Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-291

A nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án, szerdán. 203 ügyministeriumban és sürgettem ezeknek a fellebbezéseknek az elintézését, maga a belügy­niinister ur kijelentette, hogy nem helyesli ezt a tömeges betiltást, ezt a tömeges kivégzést, (Propper Sándor : ö lassanként vágja le a kutya farkát !) mert ő azon az, állásponton van, hogy meg kell engedni ezeknek a csoportoknak a megalakulást és a megalakulás után gyako­rolják azután a hatóságok az egyesületek felett ellenőrzési jogukat, a megalakulás után ellen­őrizzék a csoportokat, vájjon nem vétenek-e a törvények vagy rendeletek ellen. Én tehát csak a belügyminister ur saját kijelentésére hivat­kozom, mikor tiltakozom ezek ellen a végzések ellen és tiltakozom az ellen, hogy ezek a felleb­bezések évek óta nincsenek elintézve. Kérem a belügyminister urat, hogy ezeket a sürgetéseket ne dobja félre, hanem intézze el fellebbezéseinket és tegye lehetővé, hogy ez az egyesület, amely tulaj donképen állami felada­tot végez, állami mulasztásokat pótol, vissza­nyerhesse a maga működési szabadságát. Ezért a következő interpellációt intézem a belügy­minister úrhoz (vívassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister ur­nák arról, hogy a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete alapszabályszerü helyicsoportjai megalakulását vagy működését a közigazgatási hatóságok a valóságnak meg nem felelő indokolással nem veszik tudomá­sul? 2. Mi az oka annak, hogy az ezen végzések ellen benyújtott fellebbezések a belügyministe­riumban megrekedtek s azok hónapokig, sőt évekig nem intéztetnek el ? 3. Hajlandó-e a belügyminister ur ezen végzéseket megsemmisíteni, az alsófoku köz­igazgatási hatóságokat pedig arra utasítani, hogy a helyicsopartok alapszabályszerü meg­alakulását vegyék tudomásul s velük szemben csupán törvényes ellenőrzési jogsaikat gyako­rolják ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Ki a következő interpelláló ? Petrovits György jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Ma egy bete, amikor interpellációmat el akartam mon­dani, annak elmondását a belügyminister ur óhajtásának megfelelően elhalasztottam annál az oknál fogva, mert a belügyminister ur is belátta, hogy itt valami nincsen egészen rend­ben és kilátásba, helyezte, hogy az illető ügy­ben rendet teremt. Minthogy azonban ez nem történt meg, kénytelen vagyok a mai naponí interpellációmat elmondani^ és röviden előadni, mi adott okot interpellációm elmondására. Tudomást szereztem arról, hogy a bejelentő és kijelentő lapokat az államrendőrség áru­sítja, még pedig a szállodákban darabonként 6000 koronáért bocsátja a vendégek rendelkezé­sére. (Kiss Menyhért : Kedélyes állapot !) A külföldiek ennek az összegnek a kétszeresét fizetik. Nagyon gyakran megtörténik így az, hogy egyszerűbb szállodákban, ha többen men­nek egy szobába lakni, a rendőrség bejelentő lapjaiért a vendégek többet fizetnek, mint a szobáért. Hogy ez normális állanotnak még­sem nevezhető, azt minden elfogulatlan ember elismeri. (Pikier Emil : Vidéki szállodákban tényleg ugy van, hogy a rendőrséari bejelentő 'lap többe kerül, mint a szoba ! Például Mis­kolcon is ! — Meskó Zoltán : Nem kell Mis­kolcra menni ! — Derültsea.) Elnök : Csendet kérek ! Farkas Tibor : Tudomásom van arról is, hogy azok, akik elsősorban vannak érdekelve ezáltal a különös adóztatási nem által, a szál­lodások és az utazók, több izben fordultak or­voslásért az illetékes tényezőkhöz, mindeddig eredmény nélkül. Azt hiszem, hogy a parla­ment^ legalább részben, arra. is való, hogy a kormányzatot és annak intézkedéseit ellen­őrizze, mert hiszen nemcsak a törvényhozás a parlament kötelessége. Mindenesetre különös­nek tartom, hogy ilyen dolgok megtörténhet­nek. Senki sem tudja, milyen alapon, milyen jogszabály alapján, egyszerre csak megjelen­nek ilyen uj adónemek, mely adónemekre tudo­másom szerint nincs megfelelő jogalap. Azért interpellációm a következő kérdése­ket foglalja magában (olvassa) : »Milyen köz­igazgatási érdek indokolja azt, hogy a beje­lentő lapokat az államrendőrség árusítja ? Milyen jogszabályok alapján történik ezen bejelentő lapok árának megállapítása olyan összegben, amely nincsen arányban az előállí­tási költséggel ? Az előállítási költség és az értékesítési ár közötti különbözet hová fordittatik és hogyan lesz elszámolva ?« Azt hiszem, ezek olyan kérdések, amelyekre joggal kívánhat a nemzetgyűlés és a nagy nyilvánosság feleletet. Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Ki a következő interpelláló ? Csik József jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Farkas Tibor képviselőtársam érdekes inter­pellációja után én is egy igen kellemetlen kér­dést kivánok felvetni itten. Nagyon szerettük volna, ha a kormány abbai a boldog állapotba hozta volna ezt a szerencsétlen országot, hogy a szabadságjogokat minden téren helyreállí­totta volna. Ha már a szabadságjogok helyre­állítása olyan nehezen, szinte kinos lassúság­gal megy előre, sőt egyáltalán meg: sem törté­nik, akkor legalább azzal a — hogy ne mond­jam — balkáni, vagy — hogy ne mondjam —• ázsiai módszerrel, amely módszerrel az egyes hatósági közegek érintkeznek azokkal a szeren­csétlen emberekkel, munkásokkal és polgárok­kal, akiket ügyes-bajos dolguk a hatóságokhoz kényszerit. Egy olyan színmagyar városban, mint ami­lyen Kecskemét, ahol sem nemzetiségi kérdés, sem felekezeti kérdés, se faji eltérés nincsen, hanem mindannyian, a lakosságnak talán 96—97 százaléka faji és nemzeti szempontból teljesen egyformán gondolkozik, az ember azt hihetné, hogy a furkósbotnak nagyon kevés szerep jut. Mégis egyre-másra jönnek az orvosi bizonyla­tokkal ottani polgárok és munkások, akiknek vagy lakásügyben vagy közigazgatási ügyben dolguk akadt a rendőrséggel ós ez a találkozás véres nyomokat hagyott az illető polgárok és munkások arcán. (Drozdy Győző : Mi már ezt régen mondjuk !) (Az elnöki széket Huszár 'Károly foglalja el.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Itt egy csomó lát­lelet van a kezemben, amelyeket közjegyzőileg hitelesítettek ; így Kovács Józsefné. egy hat­vankét éves öregasszony az orvosi látlelet sze­rint a feién három, a karján négy, szóval ösz­szesen hét idegen test által ejtett sérülést és horzsolást szenvedett, amelynek begyógyulására legalább 8 napig tartó időre van szükség. Itt van egy másik közjegyzőileg hitelesített orvosi látlelet, amely azt tanúsítja, hogy Katona Mi­hályt verték mes;. Ez még cifrább és még érde­kesebb zúzódásokat szenvedett. Itt van a har­madik, H. Tóth Ferenc munkás, akit szintén

Next

/
Oldalképek
Tartalom