Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-307
162 A nemzetgyűlés 307. ülése 1924. engedélyt, mert csak pénzért lehetett kapni!) Emlékeztetni akarom azonban a t. képviselő urat arra, hogy a hozzájuttatott kérelmeket nyiltan, egyenesen és őszintén láttamozási záradékkal láttam el, mely ugy szólott, hogy: a kérelmet melegen pártolólag előterjesztem és a kérelmekhez kísérőleveleket is irtani. (Mayer János: Sajátkezüleg nyújtotta át és élőszóval ^ pártfogolta!) Volt olyan kérelem is, amelyet sajátkezüleg nyújtottam át. (Zaj a jobboldalon. — Rupert Rezső: A képviselőnek kellett a kisembereket pártolnia, mert különben csak pénzzel lehetett kiviteli engedélyt kapni. — Berki Gyula: Előkelő emberek is voltak!) Majd ha a t. képviselő ur olyan váddal tud engem illetni, hogy valamelyik kérvényezővel valamilyen anyagi összeköttetésben álltam volna, akkor lesz joga a képviselő urnák ahhoz, (Mayer János: Ezt kérem én öntől !) hogy követelje, hogy pusztuljak el innen, a közélet szinteréről. Addig azonban, amig havonta 30—40 levelet továbbitok az ország minden részéből felelős ministereknek elintézés végett és többnyire olyanokat, amelyeket az ország legkülönbözőbb részeiből, általam személyesen nem is ismert emberek küldenek hozzám, engem az ilyen megjegyzések nem bánthatnak. Most már tudom t. képviselő ur, hogy nagyatádi Szabó István miért nem tett eleget azon követelésünknek, hogy a kiviteli ügyekben közbenjárt összes képviselők névsorát tegye le a Ház asztalára. (Bessenyey Zénó: Szilágyira való tekintettel!) Tudtam, hogy én_is köztük vagyok, mert én is pártoltam, közbenjárva, ilyen kérvényeket, de látni akartam, hogy ki milyen kérvényt támogatott. Ehhez azonban nekünk módot nem adtak, hanem, ugy látszik, rezervában tartották ezt a kérdést, hogy abban az esetben, ha majd valaki önökre konkrét panamát akar bizonyítani, ezzel válaszoljanak. (Felkiáltások a jobboldalon: Hol a bizonyítéka— Rupert Rezső: Elég bizonyíték az, hogy egy gyilkos kiviteli engedélyt kapott! — Zaj.) Nyugodt a lelkiismeretem a tekintetben, hogy olyan kérelmeket támogattam, mint amilyen pl. az árpatermelőké volt, — talán erre céloz a képviselő ur — akik azért kérték segítségemet, mert az volt a gyanújuk, hogy a sörgyárosok hatalma befolyásolni fogja az árpakivitelt. Ilyen kérvényt igenis támogattam s fogok holnap is, holnapután is és azután is támogatni, de az illetőktől én sem kortes-szolgálatot és segítséget nem fogok kérni, sem pedig velük semminemű összeköttetésbe nem fogok lépni. (Helyeslés balfelöl. — Mozgás a jobboldalon.) Áttérve ezek után a Katona testvérek dolgára, amire egyedül kíváncsi a t. képviselő ur, — minthogy nem akarom a t. Nemzetgyűlés figyelmét hosszasan igénybevenni, (F. Szabó Géza : Látjuk!) — mindössze a következőkre kívánok rámutatni: Itt vannak az Országos Földbirtokrendező Biróság eredeti Ítéletei a kezemben, itt van azoknak indokolása. (Mayer János : Mi közöm nekem ahhoz?) Ebből kétségtelenül meggyőződhetik mindenki arról, hogy ugy van minden, ahogy mondtam. Egy birtokeladás történt: Tóth Ferenc nevű milliárdos gazda, — aki annak ellenére, hogy csizmában jár, mégis milliárdos, — eladta 150 holdas birtokát, a szintén csizmában járó, de szintén milliárdos Katona testvéreknek. Megtudta ezt a földmivelésügyi minister, rátette a kezét a birtokra, és elővételi jogot biztosított magának. Az Országos Földbirtokrendező Biróság az első ítéletet akkép hozta meg, hogy a birtokot a maga egészében igénybe vette. Ekkor azonban közbeléptek a protektorok és a földmivelésügyi minister átirt az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. (Zaj a jobboldalon.) Itt van az ítélet, évi június hó 26-án, csütörtökön. az bizonyítja. (Mayer János: Kik voltak azok a protektorok? Arra vagyok csak kiváncsi! Egyébként mi közöm nekem mindezekhez?) Abból következtettem, hogy ön a protektor. (Zaj és derültség a jobboldalon. — Mayer János: Ja ugy? Köszönöm szépen, t. képviselő ur! — Ön most már mindent elmondott, akár le is ülhet! — Horváth Zoltán: Az Illy-ügy fontosabb, mint ez!) Módosítom azt, amit mondtam, olyanformán, hogy mivel a Katona testvérek maguk a faluban azt mondják mindenkinek és azt híresztelik, hogy Mayer János és Könyves Lajos pártfogolják az ő kérelmüket, ebből merészeltem feltételezni, — mivel koronatanúm van rá, maga az érdekelt három Katona testvér mondja, — hogy a képviselő ur volt a protektor. Ha a Katona testvérek valótlant mondanának, intézze el a képviselő ur velük a dolgot. {Zaj a jobboldalon. — Horváth Zoltán: Az Illy-ügy a fontos! — Nïgy Vince: A gyilkos lószállitása a fontos!) Tény az, —- az Országos Földbirtokrendező Biróság második ítéletével tudom bizonyítani, — hogy a földmivelésügyi minister átirt a birósághoz és megváltoztatván előbbi álláspontját, azt mondta, hogy immár nem reflektál az egész birtokra. Ez az oka annak, hogy ebben a községben a földreform végrehajtva nincs, holott elegendő föld áll rendelkezésre, ez az oka annak, hogy bár az igénylők nagyon leszorították igényeiket, és nincs semmi akadály, mindenki megegyezett mindenkivel, a földreform végrehajtása még sem megy. Azért intéztem innen a nemzetgyűlés ülésterméből — és ezzel akarom szavaim valódi értelmét helyreállítani — azt a tiszteletteljes kérést az Országos Földbirtokrendező Birósághoz és az igen t. földmivelésügyi minister úrhoz, hogy ne akadályozzák a földreform végrehajtását legalább azokban a községekben, ahol a megegyezés amúgy is létre jött. Ami a t. ministerelnök urnák az én hangomra vonatkozó megjegyzését illeti, emlékeztetem a t. ministerelnököt arra, hogy a múlt esztendőben, amikor az ellenzék ezzel a kérdéssel foglalkozott, és mikor az ellenzék megbizásábólén beszéltem itt, akkor nemcsak a t. ministerelnök ur, de az egész mögötte ülő párt a legnagyobb elismeréssel adózott nekem a kérdés objektív hangú kezeléséért. (Gr. Bethlen István ministerelnök: Egyetlenegyszer történt!) Ha a t. ministerelnök ur azt mondja, hogy egyetlenegyszer történt, akkor valótlanságot mond, mert majd emlékeztetem a ministerelnök urat arra, hogy pártja máskor is tapsolt nekem igy, — ha jól emlékszem — a román király koronázásakor is, amikor a ministerelnök urnák külön tisztáznia kellett magát a külföld előtt. (Zaj.) T. ministerelnök ur, ne méltóztassék emlékezőtehetségét igy elromlani hagyni ! (Sarthos Andor: Nem tudok rá visszaemlékezni, pedig mindig itt ülök!) Majd alkalmat fogunk találni arra, hogy felfrissítsük a t. ministerelnök ur emlékezetét, (Bessenyei Zénó: Találjanak!) Ami a hangot illeti, kétégtelen, hogy ma egészen más hangon kezeltem a kérdést, mint egy évvel ezelőtt. (Bessenyey Zénó: Mindig igy beszél! Ez kávéházi fixirozó rendszer! — Zsirkay János: Olyan hangon tárgyalhat, ahogy neki tetszik! — Zaj. Elnök csenget.) Egyről azonban megnyugtathatom a ministerelnök urat, arról, hogy mai magatartása a ministerelnök urnák, mai nyilatkozatai ebben a kérdésben s pártjának pedig hol derültséggel, hol felháborodással vegyes megnyilatkozásai nagyon rossz szolgálatokat tettek a ministerelnök ur kormányának. S ha eddig azt mondottam, hogy a ministerelnök urnák cinikus magatartása csak a szélsőségek felé hajtja a tömegeket, ilyen ülések után nem lehet más jóslásom, (Nemes Bertalan:
