Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-284

A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. szászra, hol a tisztviselőket hasonló fogadalom letételére biztatta és a cseh zsupánt üdvözlő beszédében boldognak mondotta magát, hogy ezt a fogadalmat letehette«. 1919. év tavasza egy népgyűlésen nyilvánosan a következőket mondotta: »A régi rendnek pusztulnia kell, az uraknak nincs többé létjogosultságuk, minden a népé, miáltal a tanácsköztársaság megalakitása érdekében a munkásosztályt a magasabb értelmiségü osztály ellen gyűlöletre izgatta<<. E fent leirt és a kir. törvényszék vizsgálóbirájának végzésében megállapított és egyéb hasonló bűncselekményekre vonatkozólag a mentelmi bizottság az iratokat áttekintette, s miután megállapította, hogy a bűncselekmény jelenségei csakugyan megvannak, — amelyeknek mértékét majd a biróság lesz hivatva megállapitani — a személyi nexus nem vitás, zaklatás esete pedig nem forog fenn, ennélfogva javasolja a bizottság a t. nemzetgyűlésnek, hogy Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag függessze fel. {Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Propper Sándorszólásra jelentkezik.) Propper Sándor képviselő ur kivan szólani. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A mentelmi bizottság ebben az ügyben u. n. forradalmi cselekmény miatt kéri a mentelmi jog felfüggesztését. Szives figyelmébe ajánlom a t. nemzetgyűlésnek, hogy néhány héttel ezelőtt, a szanálási törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával Nagy Vince képviselőtársunk indítványt nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy a Károlyi- és Berinkeykormányok összes tagjait helyezze a nemzetgyűlés vád alá. A nemzetgyűlés a miniszterelnök ur felszólalása után ezt az indítványt nem fogadta el, és igy a Károlyi- és Berinkey-kormányok tagjait nem helyezte vád alá, illetve nem hozott olyan értelmű határozatot, hogy ezek vád alá helyezhetők. Mármost egészen meglepő az, hogy az u. n. főbűnösök, az u. n. első felelős személyek — hogy is mondjam — ügyeinek mellőzésével és büntetlenségüknek házhatározattal való kimondása után a mentelmi bizottság apró-cseprő kis u. n. forradalmi cselekmények miatt — nem tudom, menynyiben igazak, mennyiben nem, nines módom megvizsgálni — javasolja a mentelmi jog felfüggesztését. Az után azonban, amit a Nagy Vince-féle javaslattal szemben a Ház határozott, azt hiszem, hogy az ilyen apró-cseprő, forradalminak mondott cselekményekért és fellépésekért a Ház nem függesztheti fel senkinek a mentelmi jogát. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A nemzetgyűlés önmagával, saját felfogásával és határozatával kerül ellentétbe, ha most ebben az ügyben Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti, azok után, hogy néhány héttel ezelőtt kifejezetten és határozottan, a kormányelnök egyenes kívánságára és javaslatára az emiitett indítványt elvetette. Nem hiszem, hogy a nemzetgyűlés önmagával szemben következetlen kivárnia lenni, és miután a jog szerint is és általában főfelelősséggel tartozó két forradalmi kabinet tagjai ellen nem óhajtott és nem kivánt eljárni, most más, apró, csekélyebb és ugyanabban az időben történt cselekményekért akarjon embereket elővenni és zaklatásnak kitenni. Ebben az esetben azonkivül, hogy a nemzetgyűlés igy inkonzekvenciába esik, a tipikus zaklatás esete is fennforog, ugy hogy ebben az esetben a nemzetgyűlés egyáltalában nem lehet abban a helyzetben, hogy Nagy Ernő képviselőtársunk mentelmi jogát felfüggessze. Én tehát az előadó ur javaslatával szemben azt javaslom, hogy a nemzetgyűlés ne essék évi május hó 15-én, csütörtökön. 33 következetlenségbe, már elfoglalt álláspontját ne adja fel és Nagy Ernő képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Furcsa volna, a kormány szempontjából is, ha a nemzetgyűlés elfogadná az előadói javaslatot és felfüggesztené a képviselő ur mentelmi jogát, mert ez azt bizonyítaná a külvilág, a közvélemény előtt, hogy az úgynevezett nemes vadakkal, a nagyobb ellenfelekkel szemben a kormány nem meri felvenni a harcot a forradalmi kérdésekben, de hogy a maga ellenforradalmi mentalitását mégis kielégítse, az apróbb, kisebb emberekre, a jelentéktelenebb funkcionáriusokra veti ki hálóját és ezekkel akarja éreztetni azt a bosszút, amelyet a nagyokkal szemben nem akar, rem mer, vagy nem tud érvényesíteni. Indítványozom, hogy a t. Nemzetgyűlés ebben az ügyben a mentelmi jogot ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy Propper képviselő ur elleninditványt adott be az előadó ur javaslatával szemben, szembe fogom azt állítani az előadó ur javaslatával. Amennyiben az előadó ur javaslatát nem méltóztatnának elfogadni, Propper képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést^ méltóztatik-e Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggeszteni, szemben Propper képviselő ur ellenindifcványával, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Propper Sándor: Ellenpróbát kérünk!) A Nemzetgyűlés Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 403) hűtlenség bűntette és egyéb bűncselekmény miatt gyanúsított Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Nagy Ernő képviselő urnák ez az ügye részben azonos az előbb már elreferált és határozat tárgyává tett üggyel ; míg ugyanis az előbbi ügyben a nyíregyházai kir. törvényszék és kir. ügyészség indítványára a nyíregyházai törvényszéken indult meg az eljárás, itt a budapesti kir. törvényszék vizsgáló birájának végzése alapján indult meg az elj Nagy Ernő képviselő ur ellen. Van azonban ebben az ügyben egy olyan ujabb momentum, amely a másikban nincs meg. A megkereséshez csatolt bűnügyi iratok tartalma szerint ugyanis Nagy Ernő képviselő ur Munkácson állítólag 1919 március havában, tehát a háború idején a városháza erkélyéről tartott beszédében a következőket mondotta : (olvassa) »Az urakat, ezeket a vérszopó alakokat ki kell irtani.« Ezenkívül Beregszászban 1919 július hó 23-án hivatalos hatalmával visszaélve különböző bűncselekmények miatt letartóztatásban lévő több egyénnek a szabadonbocsátását rendelte el, miáltal a büntető eljárás eredményének meghiúsítását célzó intézkedéseket tett. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) A mentelmi bizottság az iratok betekintése után megállapitotta, hogy a vizsgálóbíró végzésében felhozott tények bűncselekmények tényálladékát kimerítik. Hogy ezek mennyiben nyernek bebizonyitást, mennyiben nem, annak kiderítése nem a mentelmi bizottság és nem a nemzetgyűlés, hanem a perrendszerü bűnvádi eljárást lefolytató biróság feladata és kötelessége. Minthogy a mentelpü bizottság ebben az ügyben