Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

60 À nemzetgyűlés 285. ülése 19t tudom, hogy ex eonsilió keletkeznek a mentelmi bizottságban ezek a vélemények, de engedelmet kérek, ha mi valóban nem mondhatunk le annyira a komolyságunkról, a magyar nyelv ismeretéről, (Rupert Rezső: Tréfából börtönbe csukatnak embereket!) hogy abban a kijelentésben, hogy a kereskedő nem bánja, ha az áruja kevesebb lesz, mert a megmaradt árut drágábban adhatja el, ami nemzetünk megtámadását, becsületének sárbatiprását, a magyar állam hitelének megrongálását fedezzük fel. Indítványozom, az előadó ur és a bizottság javaslatával szemben, hogy Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függesszük fel. Elnök: Hebelt Ede képviselő ur kért szót. Hebelt Ede: Tisztelt Nemzetgyűlés! Körülbelül 1922 szeptemberében történt, hogy a ministerelnök ur nagyon optimista hangon azt mondotta, hogy a depresszió már elérte a maximumot, a korona nem fog többé zuhanni, az országban a jólét fokozódni fog és hasonló egyéb biztatásokat. Nemsokára utána, még 1922 szeptemberében bekövetkezett a koronának óriási zuhanása, ami alaposan rácáfol a ministerelnök úrra. Természetes következménye volt annak és való tény volt az, hogy a kereskedők az árujukat eldugták és nem akarták eladni, mert attól tartottak, hogy ha ma eladják az árujukat, holnap jóval drágábban tudják majd ugyanezt az árut visszaszerezni, vagyis rosszul járnak. A magyar korona igaz ugyan, hogy azóta még jobban zuhant és hogy a magyar koronában a hitel meglehetősen megrendült külföldön is, belföldön is. Kérdem azonban, vájjon Reisinger Ferenc képviselőnek ez a ténymegállapítása ártott-e a magyar állam hitelének, ennek következtében, ezzel kapcsolatosan zuhant-e le a korona, azért-e, mert ő a korona zuhanása után és a zuhanás folyamányaképen megállapította, hogy a kereskedők az árujukat nem adják el, hanem inkább elrejtik ? (Egy hang balfelől: Elrejtésről nincs szó!) Igaz, nem is volt «zó arról, hogy elrejtik, azt mondta csak, hogy arra törekesznek, hogy mennél kevesebb árut adjanak el és a megmaradt áruért többet kapjanak. Ugy-e bár letagadna tatlanul való tény ez? A magyar állam megbecsülése és hitele ellen elkövetett bűncselekménynek tényálladéki eleme, hogy valótlan tényt állítson az, aki ellen bűnvádi eljárás indítható. Jelen esetben ellenben való tény állíttatott, — ezt naptárilag is meg lehet állapitani, mert a korona zuhanásáról táblázatos összeállitás forog közkézen, amelyből egészen pontosan meg lehet látni, amit a bizottság is megállapíthatott volna, — hogy 1922 szeptemberében a korona óriási zuhanása következett be. Miután tehát Reisinger képviselőtársam való tényre mutatott rá, ennélfogva én az ügyészség által emelt, ezt a vádat nem tekinthetem másnak, mint teljesen alaptalannak. Kérem, hogy a mentelmi bizottság előterjesztését ne fogadjuk el és hogy Reisinger Ferenc képviselőtársunk mentelmi jogát a nemzetgyűlés ne függessze föl. Elnök : Pikier Emil képviselő urat illeti a szó ! Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés ! Itt Reisinger Ferencről van szó, aki azzal van vádolva, hogy a magyar nemzet megbecsülése ellen vétkezett. Ha valaki magát a konkrét esetet, magukat a mondatszerkezetben lévő inkriminált kifej ezéseseket, elfogultan is, Reisinger Ferenc kárára akarná magyarázni, még akkor sem lehetne azokat a magyar állam megbecsülése szempontjából inkriminálni. Nem azért mondom, mert egy párthoz tartozom Reisinger Ferenccel és mert közelről ismerem őt, de a miskolci polgárság bálványozta '•.. évi május hó 16-án, pénteken. ezt az embert, nemcsak a mi elvtársaink, a munkások, hanem a polgárság is; mert Reisinger Ferenc volt az, aki a kommün idejében a polgári társadalmat megvédte, aki a kilengéseket megakadályozta. Ennek a bizonyítéka volt, hogy, amikor a kommün után két évvel később képviselőválasztás volt, a miskolci polgárság ezrei ráadták szavazataikat, ma is szeretik és képviselőjüknek tekintik. Ilyen emberről nem lehet feltételezni, hogy a magyar nemzet megbecsülése ellen akart volna véteni, a magyar nemzet hitelét akarta volna lerontani. Bámulom az illető ügyész ur fantáziáját, amely ilyen csodabogarat képes kitermelni. Azt hiszem, hogy ezt nem lehet pártkérdésnek tekinteni és ilyen abszurdumokhoz a nemzetgyűlés nem járulhat hozzá, mert ez a zaklatásnak és a mentelmi jog felfüggesztésére való törekvésnek igazán tipikus esete. Én az előadó urat nem akarom felelőssé tenni, ő csak egy consulense ennek a kérdésnek, azt hiszem azonban, hogy az ő lelke mélyén is olyan érzésnek kell lenni, amely képtelenségnek tartja ezt, és igazán alkalmas volna az előadói presztízs helyreállítására, ha az előadó ur előadmányát megmásítaná, hogy ő is képtelenségnek és helytelenségnek tartja ezt a megkeresést. Remélem, hogy a nemzetgyűlés ehhez az abszurdumhoz nem járul hozzá és nem függeszti fel Reisinger Ferenc mentelmi jogát. Elnök : Rupert Rezső képviselő úr kért szót. Rupert Rezső : Tisztelt Nemzetgyűlés! Ezeknek a kérdéseknek, ezeknek a döntéseknek, amelyekről itt szó van, sokkal nagyobbá jelentőségük, mintsem azt némelyek hiszik. Mi ellenzékiek nagyon jól tudjuk, — és talán akadnak a túlsó oldalon is olyan jó érzésű emberek, akik erre gondolnak és akik ezt meglátják, — hogy arról van szó, hogy a harcos ellenzék küzdő férfiait lehetetlnnné tegyék, hogy őket az aktív és passzív választójoguktól ilyen indirekt úton-módon megfosszák; mert a Bethlenféle oktrojált választójogi rendeletben benne van, hogy akit pl. az 1920 : III. tcikknek valamely szakasza alapján elitélnek, ha 10 korona pénzbüntetésre is, az egyszersmindenkorra elveszíti aktiv és passzív választójogát. (Szakács Andor: Más szocialistát küldenek be!) Ez a titka, ez a magyarázata annak, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy megindult az üldözés, megindult a hajszagyár, kipécézik itt az ellenzéki embereket és a nemtetszők ellen azután, itt vagy ott tett kijelentéseikből, itt vagy ott elhangzott beszédeikből, vagy kritikájukból összeszerkesztenek vádakat könnyelműen azok az éjjeli ügyészek, az inkvizítor ügyészek, akik azután idehozzák azokat, és sajnos és szomorú; legtöbb esetben megkapják a nemzetgyűlés hozzájárulását is ehhez a hajszához. (Kuna P. András: Rémlátás!) T. Kuna P. képviselőtársamnak nem tetszik, amit mondok, különvéleményen tetszik neki lenni! Hát felhívom a képviselőtársam figyelmét arra, hogy nézze meg azokat a kisgazdaképviselőtársait, azokat az u. n. »csizmás« kisgazdaképviselőket, akik azelőtt itt az első nemzetgyűlésben bennültek velünk a padokban, hogy miért maradtak ki % Azért, mert a nagyrészük ellen megindult a hajsza, mert itt-ott mondott kis beszédüket vagy beszélgetésüket ellesték, elcsenték, belemagyaráztak abba valami izgatást, vagy ezt, vagy amazt. Ez történt Letenyei Pállal, ez történt Pákozdi Andrással, Sziráki Pállal; ezeket a kisgazdaképviselőket és a többieket is mind sorra és sorra Ítélték el fogházbüntetésekre, börtönbüntetésekre izgatási cselekmények miatt, mert az izgatásért való elitéléssel is az jár, hogy az illető elveszíti aktiv és passziv választójogát.