Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-284

À nemzetgyűlés 284. ülése 1924. évi május hó 15-én, csütörtököd 41 mentelmi bizottság javaslata alapján felfüggesztette Nagy Ernq képviselő ur mentelmi jogát, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a Ház tanácskozóképességének megállapítása céljából a jelenlevőket megszámlálni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nem kérték ! — Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Pikier képviselő ur kérte ! (Pikier Emil : Kértem a határozatképesség megállapítását. — Lendvai István : Szaladni ! Hamar terelni ! Csengetni ! — Zaj a jobboldalon. Felkiálltások à jobboldalon : A határozat ki volt mondva ! — Nagy Vince : Előbb kérte, mielőtt az elnök kimondta a határozatot !) Megállapítom, hogy akkor kérte a képviselő ur, amikor a határozatot kimondtam. (Zaj. — Barla-Szafoó József : Legalább álljon fel, ha a határozatképesség megállapítását kéri ! — Bodó János jegyző megszámlálja a jelenlevőket.) A Ház tanácskozásképes. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : De nem határosatképes !) Következik Renczes János képviselő ur mentelmi ügyének (írom. 451) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Renczes János képviselő ur ellen Petz Gyula fömagánvádló a szekszárdi kir. járásbiróságnál rágalmazás és hatóság előtti rágalmazás miatt feljelentést tett. A feljelentés szerint Renczes János többek jelenlétében azt a valótlan állítást tette főmagánvádlóra vonatkozóan,hogy Schneider János pénzét ellopta. A bizottság az iratokat betekintette és meghallgatta Renczes János nemzetgyűlési képviselő urat, aki kijelentette, hogy ő tényleg mondotta a vádbeli tényállítást, azonban nem rágalmazási szándékkal, hanem jóakaratból közölte fömagánvádló rokonával és ezt azért tette, mert neki ezeket a tényeket az ügyben eljárt csendőrtiszthelyettes mint hivatalos megállapítást mondotta. Minthogy bűncselekmény jelenségei fenforognak, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esetét pedig megállapítani nem lehet, javasolja a mentelmi bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Renczes János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni! Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát Renczes János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása párviadal vétsége miatt feljelentett Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 452). Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert Fábián Béla képviselő ur 1922. év elején dr. Szőke Gyula ügyvéddel, Budapesten párviadalra fegyveresen kiállt és dr. Fertsch Gyula és dr. Zilahi Kiss Lajos budapesti lakosokkal szintén párbajt vívott — utóbbiakat kihívta — s utóbbiakat megsebesítette. Minthogy maga a tényállás nem vitás és minthogy ennek az ügynek az elintézésében nem szabad akadályt gördíteni a biróság intézkedései elé s zaklatás esete nem forog fenn, a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Fábián Béla képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Pikier Emil: Klebelsberget is ki kell adni, mert párbajozott!) Hogyne, majd kiadjuk, csak kérjék. (Zaj.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan a vitát berekesztem s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát Fábián Béla képviselő mentelmi ügyében, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik Rupert Rezső képviselő ur mentelmi ügye (írom. 453). Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A győri kir. főügyészség megkeresést intézett a nemzetgyűléshez Rupert Rezső mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A megkereséshez csatolt iratok szerint a győri kir. törvényszék erre vonatkozó végzésének tartalmából az állapitható meg, hogy Rupert Rezső képviselő ur Noszlopon a községházán megjelenvén, állítólag többek jelenlétében azt mondotta (olvassa): »... az adó nem egyéb, mint az állampolgároktól elrabolt pénz és arra lesz felhasználva, hogy a rendörök létszámát felemeljék — ott arról volt szó, hogy a rendőrök létszámát 17 helyett 100-ra emeljék, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) a kormány nem törvényes, úgyszintén a törvényhozás, a törvény által hozott rendeletek sem törvényesek, sem a nemzetgyűlés, sem a kormány nem alkotmányos utón jött létre (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) s ő ennek az állapotnak a következményeit le is vonja saját személyére nézve, azért az őt megillető nemzetgyűlési képviselői tiszteletdíjat nem veszi fel, hanem jótékony célra adja.« A bizottság az iratok betekintése után a kir. törvényszék végzésében felhozott tényekre vonatkozóan megállapitotta, hogy azok tényleg megállapítják a lázítás bűntettének tényálladékát (Zaj a szélsőbaloldalon.) és minthogy a személyi összefüggés kétségtelen, zaklatás pedig fenn nem forog, javasolja, a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Horváth Zoltán képviselő ur kivan szólani. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Általában az a megjegyzésem az előadó ur előadmányára, hogy nem egészen kimerítő, mert röviden azt elreferálni, ami az Írásbeli jelentésben amúgy is benn foglaltatik, szerény véleményem szerint nem elégséges ahhoz, hogy a nemzetgyűlés az ügyben tisztán lásson (Rothenstein Mór : Minek az ?) és ennek a tisztán látásának megfelelően határozzon. Végtelenül fontos a tényállás teljes ismerete és fontos a tényállás mellett a bizonyításra nézve a nyomozat során kihallgatott tanuk vallomása is. Az iratokból az a tényállás állapitható meg, hogy Rupert Rezső képviselőtársunk 1923. november 22-én Noszlop községházában volt és ott barátságosan vitatkozott a községi jegyzővel, mely alkalommal jelen volt többek között Almásy Sándor Jász-Nagykun-Szolnok megyei főispán, azonkivül Kocsi Kálmán községi tanitó, valamint egynéhány érdekelt. Az az alkalom, amelyből a nevezett urak a községházán összejöttek, egy peres bányaügy volt. Míg a jelenlévő urak abban a bányaügyben egymás között tanácskoztak, Rupert Rezső képviselőtársunk a jegyzővel barátságos vitatkozást kezdett. Ez a vitatkozás volna az, amely az előadó ur jelentése szerint, illetőleg a mentelmi bizottság állásfoglalása szerint kimerítené a büntetőtörvénykönyv 173. §-ába ütköző izgatás tényálladéki elemeit. T. Nemzetgyűlés ! Az általam idézett törvényszakasz azt mondja, hogy »öt évig terjedhető államfogházzal büntethető az, aki a törvény kötelező erejét megtámadja, a Btk. 171. §-ában megirt körülmények között.« A 171. §. pedig megköveteli azt, hogy a törvények kötelező erejének