. képviselőtársam, ép az előbb beszéltem a munkaitatókról, a bankok és vállalatokról. (Zsirkay János : Majd ismertetjük, hogy a zsidó nagybankok gyáraiban milyen helyzet van ! — Rothenstein Mór : És a keresztény uzsorásoknál ? — Lendvai István : Uzsorás és uzsorás között nem ismerünk különbséget, sőt az uzsora a kereszténynél még nagyobb bűn. —Zaj. Elnök csönget.) Az urijogot gyakorolják velük szemben az úgynevezett bizalmiak. Akkora urijoga a földesúrnak sohasem volt, mint amekkora urijogot a bizalmiak a gyárban gyakorolnak a munkással szemben. Vigyáznia kell annak a munkásnak, hogy valahogy ferde szemmel ne nézzen rá az a bizalmi, mert akkor vége van neki. Vigyáznia kell, hogy olyasmit ne tegyen, ami a bizalminak tetszését meg nem nyeri, mert akkor üldözésnek, kenyértől való megfosztásnak van kitéve. Ez a teher az, amely miatt a legtöbb panaszt hallom a szervezett, de keresztény munkások részéről. No és a dézsmáról is beszélek. (Rothenstein Mór: Ez fáj, a dézsma. - Lendvai István: Miért fáj önöknek, ha a munkáskérdésről beszélünk ! ?) Ezelőtt harmincadot kellett fizetni a jobbágynak s most ez a szegény szervezett munkás ennél sokkal nagyobb hányadot fizet. (Erdélyi Aladár: Csak kilencedet és tizedet fizettek ! — Barthos Andor : Ugy van, azért nevezték dézsmának, decimának !) Köszönettel tudomásul veszem a felvilágosítást, de akkor azt mondom, hogy ugyanez a décima van most ott meg, mert hiszen az a szakszervezeti járulék, az a pártadó, a kötelező Népszava előfizetés, amely a szegény munkást sújtja, igen terhes adó a munkásságnak. (Rothenstein Mór : Ez fáj maguknak ! De ez még soká fog maguknak fájni ! — Zsirkay János: No, nem nagyon sokáig!) A legtöbb munkás erről panaszkodik. Az fái nekik, hogy ezeket a jelentős összegeket is, amelyeket mint dézsmát kénytelenek leadni, elvonják a családjuktól akkor, amikor ugyanez a szakszervezet... (Folytonos ,nagy zaj a jobb- és a baloldalon. — Erdélyi Aladár : És az elszámolás:? — Varsányi Gábor: Az hiányzik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek,képviselő urak mindkét oldalon. (Szeder Ferenc közbeszól.) Szeder Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Szeder Ferenc ismét közbeszól.) A képviselő urat másodszor kérem, tessék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Kabók Lajos közbeszólj Kabók Lajos évi június hó 27-én, pénteken. 181 képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Kabók Lajos ismét közbeszól.) Kabók képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. (Rothenstein Mór: Csak hazudjon tovább!) A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. Petrovácz (íyula : A másik dolog, ami miatt a legtöbb panaszt hallom, az, hogy a munkásságnak, különösen az ipari munkásságnak fizetése, bérviszonyai messze alatta maiadnak az aranyparitáson, holott az élelmiszerek ára és a megélhetési viszon3

r

ok messze az aranypaiitás fölött vannak. Ez kétségtelenül jogosult panasz és sajnos, olyan helyzetben van ma a munkásság, hogy ezen nem tud segíteni, nem pedig azért, mert a szakszervezetben nem találja meg a maga támaszát jogos igényeinek kielégítésében. (Kabók Lajos: Azért, mert elnyomják őket a főváros üzemeiben.) Elnök : Kabók Lajos képviselő urat folytonos közbeszólásai miatt kénytelen vagyok rendreutasítani. (Rothenstein Mór közbeszólj Rothenstein képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Petrovácz Gyula: Bocsássanak meg a mélyen t. képviselő urak, ha mi is merünk munkáskérdésekről beszélni. Azt hiszem, ezt a kérdést önök nem sajáíitották ki a maguk részére. Én is képviselek munkásokat itt és jogom van az érdekükben beszélni. (Helyeslés a jobboldalon. — Rothenstein Mór: Azért nem kell gyanúsítani!) Ha helyesek a ministerelnökségnek azok az adatai, amelyeket a szakszervezeti járulékokról vezet, akkor az én legutolsó információm szerint havi tiz milliárd koronát tesznek ki azok az összegek, amelyeket a munkásság ezen a címen lefizet. (Nagy zaj és felkiállások jobbfelöl : Hallatlan ! — Tanczák János : Sőt sokkal többet ! — Szeder Ferenc : Mondja meg, mennyit keres az összmunkásság egy héten keresztül Magyarországon ? Őrület ilyesmit beszélni ! — Vanczák János : Nem mondaná meg, hogy mennyi kereseti adót vonnak le tőlük hetenként ? — Kabók Lajos : És mit csinálnak azzal a kereseti adóval ? — Szeder Ferenc : Hogy lehet ilyen borzasztó dolgokat állítani '?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! (Varsányi Gábor: Nagy a jövedelem, könnyű uraskodni! Sok jó igavonója van árnak a pártnak !) Varsányi Gábor képviselő urat kérem méltóztassék csendben maradni! (Farkas István: Annak legalább hasznát veszik a munkások, de amit a városnak befizetnek, annak nem !) Petrovácz Gynla: Bocsánatot kér:k, én előrebocsátottam azt, hogj

7

: ha helyesek azok az információk, melyeket a ministerelnökségnek ebből az osztályáról kaptam. Én azt látom, hogy az aranyparitásos fizetéshez való eljutásig még óriási ut van. Óriási ut van azért, mert tulajdonkép egy általános ipari pangás középpontjában vagyunk. Az általános ipari pangás pedig odaviszi a gyártulajdonosokat, hog}

7 kénytelenek lélszámapasztással élni, kénytelenek leapasztott létszámmal do gozni, mely leapasztott létszám melleit napirenden vannak a tömeges elbocsátások és ebből folvólag a munkanélküliség ma Budapesten olyan óriási, mint talán még sohasem volt. — Farkas István : És a főváros nem tesz semmit ellene !) A székesfőváros üzemei teljes erővel működnek ; ott nem hallottam munkaselbocsálásról és létszámapasztásról, sőt arról sem hallottam, hogy a székesfőváros valaha is kevesebbet fizetett volna, mint amennyit a Gyáriparosok Országos Szövetsége fizet. (Zaj.) A székesfőváros üzemeinél mindig feltétlenül magasabb órabéreket fizetnek a gyáriparosok által fizetett munkabéreknél. (Klárik Ferenc : Ez is valótlanság!) Tagja voltam 1923-ig a munkasügyi bizottságnak, és igy tudom és állítom, hogy 19.'3-ban 12 izben emeltük az ipari munkásság fizeNAPLŐ xxv.