Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

A nemzetgyűlés 308. ülése 1924. csekély erőmhöz képest megmélyiteni törekszem. A tanácsadók rosszak. Felhozhatnék példákat, melyekkel ezt az álláspontomat igazolom. (Hall­juk ! a szélsőbaloldalon.) Csak a legutóbbi Margit­szigeti vitézi avatásokra gondolok. Ott provo­kálták — csak ezt emelem ki, — hogy a Vitézi Szék alkotmánya teljesen ki van építve. Hogyan lehet ilyent feltűnés nélkül megállapítani akkor, amikor az ország alkotmánya úgyszólván a leve­gőben lóg ? Lehet-e egy uj szervezetről, amely a maga erejét, törvényességét csak az alkotmány­ból merítheti, ezt mondani ? Hiszem, hogy a kor­mányzó ur ettől is távol áll. Ezt szintén a kör­nyezet tette. A környezete továbbment azon az ünnepélyen. Pogány imádságot mondott a Vitézi Szék széktartója, egy testőralezredes ur. Vissza­ment Koppányhoz . . . (Zsirkay János : Talán lovat áldozott ?) Nem, csak előimádkozta, tisztelt képviselőtársam a következő imát : »Tisztelet adassék az egy igaz Istennek, akit a mi őseink Hadúrnak neveztek.« (Zsirkay János : Ez csak helyes !) Ezt az imát semmiféle vallás nem ismeri el, legfeljebb a pogányok ; pogány eredetét nem is lehet kétségbe vonni. Oknyomozó történet sem kell hozzá. (Farkas István : Most, a keresztény kurzusban térünk át a pogányságra !) Ezt az imát a magyar hadsereg tagja nem mondhatja el abban az országban, ahol a szent korona misz­tériuma, annak hagyománya, szelleme kell, hogy uralja a magyar közvéleményt. Mi ragaszkodunk a szent hagyományban foglalt jogainkhoz ; ra­gaszkodunk a szent korona szelleméhez, mert a nemzet minden dicsősége és minden kálváriája ehhez a szent koronához fűződik. Remélem, hogy ez a lealázott ország még nagy, erős és hatalmas lesz a szent korona jegyében. (Igaz! Ugy van! a balközépen.) Tiltakozom tehát szerény szavammal mint epigon az ellen, hogy ilyen imádságot mondjanak el a Vitézi Szék vitézzé avatásának ünnepélyén, mert ezzel sértjük minden^ vallás kegyeletét, minden vallás felfogását. Általában ugy kell viselkednünk, olyan magatartást kell követnünk a kormányzó úrral szemben, hogy magas szemé­lyiségéhez, magas közjogi állásához sem a dicséret, sem a gáncs fel ne érhessen. Nem helyeselhetem tehát azt sem, ha politikai pártvacsorán — akár a ministerelnök ur is, aki iránt én tisztelettel és meggyőződéses devócióval viseltetem — fel­köszönti a kormányzó urat, mintha ő csak az egységespárté volna, mintha őt a pártja patro­nátusának lehetne tekinteni. (Zsirkay János : Kisajátítják I Szolnokon megmondta a' minister­elnök ur, hogy ő benne van a legnagyobb erő. A népben nincs is gyökere a ministerelnök urnák. Ő ezt nagyon jól érzi. — Zaj a jobboldalon. — Hedry Lőrinc : Csak Zsirkaynak van ! — Zsirkay •János : Azt bizza rám, ez nem idetartozik. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Zsirkay János : Szolnokon megmondta, hogy legnagyobb ereje felülről van. — Saly Endre : Melyik népben nincs gyökere ? — Zsirkay János : Egyik­ben sincs !) Strausz István : Meg vagyok győződve, hogy az én rapszodikus megjegyzéseimet nem fogja félreérteni a közvélemény, a nemzet. Nem is folytatom. Szemlélődhetném e téren tovább is, (Zsirkay János : Szemléld meg a Ripka­vacsorát ! — Egy hang jobbfelől : Jól főztek ott ! — Zsirkay János : Nagyon rosszul főztek ! Nagyon fogja nyomni a ministerelnök ur gyomrát!) de azt hiszem, már az eddigiekből is megállapíthatom, hogy ebben a kormányzatban annyi »a kétértelmű­ség, annyi a fogyatékosság, annyi a zökkenés, sőt annyi a hiba, hogy én a kormányzat iránt bizalmat jelentő indemnitási törvényjavaslatot nem évi június hó 27-én, pénteken. 173 szavazhatom meg. (Helyeslés a baloldalon és a balközépen.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Petrovácz Gyula ! Petrovácz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi ülésen Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam meg­lehetős éles támadást intézett a keresztény nemzeti gazdasági párt ellen abban az értelemben, hogy a keresztény nemzeti gazdasági párt még bűnö­sebb a kormány esetleges, ő szerinte fennálló bűneiben, mint az egységespárt, még pedig azért, mert a keresztény nemzeti gazdasági párt — amint szónokainak előadásából látszik — teljesen látja az egyes kormányzati hibákat, sőt szónokaival azokat itt a nemzetgyűlésen fel is fedi és mind­ennek ellenére szavazatával legtöbbször a kormány mellett foglal állást. (Rothenstein Mór : Ez igaz !) Ez a beállítás csak azok előtt látszik igaznak, akik a keresztény nemzeti gazdasági párt önállóságá­nak létjogosultságát el nem ismerik, akik nem ismerik azt a logikai alapot, amelyen a keresztény nemzeti gazdasági párt áll. A keresztény nemzeti gazdasági párt arra a célra jött létre, hogy a keresztény elkölcs és nem­zeti gondolat alapján állva, (Drozdy Győző : Meg­adták neki ! Derültség a baloldalon.) iparkodjék a kormányzat szekerét a balra való kanyarodástól visszatartani, (Lendvai István : Elkanyarodott a budai restibe !) iparkodjék lehetőleg jobbfelé vezetni ezt a kormányt és mint egy, a kormánytól és ellenzéktől is teljesen független, önálló párt, minden egyes kérdésben megszabja az ő maga­tartását aszerint, amint az előtte fekvő javaslat az ő pártprogrammjával megegyezik vagy nem egyezik meg. Ebben minket sem jobbról, sem balról jövő ugratás nem fog meggátolni, mi mara­dunk ezen az általános alapon, mert ezen az alapon minden alkalommal módunkban van azo­kat a kormányjavaslatokat, melyek pártunk Programm jávai megegyeznek, támogatni, azokat a javaslatokat pedig, amelyekben bizonyos, a pár­tunk programmjávai ellentétes vonásokat veszünk észre, megjavítani, befolyásunkkal és felszólalá­sainkkal lehetőleg programmunknak megfelelőkké tenni. (Strausz István : Nem igen látjuk !) És módunk van azokat a javaslatokat, amelyeket rossznak tartunk erről a helyről is elutasítani és (Drozdy Győző : Megszavazni !) azok megszava­zását megtagadni. (Drozdy Győző : Ilyen még nem igen fordult elő ! — Gömbös Gyula : Ez isme­retlen a parlamentben !) Ha ez még nem fordult elő, annak egyetlen magyarázata az, hogy mi még mindig tudtunk a bizottságokban megfelelő olyan munkát kifejteni, ami szükségtelenné tette számunkra azt, hogy itt a nyilvánosság előtt, a plénumban forduljunk a kormány ellen. (Zsirkay János : Pedig hogy vágyik arra Vázsonyi és Rassay, hogy elfoglalják a helyüket !) Voltak itt mái­esetek, amikor a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt tagjai nem szavaztak feltétlenül együtt a kormánnyal és lesznek ilyen javaslatok még, amennyiben a kormány iránya további balfelé irányuló tendenciát mutat. Épen azért előttünk végtelen komikusak azok a felszólítások, hogy menjünk ellenzékbe, hogy lépjünk ki az egységes pártból, mert hisz mi az egységes pártban soha benn nem voltunk, mi egészen függetlenek vagyunk, tudunk akár a kormánynak tetsző, akár a kormánynak nem tetsző működést kifejteni. Ezt semmi egyéb nem fogja előttünk meghatározni, mint egyes­egyedül pártprogrammunknak körvonalazott té­telei, amely pártprogrammunk alapján állva, a kormány javaslataival szemben akár igennel, akár nemmel szavazva, állást tudunk foglalni. (Rothenstein Mór : Majd meglátjuk a fővárosi választások után 1) Rá fogok térni, mélyen t. NAPLÓ xxv. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom