Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-295
A nemzetgyűlés 295. ülése 1924. évi június hó á-én, szerdán. 303 tessük, valóban kiváló, vámigazgatásunk azonban ezzel még nincsen felszerelve és az ország jelenlegi pénzügyi helyzete nem is teszi lehetővé, hogy minden egyes vámhivatalt ilye» drága és költséges géppel felszereljünk. Ami azt illeti, hogy a vámtételek ugy vannak megállapítva, hogy a finomabb áru lehetőleg alacsonyabb vámmal van megterhelve és a silányabb minőségű áru ennek megfelelőleg sokkal súlyosabb vámtételekkel van megterhelve, erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy mi igyekeztünk egy bizonyos csoportba vagy alcsoportba tartozó áruknál a vámvédelem mértékét az azon csoporthoz tartozó tömegcikkek értékéhez viszonyítani. Természetes, hogy a két határ felé eső áruk vámja részint alacsonyabb, ha egész finom szövetekről van szó, részint tényleg a prohibicióhoz közeledő magas vámnak tekinthető. Én megmondom egész nyiltan, hogy nem is lehet érdekünk, hogy az egész silány áru bejöjjön az országba. Értem ez alatt a csehországi árut. Csehországban virágzó műgyapjuipar van és Csehországból olyan szövetekkel árasztanak el bennünket még ma is, amelyek 90%-ban műgyapjuból vannak, amelyek látszólag olcsók, amelyeknél a vámtétel látszólag 100%-os, vagy talán annál is magasabb, de tényleg az áru értékét és tartósságát véve tekintetbe, nem lehet érdeke az országnak és az ország fogyasztóközönségének sem az, hogy ilyen silány minőségű szövetek bejöjjenek. Ha tehát az ilyen szövetekre az itt kontemplált vámtétel prohibitivnek nevezhető, ezzel épen a fogyasztókat akarjuk megvédeni. Nagyon kérem, méltóztassanak ezt az egész csoportot ugy, ahogy van elfogadni, mert olyan szerves összefüggő egészet alkot, hogy nem is vagyunk képesek egyes cikkeket kiragadni. Nem lehet itt mindig azt a sokat felhozott kartonnyomó kékfestőipar példáját felhozni, mert ha a kékfestő-iparnál tényleg talán magasabb is — mert elismerem, hogy magasabb — az áru értékéhez viszonyúvá a tervezett- vámtétel, de ez következik abból a felépítésből, amelyet már voltam bátor emliteni, hogy azzal, hogy milyen munka van abban az áruban, természetesen a vámtételnek is összhangban kell lennie és lépcsőzetesen kell felépítve lennie. Kérném ennélfogva ennek a csoportnak változatlan elfogadását. Elnök: Sándor Pál képviselő ur félreértett szavai értelmének helyreigazítása cimén kért SZÓt. Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! Csodálom, hogy az előadó ur t. barátom engem, az én ideológiámat még mindig nem akarja meg érteni. Én tudom, hogy minden jóindulat megvan benne és igazán nem tapasztaltunk a vita folyamán abszolúte semmiféle eltérést köztünk a véleményben, csak az eljárásban. Ennél a tételnél azonban csak tisztában vagyunk egymással. Ebben a tekintetben a nemize tgyülésnek nem szabad port hinteni az emberek szemébe, és nálam a fő az, hogy ezt megmondjam. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Arról van szó — nem akartam a detailokba menni, látva az önök akaratát, nem akartam túlságba menni és demagóg jelszavakat használni —, hogy mivel nem lebet meg-cáfolni azt, hogy a silányabb minőségű áruknál nem 20—25, hanem 130%-ig terjedő drágulás van, mert az a silányabb minőségű áru a jobb minőségűvel van egy tételben, mondom, mivel ezt nem lehet többé cáfolni, mert künn a különböző vitákban ezt teljesen tisztáztuk, mivel átlagban tehát 70—130% között van a silányabb áru megvámolása, ennélfogva természetes, hogy a szegény sorsú népnek, amely nem veheti a jobb anyagot, meg kell barátkozni azzal, hogy csak egy pár évre veszi azt, amit vesz, ennek életét tehát meg kell könnyitenünk. Csodálom, hogy az előadó ur nem akarja megérteni ezt az én világos álláspontomat, amelyért sikra szállok, hogy mivel megvan a módja annak, hogy konstatálhassuk, milyen minőségű az áru — azt nem mondja az előadó ur, hogy nincs meg a módja, ezt nem állithatja, mert mint becsületes ember, nem állithatja —, miért ne szolgáljuk a szegényebb nép érdekét s amikor amúgy is a legkülönbözőbb demagóg jelszavakról van szó, az olcsó súlyban sokkal nagyobb kelmét miért ne mentesítsük a magas vámvédelem alól. Miért adják önök oda magukat arra, hogy a szegény nép áruját ilyen illojális módon — hogy máskép ne fejezzem ki magamat —, behatóan, tudva, nyitott szemmel megdrágítsák, holott önöknek érdekük az, hogy pártjuk fenmaradjon 1 ? Itt van az ellentét és e tekintetben nem értett meg engem a t. előadó ur. Méltóztassék elhinni, hogy engem semmiféle mellékszempont nem vezet, nem vezet politika, nem vagyok valamelyik pártnak tagja, hanem teljesen objektive, a magam tudása szerint állapítom meg, hogy nem szabad megtennünk azt, hogy a szegényebb népnek jutó rosszabb, nehezebb árut kétszeresen vámolják el: először azért, mert nehezebb az az áru, másodszor, mert ugyanabba a kategóriába kerül, mint a finomabb, könnyű áru. Ha ezt az önök lelkiismerete megengedi, méltóztassék ezt megtenni, de ennek a felszólalásnak itt meg kellett történnie. Elnök: Szólási joga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. (Mozgás.) Elsőnek Sándor Pál képviselő ur halasztó indítványára fogom feltenni a kérdést. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztaük-e Sándor Pál képviselő ur halasztó természetű indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Sándor Pál képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Sándor Pál képviselő ur indítványát elveti. A 25. csoport meg nem támadott tételeit elfogadottnak jelentem ki. Az 545—571., 573—574., 574—575., 574—588., 587. és 573—574. tételekkel szemben elleninditványok adattak be, amelyek mind ellentétben állanak az eredeti szöveggel, tehát az összes indítványokat szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, sorban fel fogom tenni a kérdést az indítványokra, és sorban fogom azokat elfogadottnak, vagy elvetetteknek nyilvánítani, amint azokat a nemzetgyűlés elfogadja, vagy elveti. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, az összes beadott módosító indítványokat elvetetteknek fogom kijelenteni, Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az 545—571. tételeket az eredeti szövegezésben, szemben a beadott indítványokkal elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezeket a