Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-290
A nemzetgyűlés 290. ülése 1924. évi május hó 27-én, kedden. 177 erdekeltek sohasem fogják megszívlelni!) Ám nevezzék a fiatalok rendszerüket modern rendszernek. Végtelenül örülök annak, hogy önök, akik a konzervativizmust képviselik, a modern rendszernek behódolnak, önök is ép ugy járnak majd, mint ahogy a festészetben jártak, ahol a kubisták ütötték fel a fejüket. Önök afféle politikai kubisták lesznek, igy fogják önöket elnevezni. Sohasem hittem volna, hogy a kormánypárt ilyen modern irányban fejlődhessék. En mindig azt hittem, hogy egy retrográd szellemű párttal fogok szembenállni, és ime előttem áll egy modern ifjúság az ő tiltó vámjaival, az o elzárkózásával. Ugy látszik, még sok mindent fogok megérni és ha önök ezen az utón haladnak tovább, mint amelyen eredményeket vélnek elérni, azt hiszem, más irányban is fel fogják az önök talentumát fedezni. Egy további érv, egy további indok a fiskális érdekek védése. A szanálási javaslatokba ugyanis 40 millió aranykorona van beállítva, amelynek be kell folynia a felemelt vámokból. Ez tényleg komoly, megszívlelendő dolog. De azt hiszik önök, hogy elérik vele a céljukat? Ez a vám vagy olyan vám, mely mellett árukat lehet behozni, és akkor el fogják érni a céljukat a vámjövedelem szaporításával, vagy olyan naggyá fogják vele iparunkat fejleszteni, hogy nem kell külföldi áru, és akkor nincs vám. Annyi biztos azonban, hogy amikor a magasabb vagy alacsonyabb vámrendszer tekintetében Peel és Cobden között ellentét volt, és Peel engedve Cobdennak, leszállította a vámtételeket, be kellett később ismernie, hogy olcsóbb vámtételek mellett sokkal nagyobb volt Anglia vámjövedelme, mint magasabb vámtételek mellett. Önök nem érik el a céljukat azzal, hogy magas vámokat statuálnak. Az egyik oldalon hangoztatni hallom az iparvédelmet, a másik oldalon azt, hogy vámokat akarnak., Igen t. képviselőtársaim, itt ellentét van. Ha önök vámokat akarnak, akkor meg kell találniok a közbeeső utat, de meg kell találniok a közbeeső utat más tekintetben is, meg kell találniok azért, mert az itteni gyárak, ha semmiféle versenyük nincs, ha nincs mitől félniök, soha újításokra kaphatók nem lesznek, meg fogjíák tartani a régi verklit és azt fogják mondani: jó nekünk ez ís, nekünk nem kell ujitás, nekünk nem kellenek modern rendszerek a gyártásban, mi nem akarunk olcsóbbodást. meg vagyunk elégedve a hasznunkkal, amelyet a horribilis vám nyújt nekünk; nekünk nem kell semmi ujitás sem. Ha ellenben mégis kell valami versenytárstól tartaniuk, ha tartamok kell a külföldi versenytől, akkor természetszerűen mindegyik olcsóbbá akarja tenni az üzemét és mindent el fog követni arra nézve, hogy ezt elérje. Ezzel a vámtarifával azonban ezt nem fogják önök elérni. De ha önök, mondjuk — felállitom ezt a lehetetlen tételt — elérik céljukat, kérdem, kinek a révén érik ezt önök el? A fogyasztók révén. A fogyasztók fogják megfizetni ezt a horribilis vámot, amelyet önök felállítanak. Tehát nem értek el sokat azzal, hogy fognak bizonyos iparpártolást előidézni, mert ezt olyan horribilis adóval fizeti a fogyasztó, amilyen adót a kormány, nem hiszem, rá akar nehezíteni a fogyasztókra. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez egy lehetetlen mentalitás, amelyet önök képviselnek, amely meg fogja magát borzasztóan bosszulni. A fogyasztók fizetik az államnak minden terhét. Kezdték a fogyasztók a szénnel; megfizették a hat korona hozzájárulást a szénbányáknak. Rendben van. Helyes volt akkor, hogy bizonyos prémiumot adtak azért, hogy a bányák több szenet produkáljanak, hogy ne kelljen importálni. Helyeseltem az elvet. De a fogyasztónak kell ezt megfizetni? Hogy jut a fogyasztó ahhoz, hogy ezt megfizesse? A szénnek a drágulása folytán jöttek azután a beviteli és kiviteli tilalmak, jött azután a kincstári részesedés, jött az állam, mint kereskedő, jött utána az illegitim vállalatok dédelgetése, jött hozzá a panama, jött a protekció, a korona mesterséges tartása, az adók túlzásba hajtása . Tessék nekem megmondani, ki fizette mindazt, ami itt történt? Senki más, mint a fogyasztó. (Ugy van! a baloldalon.) Addig, amíg itten Magyarországon konszolidált viszonyokat nem teremtünk, hogy t. i. nem mindent a fogyasztóra akarunk hári. tani, hanem más erősebb egyedekre, mindaddig a mi törekvéseink meddők maradnak, mindaddig itt nem lehet csinálni semmit sem. A kormány kéri tőlünk a 2. $-ban, hogy neki joga legyen felemelni a vámokat, leszállilítani azonban csak egyes esetekben. Egy olyan kormánynak, amely megmutatta azt, hogy beviteli és kiviteli panamákban mik mehetnek itten végbe az egész vonalon, egy olyan kormánynak, amely alatt az erkölcsi romlás az egész vonalon minden tekintetben virágzik, olyan kormánynak adjak felhatalmazást arra, hogy ő a vámokat kénye-kedve szerint felemelheti? Ugyanazt az utat, amelyet az urak ezen panamákkal és protekciókkal kerestek és megtaláltak, meg fogják újonnan találni és meg fogják keresni a módját annak, hogy ezen vámok felemeltessenek. Én ilyen felhatalmazást helyesnek semmikép sem tartok. Ilyen megbízást a kormánynak nem adnék, de ha adnék SJ .akkor sem adnám ugy, hogy csak felemelhesse a vámokat, hanem adnám azt a leszállításra is. Mert hiszen ezekbe a vámtételekbe belelopódzhatnak hibák, amelyeket mi még nem láttunk és amelyeket önök sem látnak, s ezeket azután korrigálni kell. Miért nem adjuk meg neki ezt a felhatalmazást is? Nem volna-e helyesebb olyan vámtanácsot szervezni, amelynek hatalma alá tartoznék az, hogy valamely vámot felemeljen és ha felemelte, akkor azt utólag a nemzetgyűlés elé vigye? Mit tudják önök, hogy milyen kormány következik az önök kormánya • után. (Zaj a balközépen.) Önök tényleg Bethlennek két szemére építik fel az egészet? (Zaj.) A másik kérdés a behozatalnak a kérdése, mert a kivitel legnagyobb részben már el van intézve. A behozatalt pedig, azt mondom, haladék nélkül szabaddá kell tenni mindazokban az árukban, amelyek a nép élelmezése és ruházása tekintetében szükségesek. (Peyer Károly: Nem fokozatosan, hanem azonnal, egyszerre!) Igen, ezt azonnal életbe kell léptetni. Az a rosszindulatú beállítás, amelyet Fenyő Miksa, a Gyosz. igazgatója, az Omke. alelnöke mondott, hogy ez azt mondta volna hogy nagyon veszélyes volna egyszerre megszüntetni a behozatali tilalmakat, nem felel meg a valóságnak, ö azt mondta, hogy ha a kormány semmi körülméi nyék között nem akarja azt egyszerre megvalósítani, nem akarja az egész behozatalt egyszerre felszabadítani, akkor — de csak ebben az esetben — legalább fokozatosan mérsékelje azt, mert különben olyan bajba keveredünk, hogy kifogyunk az áruból, aminek kihatásai meg sem mérhetők. Ilyen mérgezett nyilakkal hadakozni azért, hogy egy célt —- nem mondom, hogy kicsiny célt, mert a kartelek és trösztök haszna NAPLÓ XXIV. '3
