Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-284

30 A nemzetgyűlés 284. ülése 1924. gárdájából a főnök az V., a revizorok a VI. fizetési osztályba vannak beosztva, a gyorsírók közül viszont hatan a VII. és VIII. fizetési osztályba sorozottak, tehát a XI. kezdő fizetési osztályban — fogalmazási státusuknak megfelelőleg — senki sincsen közülük, hanem a X. fizetési osztályban kezdik meg működésüket. Miután igy nagyszámú állás van magasabb fizetési osztályban, a fizetési osztályokban való előhaladásuk sokkal gyorsabb, mint bármely más állami hivatali ágazatnál. (Klárik Ferenc: Meg is dolgoznak érte!) A gazdasági bizottság teljes mértékben belátja, hogy megdolgoznak érte és épen ezért elsősorban arra helyezett súlyt, hogy a túlórában eltöltött munkájuk megfelelően honoráltassék. Ezért a gyorsíróknak megfelelő magasabb túlóradíjakat állapított meg, mely túlóradíj a rendes túlóra munkáknál az V. és VI. fizetési osztályban 4000 koronát tesz ki. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nagyszerű ! - Pikier Emil: Koldusbér!) Méltóztassék megvárni mit akarok mondani. Épen arra akarok rátérni, hogy a gyorsírók az V. és VI. fizetési osztályban ennek a 4000 koronának, amelyet az egyéb foglalkozási ágakban működők kapnak, a háromszorosát kapják, hosszabb ülések esetén, tehát óránkint 12.000 koronát, ha pedig 8 órán túl tart az ülés, ebben az esetben a további különórákért négyszeresét, tehát 16.000 koronát, A VII. és VIII. fizetési osztályban ez a 12.000, illetőleg 16.000 korona 10.800, illetőleg 14.400 koronára száll le, mig a IX. és X. fizetési osztályban 9600, illetőleg 12.800 koronát tesz ki. Ezenkívül felkérte a gazdasági bizottság elnöke a Ház elnökét, hogy a pénzügyminister úrral folytasson tárgyalásokat abban az irányban, hogy a gyorsíróknak külön pótlékkkal való ellátása, avagy pedig a gyorsírók státusának megfelelő rendezése engedélyezhető-e inkább állampénzügyi szempontból. Ezek a tárgyalások folyamatban vannak és amint befejeződnek, a gazdasági bizottság minden körülmények közözött a lehető legnagyobb engedékenységre lesz kapható a gyorsírókkal szemben és gondoskodni fog róla, hogy legalább is a gyorsírók anyagi helyzetükkel meg legyenek elégedve. A gazdasági bizottság engedékenységének azonban határt szab HZ cl körülmény, hogy a Ház egyéb alkalmazottjaira is figyelemmel kell, hogy legyen. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a gazdasági bizottság jelentését változatlanul méltóztassék elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Hegymegi-Kiss Pál szólásra jelentkezik.) Milyen címen kivan a képviselő ur szólni 1 (HegymegiKiss Pál : A zárszó jogán !) Zárszó joga nincs a képviselő urnák. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Elsősorban felfogom tenni a kérdést magára a gazdasági bizottság jelentésére, amely két részből áll, azután fel fogom tenni a kérdést önállóan Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványára. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a gazdasági bizottságnak azt a javaslatát, hogy a költségvetési hiteleken felül a gazdasági bizottság jelentésében foglalt túlkiadások, illetve előirányzat nélküli kiadások a nemzetgyűlés önálló budgetjoga keretében engedélyeztessenek, igen vagy nem ? (Igen) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a gazdasági bizottság javaslatát elfogadta. Most pedig kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni a gazdasági bizottságnak azt javaslatát, hogy az imént hozott határozat az elnökség utján a pénzügyministerrel és a legfőbb állami számvevőszék elnökével közöltessék, igen évi május hó 15-én, csütörtökön. vagv nem 1 (Igen) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ezek után felteszem a kérdést HegymegiKiss Pál képviselő ur indítványára. Méltóztatnak-e a képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat megszámolni. Bodó János jegyző (megszámlálja a szavazó képviselőket.) Huszonegy igen, tizenhárom nem ! (Reisehl Richárd: Ebből csak nem csinálnak pártkérdést ! Óriási munkát végeznek! Elnök: Huszonegy képviselő szavazott az indítvány mellett, tizenhárom pedig az indítvány ellen. Miután a házszabályok értelmében a határozatképességhez legalább ötven képviselő jelenléte szükséges, a határozatot ilyen formában a nemzetgyűlés részéről ki nem mondhatom. Minthogy pedig a Ház nem tanácskozóképes, az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ismételten felteszem a kérdést HegymegiKiss Pál képviselő ur indítványára, kérdem, a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur inditványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az inditványt elvetette. [Felkiáltások balfelől: Ellenpróbát kérünk!) Már kihirdettem az eredményt. A nemzetgyűlés elveti az inditványt. Napirend szerint következik a könyvtári bizottság jelentése (írom. 354) a nemzetgyűlés könyvtárának 1922. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Az előadó urat illeti a szó. Édes Antal előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém bemutatni a könyvtári bizottság jelentését a, nemzetgyűlés könyvtárának 1922. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. A nemzetgyűlés könyvtára 1922. évben a következőképen gyarapodott : A külföldi parlamentekkel fennálló csereviszony alapján érkezett 669 kötet országgyűlési nyomtatvány, ajándékozás és hivatalos megküldés folytán érkezett „ 325 kötet, az 1922. évi XX. te. értelmében köteles példányként érkezett 31 kötet, vétel utján az időrendes szerzeményi könyv szerint beszereztetett 390 mű 800 kötetben. Összegezve a csere-, ajándék-, köteles példány és vétel tételeit, a könyvtár 1922. évi gyarapodása 596 mű — 1825 kötet — igy a könyvtár állománya 1922. év végén 35.146 mű volt 93.601 kötetben. Kötésbe adatott 16 mű 107 kötetben. A könyvtár forgalmát illetőleg az elmúlt év folyamán kölcsön adatott 642 mű 802 kötetben, helyben használtatott 12.430 mű 16.574 kötetben, az összes forgalom tehát 1922. évben 13.072 mű volt 17.376 kötetben. A könyvtár dologi kiadásai 1922. évben 160.862 korona 24 fillért tettek ki, amely összegből 105.704 korona 74 fillér könyvbeszerzésre, 167 korona 50 fillér pedig könyvkötésre fordíttatott, A folyó kötségvetési évre 16 millió korona van előirányozva könyvek beszerzésére és 3,200.000 korona könyvek kötésére. Ezekben voltam bátor a könyvtári bizottság jelentését előterjeszteni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt tudomásul venni.