Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-291
 nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án, szerdán. 195 javaslat szövege, sem az előadó ur megjegyzése, se Fenyő Miksa előadása termelési statisztikát, amely nélkül pedig nem lehet vámtarifával jönni a nemzetgyűlés elé. Mégis idejöttek vele, teljes sötétségben hagyva a nemzetgyűlést. Hát engedjék meg, hogy amit az igen t. védővámos urak eimuiasztottak, azt a hiányt én pótoljam némileg, mint szabadkereskedő. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én mindenekelőtt elfogadóin a Gyosz. igazgatójának, Fenyő Miksának azt a megállapítását, hogy az, ipari cikkek világ-piaci árai a békeparitáson 70 százalókkal felülemelkedtek. (Gsehwindt Ernő : Arra többet mond !) Elfogadom, hogy csak 70 százalékkal több, mint a békeparitás. Mármost nézzük meg, hogy a munkabéreknél miként állunk. A munkabérek a Közgazdasági Figyelő pontos adatai szerint átlagosan a békebelinek — magasan veszem — 70 százalékát teszik ; 70 százalékot tettek s tesznek ki. Amig tehát az iparcikkek árai 70 százalékkal magasabbak a békeparitásnál, addig* a munkabérek 30 százalékkal olcsóbbak, mint a békeparitás. így tehát egy százszázalékos differencia van már. Most továbbmegyek és veszem a Statisztikai Szemle első évfolyama 1928 szeptember— decemberi kimutatását. A kimutatás szerint Közép- és Nyugat-Európa államai között Magyarországon vannak a legalacsonyabb munkabérek, amelyek körülbelül 50 százalékkal alacsonyabbak, mint a külföldiek. Munkabéreink tehát jelentékenyen olcsóbbak a külföldieknél. Most nézzük az üzemi szükségletek legfontosabbikái', a szén árát. Ez a gyáriparnak egyik legf ontosgibb üzemi szükséglete. Ez a világ államai között Magyarországon emelkedett a legkevésbé, aránylag itt legalacsonyabbak a szénárak. Mig Felső-Sziléziában a szén ára a békebelihez viszonyitva 83.2 százalékkal, a ruhrvidéki szén 192-3 százalékkal, az osztraui széna békebelihez viszonyitva 217*8 százalékkal, az angol szén 77 százalékkal emelkedett, addig a magyar szén, a tatai és salgótarjáni szén csak 54 százalékkal emelkedett. íme tehát, a szén Magyarországon olcsóbb és ép a minister ur szavai, de meg az indokolás szerint is széntermelésünk nagyjában fedezi szükségletünket. A magyar gyáripar tehát olcsóbb szénnel dolgogozik, mint a külföldi gyáripar; olcsóbbak a munkabérek, olcsóbb a szén. Ha már most el is fogadom azt, hogy gyáriparunk külföldről hozott nyerstermékeit világpiaci árakon vásárolja be, köztudomású viszont az, hogy a hazai piacon vásárolt nyersanyag ára még jóval alacsonyabb, mint a világpiaci ár. Ezt koncedálják önök is. Már pedig hazai gyáriparunk a hazai nyersanyagból szerzi be nyersanyagának jelentékeny részét, tehát nyersanyagát illetően is olcsóbban vásárol a világpiaci árnál s igy ez t a költsége is tekintélyesen jelentéktelenebb, mint a külföldi gyárak költsége. Ha már most látjuk azt, hogy a munkabér alacsonyabb, a szén olcsóbb, hogy a nyersanyagok olcsóbbak, mint a külföldi gyárak szempontjából, s még hozzávesszük azt, hogy a hazai gyáripar megtakarítja a vasúti költséget a külföldi gyárakkal szemben, akkor kérdem azt, hogy miért nem tud olcsóbban produkálni, termelni és eladni a magyar gyáripar, mint a külföldi gyáripari (Gschwindt Ernő: Mert drágább a tőke, amit igénybe kénytelen venni.) Tisztelt r képviselőtársam, a tőke nemzetközi, az nem áll meg Sopronnál, Marcheggnél, Apahidánál, vagy nem tudom hol. (Gschwindt Ernő: Csakhogy sajnos, még nem jött be az a nemzetközi tőke, az már Hegy e shalomnál megállt S) Tisztelt képviselőtársam, leszek bátor _ rámutatni arra is, hogy a mi gyáraink és különösen a gyáraink háta mögött álló nagybankok, a Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Angol-Magyar Bank stb. nagyon is tőkeerősek. Vannak itt tőkék, óriási értékek vannak i\St. (Zsirkay János: És kapott az államtól eleget ingyen! — Halász Móric: Hol vannak azok a tőkék!) Erre én is rá akarok térni, rá fogok mutatni. Igaza van t képA r iselőtársamnak, arra is rá kell térni, hogy vannak-e itt értékek, jelentékeny tőkék. Erre leszek bátor rámuJatni. (Sándor Pál: Panamára mindig van pénz! — Halász Móric: Arra van!) Azt hiszem tehát t. képviselőtársam, hogy ön is meggyőződik arról, hogy a mi hazai gyáriparunk feltétlenül olcsóbban kell, hogy termeljen. Önnek ezzel szemben egy kifogása volt, hogy van-e tőke, nincs-e tőke. Ez nem érv, majd meg fogom cáfolni. Most méltóztassék megengedni, hogy arra a kérdésre térjek át, amit egri Nagy János t. képviselőtársam, de fájdalom Jászai Samu t. képviselőtársam is, tehát a szociáldemokrata pártnak egyik képviselőtagja is hangoztatott. T. i. azt mondják : Mi csak nem nyithatjuk meg a mi határainkat külföldi államoknak, mikor elzárkóznak velünk szemben ! Mit jelent ez ? Ez azt jelenti, hogy ha te ugy, én is ugy, amire a magyar nép nagyon hajlandó. Azonban nem indokolja meg sem a minister ur, se az előadó ur, se Ferenczi Izsó ministeri tanácsos, ' se Jászai Samu t. képviselőtársam, hogy hát mi a lényege ennek az egész kérdésnek. Mert Csehország elzárta a határait, azért zárjam el én is % Ez magában véve egy logikátlan, értelmetlen állitás s ehelyett azt kell megmagyaráznom, hogyha én elzárom a határomat, vagy Csehország elzárj a a határát, mit jelent ez a magyar népre és mit jelent a cseh népre nézve 1 Ha én zárom el a határomat, akkor ez azt jelenti, hogy minden cikk, amely bejön ide ebbe az ország-ba, annyival drágul meg, amennyi a vám azon az iparcikMiután itt 50—60—100—200 százalékos vámok vannak a vámtarifában kontemplálva, megdrágul tehát itt a magyar nép élete, a kisipar, kiskereskedelem, a kereskedelem, fogyasztás és mezőgazdaság 50—60—100 és 200 százalékkal. (Hajós Kálmán : 100 meg 200 százalékos vám csak a luxuscikkekre van, azokon meg lehet, elbirják !) Azt hiszem, hogy a Sack-féle vámtétel nem luxuscikk. (Pikier Emil : A salvarsan se luxuscikk !) Tisztelt képviselőtársam, a textiliáknál pedig 200 százalékos vámok vannak, méltóztassék tudomásul venni. (Vanczák János : A gyerekek trikója se luxuscikk. — Sándor Pál : A 70—90 százalék nem ritkaság !) Már most mit jelent ez egy nagytőke, mondjuk a gyáripar szempontjából ? Koncedálom azt, hogy egy óriási s amint Sándor Pál képviselőtársam tegnapi beszéde folyamán kifejtette, ingyen munkanélküli jövedelmet jelent. Jelenti a magyar gyáriparra nézve a vámot és a magyarság' szempontjából azt, hogy a; magyar gyáripar idehaza vámokkal terhelten tudja eladni iparcikkeit, tehát világpiaci áron felül, világpiaci ár plusz vámok. A külföldön azonban, miután a t. gyáripart nem. védi a védővám, gyáriparosaink eladják világpiaci áron, tehát minusz vám. (Hajós Kálmán: Mindenütt igy van a világon.) Tisztelt képviselőtársam elhiszem,
