Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-294

266 A nemzetgyűlés 294. ülése 192< csendben maradni. (Propper Sándor: Hol gyártják a lojális ágyúgolyókat?) Rakovszky Iván belügyminister: ...mondom, ellenkezik a magyar lojalitással és tiszteségérzettel, hogy nyilvános gyűléseken, nagy tömegek előtt esetleg túlzásokba csapó kritikát, vagy esetleg a személyek kímélete nélkül gyakorolt olyan bírálatot mondjanak el a nemzet volt uralkodó családjáról, amely a tömeget megtévesztené és oknélkül felizgatná. (Zaj.) De, t. Nemzetgyűlés, nem ezért történt a szómegvonás, hanem azért, mert Nagy Vince képviselő ur beszédének hatásaképen — amint azt a hivatalos jelentés leszögezi — a tömegben már akkor: »Éljen a köztársaság!« felkiáltások hallatszottak ... (Rupert Rezső : Nem igaz ! Ott voltunk, tudjuk mi történt! Ez mind hazugság! — Halász Mórié: Csak az az igaz, amit ön mond? — Kuna P. András: Mindenki hazudott, csak Ruperték nem? — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Rupert képviselő urat kénytelen vagyok ezért a sértő kifejezésért rendreutasítani. (Pikler Emil : Szovjetkirályság vagyunk !) Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister : ... a köztársasági propagandát pedig a rendőrség kénytelen megakadályozni. (Zaj half elől.) Erre tételes törvények vannak s ezeknek a tételes törvényeknek létezését és érvénybenlétét az igen t. képviselő urak sem fogják letagadhatni. Az 1921. évi XLVII. te, tehát a detronizáló törvény 3. §-a határozottan kimondja, hogy (olvassa): »A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fentartja.« (Propper Sándor: Hol a király? — Reischl Richárd: Majd meglátja, ha itt lesz! — Zaj.) Ugyancsak érvényben van az 1913. évi XXXIV. te. is, amelynek 3. §-a a köztársasági államforma melletti izgatást nyilvánosan, szóval, tehát a királyság intézménye ellen való lazítást, vagy a királyság intézményének bármely politikai célzatból való megtámadását büntetendő cselekménynek mondja ki. T. Nemzetgyűlés ! Az intézkedő rendőrtisztviselő abban a hitben volt, hogy ha Nagy Vince képviselő lírnak a tömeget ilyen izgatott hangulatba hozó beszéde véget ér, nyugodtan tovább f oly hátik a gyűlés és a további szónokok beszédeiket elmondhatják. Azonban az ő intézkedésére Nagy Vince képviselő úr — amint ehhez feltétlenül joga volt — belekiabált a tömegbe, hogy : »Megvonták tőlem a szót!« Erre olyan tumultus támadt a teremben, a rendőrtisztviselőt olyan durva támadásokkal és kiáltásokkal illették, hogy a rendőrtisztviselőnek csakugyan joga volt ezzel a fenyegető magatartással szemben fellépni, annál is inkább, mert a rendőrségi ügyelet ilyen gyűléseken elsősorban arra szükséges, hogy amennyiben a gyűlés elnöksége és vezetősége a gyűlés rendes lefolyását biztosítani nem tudja, a rendőrség a hasonló tumultusokat megakadályozza. (Zaj a baloldalon- — Rothenstein Mór : Előre utasitást kapott ! — Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelől : Móric ! Móric !) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister : A feloszlatás tehát, amely a gyűlésen történt események második fázisa volt, (Farkas István : Fejétől büdösödik a hal !) most már azért történt, mert a tömeg a rendőrséggel szemben fenyegetően viselkedett s mert nyilvánvaló volt, hogy az elnökség a gyűlés rendjét megóvni és fentartani nem tudja. (Zaj a baloldalon. — Kiss Menyhért : Miért nem oszlatnak fel már egyszer egy kormánypárti gyűlést ? — Felkiáltások a jobboldalon : Mert azokon nem izgatnak ! — Zaj. I évi június hó 3-án, kedden. Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Rakovszky Iván belügyminister : Azt mondja a képviselő ur, hogy a Kossuth-párttal szemben a rendőrség bizonyos rendszerességgel akadályozza meg a gyűlések szabad lefolyását, hogy — amint ő magát kifejezte — a hatóság a Kossuth-pártot üldözi. (Zaj a baloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Hát a t. képviselő ur határozottan tévedésben van, amidőn ezt az állítást megkockáztatja, amennyiben épen a két héttel ezelőtt tartott angyalföldi gyűlés feloszlatásával kapcsolatban történtek folytán az illető rendőrtisztviselő, aki a gyűlést akkor csakugyan megfelelő indokok nélkül oszlatta fel, a főkapitány utján feddésben részesült. Ha tehát a kormányzat arra törekednék, hogy a Kossuth-párt gyűléseit minden eszközzel lehetetlenné tegye, akkor valószínűleg nem adtuk volna meg a Kossuth-pártnak ezt az elégtételt és az illető tisztviselő nem részesült volna feddésben. Egyébként, méltóztassanak megengedni, nekem egyénileg az a meggyőződésem, hogy ezekkel a gy ülésfeloszlatásokkal mi tulaj donképen a Kossuth-pártnak teszünk szolgálatot, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) mert a képviselő ur maga is beláthatja, hogy ha ez bizonyos, a régi képviselőházban megtartott gyűlés zavartalanul folyik le, akkor arról az ott jelen volt egynéhányszáz egyén vett volna csak tudomást, a lapokban legfeljebb 5—6 soros közlemények jelentek volna meg, mig igy, a feloszlatás következtében, országos szenzáció lett belőle, aminek folytán ugy a beszédek tartalmát, mint a gyűlés egész célzatát sokkal szélesebb rétegek veszik tudomá; sul, mint különben tudomásul vették volna. (Zaj a baloldalon.) Azonban mindannak ellenére, hogy ez meggyőződésem, sem engem . .. (Pikier Emil : A reakció megbolondult ! Ilyen belügy ministere van ! — Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister: .. . sem a hatóságot nem tarthatta vissza ez a meggyőződés attól, hogy minden propagandát a törvényes kereteken belül tartson, ezek közé a keretek közé szorítson és megakadályozza azt, hogy itt is Javorekek teremjenek, vagy új köztársasági, vagy forradalmi izgatás legyen. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór : így csinálják a Javorekeket! — Propper Sándor : Gyenge érvelés ez nagyon!) Elnök: Propper képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Még általánosságban a hatóságoknak a gyűlések feloszlatása körül követett gyakorlatáról kívánok szólni. Fentartás nélkül beismerem, hogy ez a kérdés nálunk ma teljesen rendezetlen; sem erre vonatkozó törvényes rendelkezések nincsenek, sem pedig egy megfelelő hivatali rutin nem fejlődött ki, amely ilyen esetekben rendesen olyan általános gyakorlatot tud eredményezni, hogy a hatóságok is tudják, mit tegyenek és a közönség is tudja, hogy mihez alkalmazkodjék. — (Rupert Rezső : A régi közigazgatás tudta!) Gondolkoztam rajta, hogy talán egy rendelet segitségével lehetne ebbe a mai rendszertelen hatósági eljárásba rendszert belevinni,... (Zaj a balközépen.) Elnök : Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister : . . . azonban minél többet foglalkoztam a kérdéssel, annál inkább rájöttem arra, hogy rendelet paragrafusai közé, texativ vagy exemplikativ felsorolások béklyóiba ilyen igazán diszkrecionális és tapin-