Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

A nemzetgyűlés 308. ülése 1924. latomnak indokolását és magát a határozati javaslatot. (Felkiáltások a balközépen, és a baloldalon : Hol vannak most ?) Nem értem Î Nem érdeklik őket ezek a nagyfontosságú közérdekű kérdések ; ugy látszik, ezek nekik unalmasak. Hogy mi történt ezzel a határozati javaslatommal, azt nem tudom, azt csak az elnök ur tudhatja. Én csak azt tudom, hogy ide tárgyalás alá nem került. Én benyújtottam. Hogy hová lett és miért nem került döntés alá, arra nézve csak az igen t. elnök ur adhatna felvilágosítást. Elvárom most, nem ellenzéki képviselő társainktól, hanem az egységespárt minden egyes képviselőjétől, hogy most is tapsoljanak az én fejtegetéseimnek, velem együtt követeljék, hogy a kormány haladéktalanul terjessze be a részletes költségvetési előirányzatot, ha pedig ezt nem tudja tenni, adja elfogadható magyarázatát a beterjesztés akadályának. (Helyeslés a balközépen.) T. Nemzetgyűlés, ki kell térnem egy jelenségre, amelyet a kormánynál észlelünk. Arról értesültem, hogy a kormány az 1923/24. évről beterjesztett ide egy költségvetési előirányzatot. Utána jártam és nagynehezen meg is találtam, kint a főigazgató urnái. (Mozgás. — Kiss Menyhért : El van rejtve 1) Kérdem, miért terjesztette ezt be* Az 1923/24. költségvetési év már lezárult. És ha beterjesztette, miért terjesztette be ugy, hogy egyetlenegy példányt küld ide a sommázatból és azt leteszi, mondjuk a Ház asztalára, hogy ezen az alapon foglaljunk állást ennek a költségvetési előirányzatnak jóváhagyása, megszavazása kérdésében. Ez az eljárás, amelyet a kormány meg akar honositani, ellenkezik a házszabályokkal, ellenkezik az országgyűlések és nemzetgyűlések eddig követett gyakorlatával és a költségvetési jog szempontjából teljesen tarthatatlan. Hiszen a legkisebb törvényjavaslatot — még egy kis mentelmi esetet is — kinyomat a nemzetgyűlés és mindegyik képviselő kap egy példányt, hogy érdemlegesen állást foglalhasson. Most a költségvetés tárgyalása annyira sülyedt, hogy egy példányt adnak belőle, abban sincsenek benne az egyes tárcák részletes adatai. Csak egy nagy általánosságban tartott előirányzat ! így nem lehet érdemlegesen tárgyalni. Én tovább is fejtegetném ennek következményeit, de minket ellenzékieket abszolúte nem érdekel az, hogy az 1923/24. évi költségvetésben mi van! (Meskó Zoltán: Zárszámadásokat kérünk !) Nem is mondja a kormány, hogy miért terjesztette be utólagosan ezt a költségvetési előirányzatot. Ugy ahogy azt beterjesztette, egy alkotmányosan gondolkozó képviselő számára az csak egy papirrongy. De az eljárásból, amelyet a kormány követ, precedens válhatik. (Ugy van ! a balközépen. — Forster Elek : Azt akarják !) Legközelebb a rendes költségvetésből, kellő időben beterjesztett költségvetésből is letesznek egyetlen példányt az asztalra és azt akarják majd, hogy ez alapon meginduljon az érdemleges tárgyalás a költségvetés ügyében. Még a pénzügyi bizottságba sem viszik I A régi időben, hogy volt? Nagy expozét mondottak a ministerek, amelyben ragyogott a magyar pénzügyi tudomány, külföldön és mindenütt bizalmat ébresztett a magyar gazdasági viszonyok iránt, bizalmat ébresztett itt az országban, felfokozta a munkakedvet és maga az expozé irányította ugy a magán- mint a közgazdaságot az egész vonalon. Ez az expozé annak idején nagy esemény volt, ( Meskó Zoltán : Akkor itt voltak az összes ministerek és válaszoltak !) amelyet várt a legkisebb falu minden egyes gondolkozó polgára és ehhez szabta azt, hogy ebben az országban mivel kell főleg foglalkoznia, mily elveket kell követnie a maga háztartásában, amely bizonyos vonatkozásokban mindig az államháztartás beévi június hó 27-én, pénteken. 167 rendezkedéséhez alkalmazkodott. (Meskó Zoltán : Most csak inspekciós ministerek vannak !) Most elmaradt az expozé, holott épen most volna erre szükség, mikor ez az ország annyira beteg, hogy azt hittük : belepusztul a betegségébe. Most lábbadozik, szükség volna talpraállitására, szükség volna járni tanulásra, szükség volna az útmutatásra, mit is csináljanak az egyes polgárok, az adófizetők. Erre a mostani pénzügyminister ur azt feleli, tessék fizetni a polgároknak, egyébbel egyáltalán nem törődik. (Meskó Zoltán : Itt sincs az indemnitás tárgyalásánál a pénzügyminister í) Egész berendezkedésünk megváltozott ebben az országban, illetőleg meg kellene változnia, és a viszonyokhoz kellene mérni az összes berendezkedést. Erre lenne hivatva az expozé. Mit csinál most a pénzügyminister ur? Egyszerűen letesz egy előirányzatot a Ház asztalára, amely előirányzatot az idő már túlélte. Ezt akarja velünk megszavaztatni és jóváhagyatni. Én most csak a tárgyalási mód ellen teszek kifogást és nagyon kérem a t. elnök urat, jelentse ki, hogy ez igenis házszabályellenes, az eddigi minden gyakorlattal ellenkezik s vonja le ebből azt a konzekvenciát itt a nemzetgyűlés előtt, hogy a pénzügyminister beterjesztési módja precedensül nem szolgálhat. Ha ez megismétlődhetnék precedens alapján a rendes költségvetések előterjesztésénél, akkor ez egyenesen csiny lenne a költségvetési jog hatályos gyakorlása ellen. Bizom abban, hogy megért engem az igen tisztelt elnök ur. Nagyon sajnálom, hogy annakidején nem utasitotta vissza a kormánynak ezt az eljárását, amely, mondom, nemcsak a házszabályokkal, hanem alkotmányunk alapelveivel is teljesen ellenkezik. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon és a balközépen.) Az 1922/23. évi költségvetési előirányzatról van szó, amelyet jóvá akar hagyatni a kormány, de elsősorban a pénzügyminister ur. Hogy állunk ezzel. A laikus is megért, az év végén vagyunk, költségvetésre abszolúte nincs szükség. Mit tett eddig a kormány, milyen alapon vezette az 1923/24. költségvetési évben az államháztartást. (Lendvai István : Fehér egeret szültek a hegyek !) Vezette az 1922. évi XXXII. és az 1924. évi I. tcikkben kapott külön felhatalmazások alapján. (Meskó Zoltán: Máról-holnapra !) Mi foglaltatott ezekben a felhatalmazásokban ? Az, hogy tartsa a kormány irányadónak az államháztartás vitelénél az 1922/23. évi költségvetési előirányzatot. Most egyszerre jön a kormány és azt mondja : Én a zárszámadást más alapon akarom szerkesztetni, mint amily alapon vinnem kellett. Mit jelent ez ? Ez annyit jelent, hogy a kormány már előre biztositani akarja magának a felmentvényt, meg akarja a felmentvény biztosítékait szerezni. Ezért jön utólagosan az 1923/24. évi költségvetési előirányzattal, hogy a zárszámadásra a felmentvényt magának biztosítsa. Ha ezt megszavazza a nemzetgyűlés, akkor az 1923/24. évi zárszámadási adatokkal megteheti csoportosítás tekintetében a kormány, ami neki jólesik. (Lendvai István : Én is szeretem, ha a bíróság felmentvényt ad !) A kormány még tovább is megy, ( Meskó Zoltán : Bár már egészen menne !) és ha olyan utalványozási intézkedéseket tett, amelyek tételes törvényekbe ütköznek, akkor jön és az indemintás tárgyalása során felmentvényt kér a törvénybe ütköző utalványozásokra nézve előzetesen. Példa van rá ebben az indemnitási törvényjavaslatban. Tudjuk, hogy az 1920 : XI. te. eltiltotta a kormányt attól, hogy állami, vármegyei, vagy államvasuti tisztviselőket kinevezzen. Ezt a tilalmat 1924-ben a kormány felfüggesztette és minden tárcánál, a tárcák minden igazgatási ágánál kinevezéseket foganatosított. Ez bejelenti és egyszerűen felmentést kér, 24